Az 1919 óta óta tizenkét köztársasági elnöke volt Magyarországnak. Felelevenítjük, kik töltötték be az államfői tisztséget, összefoglaljuk a feladatait és hatáskörét, valamint röviden latolgatjuk, mit hozhat a jövő.
- Hogyan alakult át a köztársasági elnöki tisztség a rendszerváltás óta, és kik formálták leginkább a szerepét?
- Göncz Árpádtól Sólyom Lászlón át egészen Sulyok Tamásig végigvesszük, mely államfők próbálták valóban képviselni a nemzet egységét – és kik váltak inkább politikai kiszolgálóvá.
- Schmitt Pál plágiumbotránya, Novák Katalin kegyelmi ügye és a jelenlegi alkotmányos patthelyzet is szóba kerül a magyar köztársasági elnökök történetét feldolgozó cikkben.
- A végén arra is kitérünk, hogyan próbálhatja átalakítani a Tisza a köztársasági elnöki intézményt, és ki lehet az a személy, aki visszaadhatja a hivatal elveszett tekintélyét.
A rendszerváltás és az Alaptörvény 1989. évi módosítását követően a Magyar Népköztársaságot felváltó Magyar Köztársaság államfője a köztársasági elnök lett. Ideális esetben egy konszenzussal elfogadott személyre esik az Országgyűlés választása, aki kifejezi a nemzet egységét, és őrként áll az államszervezet demokratikus működése felett.
Megválasztása a következőképp történik: a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. A választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki. Bármely magyar állampolgár lehet köztársasági elnök, aki betöltötte a 35. életévét. Jelölni egy személyt a parlamenti képviselők legalább egyötödének támogatásával lehet.
REFRESHER-TESZT: te melyik magyar oligarcha lennél?
3 nappal ezelőtt
A titkos választás első fordulója kizárólag akkor eredményes, ha az országgyűlési képviselők kétharmada támogatja az egyik jelöltet. A megválasztott köztársasági elnök az, aki a második fordulóban a legtöbb érvényes szavazatot kapja. Ha a második szavazás eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választást tartanak. A köztársasági elnök ciklusa 5 év, és legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. Ha valamely okból idő előtt megszűnik a köztársasági elnök megbízatása, jogkörét átmenetileg az Országgyűlés elnöke gyakorolja – ezért lehetett Kövér László kétszer is ideiglenes köztársasági elnök. De ne szaladjunk ennyire előre, előbb lássuk, milyen hatáskörei vannak az államfőnek.
A köztársasági elnök feladatai és hatásköre
2003 óta az államfő rezidenciája a Sándor-palota, melynek tájékoztatója szerint az alábbiak a köztársasági elnök feladatai, hatásköre és tevékenysége.
- Magyarország nemzetközi jogi képviselete,
- a Magyar Honvédség főparancsnoka,
- a Szent Korona Testület elnöke,
- a törvények aláírása, visszaküldése az Országgyűlésnek vagy előzetes normakontroll indítványozása,
- kezdeményezési (népszavazás vagy Alaptörvény-módosítás) jogok
- a választásokkal (országgyűlési képviselők, helyi önkormányzati képviselők, polgármesterek, EP-választás) és a népszavazással kapcsolatos időpontok kitűzése,
- az Országgyűlés alakuló ülésének összehívása, javaslattétel a miniszterelnök személyére, valamint a miniszterelnök javaslatára a miniszterek és államtitkárok kinevezése,
- tisztségviselők (miniszterelnök, legfőbb ügyész, OBH elnöke, Költségvetési Tanács elnöke, MNB elnöke, rektorok, követek, MTA és MMA elnökei, GVH elnöke, tábornokok) kinevezése, felmentése, előléptetése,
- közreműködés állampolgársági, honosítási ügyekben,
- a kegyelmi kérelem és a szabálysértési méltányosság jogkörének gyakorlása,
- állami kitüntetések, díjak, címek adományozása,
- területszervezési döntések (városi cím adományozása, község alakítása, egyesítése, megszüntetése, a város vagy község elnevezése).
Károlyi Mihály 1919. január 11-től március 21-ig elsőként töltötte be Magyarországon a köztársasági elnöki hivatalt. Szűk három évtizeddel később, a tisztséget Tildy Zoltán vette fel ismét, 1946. február 1-től 1948. augusztus 3-ig, akit Szakasits Árpád követett: 1949. augusztus 23-ig még köztársasági elnökként, majd 1950. május 8-ig már a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökeként. A következőkben végigvesszük, kik viselték az államfői titulust az első szabad választások után.
