Léteznek tanulmányok, amik szerint a traumák növelhetik az elhízás kockázatát, de a TikTok őrülete durva leegyszerűsítése egy komplex kérdéskörnek: azt hirdeti, hogy az úgynevezett szomatikus gyakorlatokkal feloldjuk a traumáinkat, és ezáltal lefogyunk.
A pszichológiai szakterminusok közül a „trauma” vitathatatlanul divatszóvá vált: a médiát átitatja a traumatikus háttértörténetek iránti perverz rajongásunk, emellett számtalan popkulturális vagy művészeti produktumban tűnik fel valamilyen formában, és a közösségi médiába, illetve a mindennapi nyelvhasználatba is átszivárgott.
A Dazed számolt be az úgynevezett „traumaoldó” vagy „szomatikus” gyakorlatok növekvő népszerűségéről, amelyek azt állítják, hogy segítenek meggyógyítani a testet és az elmét a traumatikus eseményekből, illetve helyreállítani a hormonháztartás egyensúlyát, fogyást és jobb alvást ígérve. Problematikus, hogy a trend számos lehetséges egészségügyi problémát a traumáknak tulajdonít, a testsúlycsökkentésre vonatkozó ajánlások pedig különösen megkongatják a vészharangot.
„Traumaoldó gyakorlatok“
A „szomatikus” – ami valójában annyit jelent, hogy „a testhez kapcsolódó” – gyakorlatot lassan, tudatosan, a test mozgására fókuszálva végzik, elvileg a feszültség és trauma feloldásának céljával. Az utóbbi időben rengeteg olyan alkalmazás, program és tartalomgyártó bukkant fel, akik a szomatikus mozgással házalnak, és azokat találják be legjobban, akik kétségbeesettek, és kiábrándultak az általuk eddig kipróbált ezerféle módszerből. Ezek a kontentek elhitetik, hogy a feldolgozatlan traumáid gátolnak a fogyásban, és ha úgy gondolod, hogy ez nettó bullshit, akkor megpróbálnak meggyőzni az ellenkezőjéről.
A Dazed felidézte: vírusként terjedt el a BetterMe előfizetéses platform „gyermekkori trauma kvíze”, míg a hasonló jellegű, Breeze Wellbeing nevű alkalmazás is azt ígéri, hogy kiokumlálja nekünk a „traumapontszámunkat.” A tesztek végén megvásárolhatunk egy „személyre szabott” tervet, ami azzal kecsegtet, hogy segít feldolgozni a traumákat – és segít lefogyni. Ezek a kvízek a legáltalánosabb kérdésekkel operálnak, ezért félrevezetőek lehetnek, és nyilván üzleti érdekükben is áll kihozni az eredményt, hogy mélyen gyökerező traumákkal küzdünk.
Dr. Joseph Davies, a Cardiffi Metropolitan Egyetem alkalmazott pszichológiával foglalkozó oktatója és kutatója szerint az ilyen jellegű kvízek lehetnek iránymutatók, de közel sem adhatnak teljes képet és pszichológiai diagnózist. A szakértő elmondta: a testmozgás pozitív hatása a mentális jólétre általánosan elfogadott, de a trauma gyógyítása nem történhet kizárólag sporttal és tudatossággal.
A fogyást megcélzó, és azt a traumával összekapcsoló alkalmazások nem veszik figyelembe a mélyebb pszichológiai tényezőket, amelyek hatással vannak az egyén életmódjára
– mondja, és hangsúlyozza: bár léteznek tanulmányok, melyek szerint a traumák vezethetnek súlygyarapodáshoz és növelhetik az elhízás kockázatát, azt állítani, hogy az ilyen traumákból való gyógyulás segít a fogyásban, durva leegyszerűsítés, és aggasztó jele annak, hogy a testsúlycsökkentés körüli kultusz mindenhova beszivárgott.
Beteg vagy, vagy túlsúlyos? Igazából mindegy is!
Az olyan tartalomgyártók, mint Isabella Mainwaring a PCOS vagy endometriózis állapotát is a feldolgozatlan traumákkal hozzák összefüggésbe, és azt ígérik, hogy a szomatikus gyakorlatok megoldást jelenthetnek a kórképekre. Noha vannak erre irányuló kutatáskezdemények, a területek alulkutatottak, az önjelölt professzorok tehát kvázi a páciensek kétségbeesettségét és tehetetlenségét használják ki.
Az ilyen és ehhez hasonló tartalmak nyelvezete első blikkre segítő szándékúnak is hathatnak, de az influnszerek mindent bevetnek, hogy felhívják magukra a figyelmet. Például, amikor súlyos egészségügyi problémákat említenek egy lapon esztétikai attribútumokkal, és egy videón belül beszélnek a „PCOS gyógyítására“ szolgáló, és a „bikinitest megtartását“ elősegítő gyakorlatokról.
„Szorítsd össze a fogad és tanulj meg vele együtt élni” – A fájdalmas menstruáció nem normális és nagy bajt jelezhet
2022.11.4 13:40
A Dazed szerint Bessel Van Der Kolk önsegítő könyve, A test mindent számontart tehető részben felelőssé a traumáról és a betegségekről folytatott diskurzus átalakulásáért. A bestseller arról ír, hogy a test és az elme milyen módon lép kölcsönhatásba egymással a traumatikus események megélése és utóhatásai során. A könyvet és szerzőjét a 2014-es megjelenés óta számos kritika érte azért, mert a túlságosan leegyszerűsített gondolatok bármiféle árnyalást mellőzve kerültek be az önsegítő műfajba. Dr. Davis szerint a közösségi médiára is éppen úgy igaz, hogy nagyon összetett gondolatokat egyszerűsítenek le és sűrítenek bele egy-két perces videókba.
Az interneten számos egészségügyi és mentális állapotot, sémát tettek már virálissá és pénzzé, ilyen például a kortizolszint körüli őrület, amiről ebben a cikkünkben írtunk részletesen. Igaz, hogy a traumatikus események hatással lehetnek a fizikai egészségünkre, és a önfejlesztés internetes kultúrájának fejlődése is progresszív irány, de érdemes emlékeztetnünk magunkat, hogy légből kapott, fekete-fehér csodaszerek sosem léteztek, és most sem léteznek.
