A merkin egy kevéssé ismert, de évszázadok óta létező (gyógyászati) kiegészítő, amire októberben a Skims műfanszőrös tangája hívta fel a figyelmet. Igaz, nem szándékosan.
Október közepén Kim Kardashian fehérneműmárkája előrukkolt egy újabb polgárpukkasztó termékkel: a műfanszőrzetes tangával. A Skims új, G-string fazonú fehérneműje 12 színben, XXS-4XL méretben elérhető, sőt még különböző szőrtextúrák közül is válogathatunk. A 11 700 Ft-os tangát Kardashian egy bolondos ötletként jellemezte, amit sokkal inkább viccnek szánt, nem pedig a női test és a szexuális felszabadulásról szóló diskurzus katalizátorának vagy a művészi önkifejezés eszközének.
Azonban akarva-akaratlanul sikerült belecsempésznie kreációjába a történelmet. Kardashian elmondása szerint az alsóneműt az 1970-es évek divatja ihlette, azonban az évtized fanszőrzettrendjei mellett a merkint, vagyis a szeméremdobra (vagy ágyékra) helyezhető parókát idézi, amelynek eredete egészen a 15. századra nyúlik vissza az Oxford Companion to the Body szerint.
A merkin rövid története
Esmé Louise James ausztrál szextörténész szerint a merkin kifejezés először John Taylor Observations and Travel című írásában tűnt fel 1617-ben, majd a későbbi évszázadokban más különböző művekben is felbukkant, főleg szexmunkásokra való utalásként. 1786-ban a szó Francis Grose A vulgár nyelv klasszikus szótárába is bekerült, mint „a nők ruha alatti testrészeiken lévő szőr utánzata.“
A bomberdzseki százéves evolúciója: így lett a katonai egyenruhából utcai viselet és Tom Cruise védjegye
2025.10.16 10:55
A 15. században hatalmas szifiliszjárvány söpört végig Európán, amely megközelítőleg 5 millió ember életét követelte, sokak testén pedig maradandó nyomot hagyott. A vérbaj néven is ismert, a Treponema pallidum nevű baktérium okozta fertőző nemi betegség gyakran a szájat, az orrot és a szemet támadta meg, de gyakran az egész nemi szervet „elette“. Utóbbi következtében alkották meg az első intim testrészre tehető parókákat. Nemcsak eltakarták a sérült vagy megcsonkított testrészt, hanem a rohadt hús szagát is elnyomta, ha levendulás port szórtak rá.
A történészek becslése szerint a 18. századra már minden ötödik londoni szifiliszes volt, többségük fiatal, szegény, hajadon nő, akik részben vagy egészben szexmunkával próbálták eltartani magukat. Mivel az első igazán effektív gyógymódot a 20. század elején fedezték fel, mindaddig viszonylag gyakran fedték el merkinekkel a kellemetlen tüneteket. A kiegészítő ezen kívül a szeméremtetű ellen is védelmet nyújtott, főleg Angliában és Franciaországban, ahol az élősödő egészen a 17. századig nagy problémát jelentett.
Ehető rúzs, historikus haj, nyakkendőruha és zoknis magassarkú a legnagyobb hírességeken – Szeptember legfontosabb divatpillanatai
2025.10.8 11:00
Akkoriban a szőrtelenséget az erkölcstelenséggel és különböző betegségekkel, például a szifilisszel és a szeméremtetűvel azonosították, a merkin azonban a stigmatizáció ellen is védelmet nyújtott. Így azok a nők, akik a szőrtelenséget válaszották vagy sebeket hagyott testükön bármilyen nemi betegség, egyszerre felelhettek meg a kor szépségideáljának, ugyanakkor tisztábbak és jó eséllyel egészségesebbek is maradtak. Bár első sorban a szexmunkások viselete volt, Esmé Louise James szerint valószínű, hogy a tehetősebb rétegekben divattrendként vert gyökeret a merkin használata. Ezt a teóriát erősíti, hogy a 18. században a különböző illatos porokkal beszórt parókák népszerű kiegészítők lettek a nemesség körében.
A közegészségügy fejlődésével a szépségideálok is átalakultak, így a merkin a késő 19. századra már szinte teljesen feledésbe merült, és csak amolyan mókás történelmi emlékként maradt fenn.
Merkin a kifutón
A divattervezők előszeretettel merítenek a (divat)történelemből inspirációt, így a merkin és a fanszőrzet, mint kiegészítő is megjelent már különböző kampányokban és a kifutón egyaránt. Vivienne Westwood 1994-es őszi-téli bemutatóján Carla Bruni egy bundában és egy hozzá illő merkin-bugyiban lejtett végig a kifutón. Westwood célja az On Liberty című kollekcióval a nők és a női test ünneplése volt.
2003-ban Tom Ford igazgatása alatt egy merészebb, szexibb arculatot kapott a Gucci. Ebben az érában született meg a márka egyik legpolgárpukkasztóbb kampánya is, amiben egy férfi egy nő G-alakúra borotvált fanszőrzetét csodálja. A luxusmárka logójával kvázi megbélyegezett nő szexuális piedesztálra emelése hatalmas port kavart, és igencsak megosztotta az embereket. Az egyik tábor Ford kirúgását követelte, a másik pedig a Szex királya címmel ruházta fel.
View this post on Instagram
John Galliano 2024-ben első és egyben utolsó Maison Margeila haute couture kollekciójában alkalmazta a merkint, méghozzá átlátszó ruhák alatt. A kollekciónak némi magyar vonatkozása is van, ugyanis Brassaï, születési nevén Halász Gyula 1920-1930-as évek párizsi éjszakai életét megörökítő képei ihlették. A francia-magyar fotós több meztelen nőt is megörökített, ami akkoriban olyan sokkolónak számított, mint a Ford-féle Gucci-kampány.
Ami a művészetet illeti, Guen Fiore, Lynski, Yumiko Hikage és Nastya Klychkova 2024-es Motherland című kiállítása játékos humorral a tabu és kényelmetlenség övezte fanszőrzetet vette górcső alá. A kiállított képeken befont, masnis és rózsaszínre festett fanszőrzetű modellek szerepeltek.