Szűrös Mátyás
Szűrös Mátyás politikus, diplomata, az MSZMP vezető politikusa, az Országgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő és a Magyar Köztársaság ideiglenes köztársasági elnöke volt 1989. október 23-tól 1990. május 1-ig. 1989. október 23-án a Parlament erkélyén kikiáltotta a Magyar Köztársaságot, és rövid időre hazánk ideiglenes államfője elnöke lett. Még ugyanebben az évben belépett a Magyar Szocialista Pártba. 2002-ben kilépett, az Új Baloldal nevű párt színeiben indult, amely csupán 0,1%-ot szerzett a választásokon. 2003-ban átigazolt a Szociáldemokrata Pártba, majd annak elnökévé választották. 2005-ben lemondott és Kistarcsán indult polgármesterjelöltként, de vereséget szenvedett. Jelenleg 92 éves.
Göncz Árpád
Göncz Árpád, a magyar köztársasági elnöki tisztség emblematikus figurája és a „fékek és ellensúlyok" elvének megtestesítője 1990. május 2-től augusztus 2-ig ideiglenesen, majd 1990. augusztus 3-tól 2000. augusztus 3-ig hivatalosan is betöltötte az államfői jogkört. Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de az 1963-as amnesztia során kiszabadulhatott a börtönből. Az SZDSZ politikusaként 1990-ben tagja lett az első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé választották. Írói múltja – ő fejezte be J. R. R Tolkien A Gyűrűk Ura című könyvének magyarra fordítását is, 1981-ben – és 1956-os szerepvállalása okán olyan morális tekintéllyel rendelkezett, amely túlmutatott a pártcsatározásokon.
Erdélyi Mónika a szemünk láttára lett politikai influenszer, és nagyon jól áll neki
2026.5.3 9:39
Közvetlen, emberi stílusa volt, emellett többször is élt vétójogával, vagy fordult az Alkotmánybírósághoz, amikor úgy érezte, sérelem éri a demokratikus alapelveket. Bár korábban az SZDSZ képviselője volt, nem pártkatonaként funkcionált, és igyekezett független maradni. Műfordítóként és íróként széles látókörrel rendelkezett és elsőrangú diplomata volt. Közreműködött Magyarország nyugati integrációjának előkészítésében (Európai Unió, NATO), és intellektusával pozitív képet adott hazánkról a nemzetközi színtéren. Göncz Árpád 2015. október 6-án hunyt el.
Mádl Ferenc
Mádl Ferenc 2000. augusztus 4-től 2005. augusztus 4-ig töltötte be a tisztséget. Széchenyi-díjas jogtudós, egyetemi tanár és az MTA tagja volt. 1990 és 1993 között tárca nélküli miniszter, 1993 és 1994 között közoktatási miniszterként tevékenykedett. Stílusa eltért a Göncz Árpádtól megszokottól, de a jogállam nyugodt és higgadt erejeként tekintettek rá, aki a professzori bölcsességet képviselte. Ő volt a „tudós államfő", akinek hivatali ideje alatt csatlakoztunk az Európai Unióhoz.
A hatalmat nem elég megbuktatni, nekünk is változnunk kell – Mit tegyünk, hogy a rendszer ne bennünk éljen tovább?
2026.4.29 10:26
Ha aggályosnak talált egy törvényt, csendben, de határozott érvekkel alátámasztva küldte az Alkotmánybíróság elé. Mélyen vallásos és konzervatív ember volt, aki a politikában is az etikai normákat kereste. Nem kereste a reflektorfényt és kerülte a populizmust. Kiemelt prioritásként kezelte a határon túli magyarok ügyét, szorgalmazva kulturális, gazdasági és nemzeti integrációjukat. Tudatos, elvi alapú döntése volt, hogy ötéves mandátuma lejártakor nem jelöltette újra magát. Mádl Ferenc 2011. május 29-én hunyt el.
Sólyom László
Sólyom László 2005. augusztus 5-től 2010. augusztus 5-ig volt hazánk köztársasági elnöke. Politikus, jogtudós, egyetemi tanár, az MTA tagja, az Alkotmánybíróság tagja, illetve 1989 és 1998 között az elnöke volt. Óriási érdemei voltak a rendszerváltás utáni demokratikus jogrend felépítésében és megerősítésében. Talán ő volt a legfüggetlenebb elnökünk: látványosan kerülte a pártpolitikai eseményeket, és hivatali ideje alatt bevezette, hogy nem fogadott el pártjelölteket bizonyos tisztségekre, csakis szakmai tekintélyeket. A legmagasabb szintekre emelte a környezetvédelmi törekvéseket, és szigorúan az alkotmányosság őre volt.
Az 1989-es rendszerváltás vagy 1956 szellemiségéhez áll közelebb a Tisza elsöprő választási győzelme?
