Jeanne d’Arc popkulturális relevanciája újra az egekben: hamarosan életrajzi film készül róla Baz Luhrmann rendezésében, miközben a vörös szőnyegen olyan női hírességek bújnak a bőrébe, akik eltiporva érzik magukat a celebritás intézménye által.
600 évvel Jeanne d’Arc halála után még mindig találunk újabb módokat arra, hogy aktuális jelentéstartalommal ruházzuk fel a 19 éves mártír történetét. A francia szent karaktere meglehetősen diverz közösségeknek imponál, hiszen nemzetközi szinten gyakran queer és feminista közösségek szimbólumaként jelenik meg, míg saját hazájában a szélsőjobboldali politikai vezető, Marine Le Pen sajátította ki magának.
Az csodatévő szűz, akit cross-dressing miatt elevenen elégetett az inkvizíció
Jeanne d’Arc-nak a legenda szerint 13 éves korában isteni eredetű látomásai kezdődtek, amelyek arra ösztönözték, hogy szabadítsa fel az angolok és burgundiak által okkupált Orléans-t. A francia parasztlány segítségével VII. Károly visszafoglalta az elhódított területet, amelynek eredményeképpen francia királlyá koronázták. Néhány évvel később Jeanne d’Arc cölibátust fogadott, ezzel is megtagadva apja akaratát, aki mindenáron férjhez szerette volna adni. Tisztasági fogadalmát bíróság előtt is meg kellett védenie, ahol győzelmet aratott. A hősies forradalmár szerencsecsillaga azonban röviddel ezután leáldozott: 1430-ban a burgundiak által hadifogságba került, később pedig átadták őt az inkvizíciónak.
Az akkor 19 éves lányt egyházi bíróság elé állították, ahol eretnekség, boszorkányság és – kapaszkodj meg – férfiruházat, azaz páncélöltözet hordása miatt ítélték halálra.
A vértet egyébként még VII. Károly készítette számára az orléans-i csaták előtt, ám a szűz mártír hadifogsága során feltehetően a nemi erőszak ellen is a páncélöltözettel próbált védekezni.
Jeanne d’Arc kivégzése előtt egy angol katonától kapott keresztet lógatott a nyakába, majd arra kérte a jelenlévő papokat, hogy tartsanak a szeme elé egy templomi feszületet, miközben elevenen elégetik őt. Halála után elhamvasztották és a Szajnába szórták maradványait, ezzel is elkerülve a mártír ereklyéinek fennmaradását.
Mielőtt a Római Katolikus Egyház 1920-ban szentté avatta volna, az angol szüfrazsett mozgalom a 20. század elején elsőszámú szimbólumának nevezte ki a mártírt. Erőteljes politikai törekvései, emancipáltsága és forradalmi szelleme miatt tökéletes példaképül szolgált a feminista mozgalmárok számára, még annak ellenére is, hogy életében az angolok ellen harcolt.
Jeanne d’Arc mint divatszimbólum
Évszázadokkal halála után Jeanne d’Arc hőstetteiből nemi kisebbségek és konvenciókat nem tűrő művészek kezdtek inspirálódni. A divatvilág egyik legkülönlegesebb lázadója, Alexander McQueen például 1998-as, Joan címre keresztelt kollekciójával tisztelgett a francia mártír előtt, ahol a bemutató fináléjában egy pirosban izzó modellt állított egy tűzkör közepére, akit szimbolikusan elégetett.
Virágzik 2024-ben a recessziós pop: minél gyorsabbak a popslágerek, annál rosszabb a gazdasági helyzetünk?
2024.9.20 13:17
Ugyanebben az évben Fiona Apple is magára öntötte a Jeanne d’Arc uniformisát egy New York-i fotózás alkalmával. Az énekesnő imázsának egyik fő jellegzetessége, hogy fegyverré formálta a sebezhetőségét, dalszövegeiben és a sajtóban is rendkívül nyíltan beszélt személyes, abúzussal kapcsolatos kamaszkori tapasztalataikról.
Nagyratörő, szoborszerű páncélruháival John Galliano is McQueen nyomdokaiba lépett, amikor 2006-ban a Dior számára készített kollekciót Jeanne d’Arc történetének ihletésében. McQueen letisztult, sötét és megrázó vizuális világával szemben Galliano a nőalak magasztosságára fektette a hangsúlyt, ezzel megalkotva egy olyan hősnőt, aki elfeledteti velünk a valós események tragikus végkimenetelét.
A gótikus, szellemjárta eleganciát tükröző láncpáncélos ruhadarabok a legutóbbi párizsi divathéten is felbukkantak a Dior kollekciójában, ezúttal Maria Grazia Chiuri kezének köszönhetően, aki a márka jelenlegi kreatív igazgatója.
