Sabrina Carpenterhez hasonlóan Chappell Roan csillaga is csigalassúsággal emelkedett, így látszólag a semmiből bukkant fel az előadó, aki különcségbe oltott zsenialitásával meghódította a világot.
A popzene hosszú évekig igencsak szenvedett a vérszegénységtől, majd az új generáció által hirtelen vérátömlesztésen esett át, így a 2020-as években beköszöntött a popzene reneszánsza, mely olyan ifjú dívákkal ajándékozott meg minket, mint Charli XCX, Taylor Swift – bár mindketten régóta a pályán vannak, most törtek globális hatalomra – Reneé Rapp és Sabrina Carpenter. Azonban mind közül kiemelkedik Chappell Roan, a queer fejlődéstörténet-mesélő, aki úgy játszik az audiovizuális eszközökkel, hogy szexuális identitástól függetlenül bárki képes azonosulni a dalba foglalt létélményekkel. Lady Gaga óta nem láttunk ilyen eget rengetően camp előadóművészt, aki egyértelműen elutasítja a mainstream szépségideálokat az önazonosság javára.
Roan hullámzó karrierjét és célba érését szemlélve egyértelműen látszik, hogy azon kevés művészek közé tartozik, aki azért él, hogy alkosson, nem pedig azért alkot, hogy megélhetését biztosítsa. Akárcsak Sabrina Carpenter, úgy Roan csillaga is egy Múzeum körúti aluljárón átjutni próbáló rokkant nyugdíjas tempójával emelkedett, évtizedes karrierjükre váratlanul figyelt fel a világ. Chappell igazi csodabogár, aki egyszerre testesíti meg kvízeink silly-goofyságát, ugyanakkor nem fél sebezhetőnek és szentimentálisnak mutatni magát.
Fran Fine, vagyis A dadus gyerekfelvigyázásra teljesen alkalmatlan, de annál szebb ruhatára
2024.12.1 18:58
Ugyan már 17 éves korában leszerződtette az Atlantic Records, azonban miután School Nights című debütáló EP-je, és a 2020-as Pink Pony Club kislemez sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kiadó megvált tőle. Mind tudjuk, hogy a 21. század második évtizedének kezdete nem épp a klubzenéknek kedvezett, hiszen valamennyi szórakozóhely zárva volt, ahol Roan szintipop dalára táncolni lehetett volna.
Kayleigh Rose Amstutz az elmúlt 10 évben egy szerethetően, de nem erőltetetten polgárpukkasztó drag perszónát épített ki, melynek értelemszerűen elengedhetetlen elemei fellépőruhái. Amstutz ugyanis drag queenként hivatkozik művészi énjére, Chappell Roanre, így különítve el a magánembert az énekestől.
View this post on Instagram
A ceruzavékony szemöldök, a feltupírozott, a göndör parókák, a drámai kivágások, a vibráló színek, az állat minták, a historikus ruhák, a nagyestélyik és a hangsúlyos ékszerek mind a műfaj erős hatását bizonyítják. Bár elsődleges vizuális inspirációjaként a drag queenek és a gogo táncosok szolgálnak, művészneve azonban nagyapjának, Dennis Chappellnek állít emléket, akinek a Strawberry Roan volt a kedvenc dala.
Szabadúszóként hazaköltözött a közép-nyugati Missouri-államban fekvő kisvárosba, Willardban élő szüleihez. Alacsony budget-je ellenére nem mondott le a csillogó, színes, glitteres ruhákról, maga készítette el valamennyi fellépőruháját, így a Femininomenon kislemez borítóján látható, Amazonról rendelt motoros ruhát és motorsisakot is ő alakította át.
Mártírok a vörös szőnyegen, Jeanne d’Arc a szélesvásznon – Ezért vált a páncélruha a feminizmus divatszimbólumává
2024.10.21 15:58
Mivel a színpadon kisebb aerobic edzésnek is beillő performanszokat nyújt, így gyakran sportcipőben lép fel. A nagy áttörés előtt saját kezűleg dekorált, strasszos Sketchers cipőben hype-olta fel egyre növekvő közönségét. Manapság azonban a nagyobb költségvetésnek köszönhetően stylistjával, Genesis Webbel szorosan együttműködve kreálja meg a horrorból, burleszkből és színházból is táplálkozó összeállításokat. Webb mindig moodboardokkal összegzi vízióit, Chappell pedig Pinteresten gyártott hangulattáblákon gyűjti össze ötleteit. Tekintve, hogy mindketten odavannak a giccsért és divatérzékük meglehetősen flexibilis, így a címkéktől, szabályoktól mentes, "beteges", maximalista végeredményre törekednek.