A kizsákmányolt hírességek védőszentje
2024 elején jelent meg a Dűne második része, amelynek kapcsán Zendaya egy kerekasztal beszélgetésben a hírnévhez fűződő keserédes érzéseiről tett vallomást. Nyíltan beszélt arról, hogy mennyire nehéz embernek, nem pedig eszköznek éreznie magát a rivaldafényben, amivel a divat és a tematikus öltözködés gyakran segít neki megküzdeni. Bár a filmvásznon még nem, de a vörös szőnyegen többször is előfordult már, hogy a színésznő Jeanne d’Arc bőrébe bújt. A Met Gala 2018-as tematikája a Heavenly Bodies: Fashion and the Catholic Imagination volt, amely az esemény történetének egyik legizgalmasabb témájaként él a kollektív emlékezetünkben. A katolicizmus és a politikai érdekérvényesítés egyaránt fontos elemei voltak Jeanne d’Arc komplex karakterének, akinek hite olyannyira mély volt, hogy még az egyházi bíróság általi kivégzése közben is hű tudott maradni vallásos nézeteihez. Zendaya az ő alakját idézte meg, amikor láncpáncélos Versace ruhájában belépett a Met kolosszeumába.
A fentebb említett Dűne: Második rész premierére Zendaya ismét páncélba burkolta a testét, ám ezúttal egy futurisztikusabb, “Barbarellásabb” irányt képviselő ruhával, amely a Mugler 1995-ös couture kollekciójából származik.
Chappell Roan kétségtelenül az év legnagyobb hatású pop-ikonja, aki szinte a teljes ismeretlenségből néhány hónap leforgása alatt a legnagyobb fesztiválok főprodukciójává vált, miközben a toplistákon The Rise And Fall of a Midwest Princess című albumának egyetlen vetélytársa Taylor Swift új lemeze volt. Sikerének kulcsai közé tartózik jól disztingválható, drag-inspirálta stílusa (amiről már itt írtunk bővebben) és kendőzetlen őszintesége, ami miatt rajongók ezrei tudnak vele azonosulni.
A közösségi média közvetlensége azonban egy kétélű penge: minél erősebb paraszociális szálak fűzik a rajongókat Roanhoz, annál gátlástalanabbul viszonyulnak hozzá az esetleges személyes interakciók során. Megosztó médiabotrányt okozott, amikor az énekesnő felszólalt a rajongói túlkapások ellen, mindenkit arra kérve, hogy próbálják meg tiszteletben tartani a magánszféráját.
Roan a személyét övező kritikákra az MTV VMAs zenei díjátadón verbálisan és vizuálisan is választ adott. Egy interjúban kijelentette, hogy saját kezébe veszi a karrierjét, és nem fogja hagyni, hogy a média és a ragadozó beállítottságú "rajongók" a végletekig kihasználják őt. Mindeközben egy áttetszó, középkori alsóöltözetre emlékeztető ruhát viselt, kereszttel a nyakában, akárcsak Jeanne d’Arc kivégzésének pillanatában.
Chappel Roan a középkori megjelenés esztétizálásával “weirdeval” és “medieval weirdo core” névre hallgató TikTok-trendeket inspirált, amelyek tökéletesen illeszkednek a kívülálló, meg nem értett z generációs tartalomkészítők vizuális nyelvezetébe.
@_katyalena My attempt at weird-medieval core inspired by @nichefashiongirl styling the hairclips and scarf buckles that I make and a @Freya bonnet 💘🏹 #statementjewellery#jewellerydesign#jewellerybusiness#jewellerydesign#scarfbuckle♬ neon genesis - Vio/ray
Újabb életrajzi film a láthatáron
Jeanne d’Arc-ról több filmadaptáció is készült a 20.században, a leghíresebb azonban az 1999-es Jeanne d'Arc - Az Orléans-i szűz, amely Luc Besson rendezésében készült. A film stáblistáját a kor legmegbecsültebb színészei töltik meg: Jeanne d’Arc szerepében Milla Jovovich-ot, míg mellékszerepben John Malkovich-ot, Dustin Hoffmant, Vincent Casselt és Faye Dunawayt láthatjuk. A film betétdalai között helyet kaptak Leonard Cohen és a The Smith szerzeményei, illetve az Arcade FireJoan of Arc című száma, amely a “first they love you, then they kill you, then they love you again” sorral a az orléans-i szűz kulturális relevanciájának halhatatlanságára utal.
Szeptember végén került nyilvánosságra a hír, miszerint a Warner Bros újabb Jeanne d’Arc filmet forgat, méghozzá az extravagáns stílusáról ismert Baz Luhrmann rendezésében. Bár a casting még el sem kezdődött, Jenna Ortega már most kijelentette, hogy a legvadabb álma válna valóra, ha Jeanne d’Arc-ot játszhatná, hiszen Carl Theodor Dreyer 1928-as némafilmje, a The Passion of Joan of Arc az egyik kedvenc alkotása.
Bár semmiképpen sem lesz egyszerű überelni a Besson-féle verziót, nagyon hiszünk abban, hogy Luhrmann erőteljes zenei betétei, dinamikus vágásai és túlzó, már-már camp irányba hajló narratív megoldásai pontosan azok az összetevők, amelyeket egy tisztességes Jeanne d’Arc-film megkíván.