@chappellroan I need 10 neck massages from this head bang #NINATour#chappellroantour#concerts#fyp♬ original sound - chappell roan
Jellegzetes fehér arcsminkjén nagyon jól látszik, mekkora hatást gyakoroltak rá kedvenc drag queenjei, mint Trixie Mattel, Crystal Methyd, Mo Heart és Sasha Colby. Mára ikonikussá vált I'm your favourite artist's favourite artist (Én vagyok a kedvenc előadód kedvenc előadója) szólásával épp utóbbi előtt tiszteleg, akitől az Your favorite drag queen's favorite drag queen aranyköpés származik.
@chappellroan ur dream girl’s dream girl
♬ original sound - chappell roan
Divine
Szemében a drag queenek és drag kingek a legszebb emberek a világon, s egyben a Disney-hercegnők, hercegek ekvivalensei. A Kentuckiana Pride-os megjelenése Divine Pink Flamingos című horror-komédiában viselt összeállítása ihlette. A hetvenes évek meghatározó előadóművésze, akiről A kis hableány Ursuláját mintázták, volt az első popkultúrába olvadó drag queen.
Good Luck, Babe!
Az Universal Music Group Grammy after partiján Roan egy Penelope(Édes kis malackám) inspirálta mű disznóorral jelent meg, ami olyan emlékezetesnek bizonyult, hogy a Good Luck, Babe! kislemez borítójára is ez a look került.
Szegény Párák
A The Late Show With Stephen Colbert műsor egyszerre kínált felszabadító és korlátozott lehetőséget. Először tudtak nagyobb költségvetésből gazdálkodni, ugyanakkor kihívást jelentett, hogy TV műsor révén Roan kevesebb bőrt villanthatott a szokásosnál. Végül egy valentin napi adáshoz illő színvilágú, Szegény párák inspirálta szettben lépett fel, mely egy 1910-es évekből származó fűzőből és egy '30-as évekből származó alsó ruházatból állt.
Webb háromszor is látta a filmet, és odavolt a bordély jelentben szereplő lányok fehérneműiért, így szinte adta magát, hogy Valentin-nap apropóján innen merítsen ihletet.
Tiny Desk
A Tiny Desk koncerten viselt 80-as éveket idéző, forró pink koktélruhát Betsy Johnson álmodta meg. Kreációiért 2010-2013 környékén megvesztek a végzős bálra ruhát vadászó amerikai tinik. Az igazán trashy bálkirálynő hatásért egy félig elszívott Marlboro Reds cigaretta került feltupírozott hajába, a végeredmény pedig ugyancsak egy drag queent, név szerint Lil Poundcake-et idézi meg.
Eat Me
A 2024-es Coachella előtt Vivenne Westwood mellett Paris Hilton Eat the rich feliratú bikinije indította be Webb fantáziáját, így Chappell zenészein is ez a szöveg díszeleg. Stílszerűen, hiszen a Coachella köztudottan nem a csórók fesztiválja. Annak érdekében, hogy minden szempár Chappellre szegeződjön – nem mintha kisugárzása ehhez nem lenne elég – rá az enyhén szapphói áthallású Eat me felirat került. Igaz, nem a fülledt homoerotikus hangulat megragadása volt a cél, csupán csavarni akartak Hilton önironikus megjelenésén.
Governors Ball
A New York-i Governors Ball zenei fesztiválon adott koncertjén Roan a várost szimbolizáló nagy almában álló Szabadság-szoborként tűnt fel. Patinazöldre festve, latexruhában és az emblematikus hétágú koronával a fején – saját szavaival élve – a legnagyobb királynő drag-verziójának bőrébe bújt. A performansz részeként elszavalta az eredeti szobor talpazatán szereplő Emma Lazarus verset:
Add nekem a fáradtakat, a szegényeket, az elnyomott tömegeket, akik arra vágynak, hogy szabadon fellélegezhessenek.
Roan olvasatában ez a transzközösség, a nők jogait és elnyomottaknak kijáró szabadságjogokat jelképezi. Ez a pillanat pontosan megragadja Roan művészi és emberi mivoltát is: a látványos és meghökkentő látványelemek mögött egy mélyen empatikus, érző ember lakozik, aki történetesen hatalmas platformmal rendelkező alkotó is.
Tény, hogy a polgárpukkasztó megjelenéseit nem mindig ruházza fel mély jelentéssel. Gyakran pusztán dögösnek szeretné érezni magát, amivel alighanem szintén sokan tudunk azonosulni. Dalszövegeit hallván az istenháta mögötti, republikánus szülővárosában, konzervatív családjában aligha érvényesülhetett bohém énje. Éppen ezen tapasztalat miatt tudja hitelesen képviselni önmagunk kendőzetlen felvállalását és személyiségünk felszabadítását.
@rollingstone @chappell roan gets emotional talking about her symbolic outfit at #Govball#chappellroan#chappellroantour#chappellroanconcert#chappellroanmidwestprincess#chappellroantiktok#tour#concert#fyp#fypツ#foryou♬ original sound - Rolling Stone