2026.4.26 11:15
Amikor szükség volt rá, erkölcsi szigorral lépett fel és vállalta a konfliktusokat is: 2006-ban például híresen szembement Gyurcsány Ferenccel az őszödi beszédet követően, és felvetette a bizalmi szavazás szükségességét. Nevezetes incidens volt továbbá, amikor 2009-ben, a révkomáromi Szent István-szobor felavatására, Szlovákia biztonsági okokra hivatkozva megtagadta tőle a belépést, amely diplomáciai vihart kavart, de Sólyom fontosabbnak tartotta az elvi kiállást a protokollnál. Hivatali ideje az autoritásról szólt; nem népszerű, hanem igazságos és szabálykövető akart lenni, és magasra tette a lécet az államfői méltóság tekintetében. Nyitott volt a második ciklusra, de 2010-ben a frissen megválasztott Orbán-kormány parlamenti többsége Schmitt Pált jelölte, akinek személyével új korszak kezdődött a magyar köztársasági elnökök történetében.
Schmitt Pál
Schmitt Pál, kétszeres olimpiai bajnok párbajtőrvívó, sportdiplomata, diplomata, közgazdász, politikus, 1983 és 2010 között a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára, majd elnöke, 1995 és 1999 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság alelnöke 2010. augusztus 6-ától 2012. április 2-ig töltötte be a köztársasági elnöki hivatalt. Ő volt a modern magyar köztársaság első államfője, akinek nem szigorúan a függetlenség vagy az alkotmányosság őrzése volt a feladata, hanem Orbán Viktor rendszerének és a Fidesz országfoglalásának, hatalmának bebiztosítása, tartósítása. Ahogy ő is fogalmazott: nem gátja, hanem motorja kívánt lenni a törvényalkotásnak.
NER couture: az Orbán-rendszer elmúlt 16 évének legemlékezetesebb divatmomentumai
2026.4.18 11:52
A Fidesz egykori alelnökeként elkötelezett volt pártja iránt, és villámgyorsan aláírta a kétharmados törvényeket is. Rendszerszintű átalakításokat tűzött ki maga elé, ám valójában egy önkényuralmi gépezet kiépítéséhez járult hozzá. 2012-ben plágiumbotrányba keveredett, amikor a HVG kiderítette, a kisdoktori disszertációja szinte teljes egészében más szerzők szellemi munkájának szó szerinti fordítása. Március 29-én a Semmelweis Egyetem visszavonta a doktori címét, április 2-én pedig Schmitt lemondott államfői tisztségéről – megtartva az egykori államfőknek járó, hatalmas összegű életjáradékot.
Kövér László
Egyesek meglepődhetnek, mit keres a Fidesz alapító tagja, Kövér László a listán, de mint tudjuk, amennyiben lemond vagy nem tudja betölteni hivatalát a köztársasági elnök, ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át a szerepét. Schmitt Pál távozása után, 2012. április 2-tól 2012. május 9-ig, valamint Novák Katalin lemondását követően 2024. február 26-tól 2024. március 4-ig Kövér László volt Magyarország államfője. A 2010 és 2026 között összesen 215 millió forintnyi bírságot kirótt, a Fidesz parlamenti önkényuralmát megtestesítő egykori házelnök a Tisza Párt elsöprő győzelme után azt mondta, egyszerű képviselőként ismét beülne a parlamentbe, ám április 27-én kiderült, hogy mégsem lesz tagja a Fidesz parlamenti frakciójának.
Áder János
Áder János 2012. május 10-től 2022. május 9-ig volt államfő – a jogász és politikus két cikluson keresztül töltötte be hivatalát. Áder célja a pozíció tekintélyének visszaállítása volt, de egykori fideszes politikusként, illetve 2002 és 2006 között a párt frakcióvezetőjeként erre vajmi kevés esély mutatkozott. Bár Áder távolságtartóbb volt Orbánnal, mint Schmitt Pál, személye végérvényesítette a köztársasági elnöki tisztség eljelentéktelenedését. Jól példázta a regnálását, hogy az ellenzékiek ráaggaták a „Bajszos Szar" gúnynevet, amelyet a fél ország előszeretettel használt is, érzékeltetve Áder betöltött szerepének súlytalanságát.
REFRESHER-TESZT: te melyik rendszert leleplező politikai dokumentumfilm lennél?
2026.4.11 7:47
A 10 éve röviden és tömören összefoglalva: Áder optikailag függetlenebb volt, mint Schmitt, de valójában Orbán közeli szövetségesének bizonyult, aki aláírta az összes olyan törvényt – beleértve a „Rabszolgatörvényt" és a megkérdőjelezhető alkotmánymódosításokat –, amelyek szembementek a jogállamisággal, a fékek és egyensúlyok rendszerével, és céljuk Orbán egyeduralmának megszilárdítása volt. Áder jelenleg a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapító kuratóriumi elnökeként dolgozik.
Novák Katalin
Novák Katalin 2022. május 10-től 2024. február 26-ig volt hazánk köztársasági elnöke. Ha már szóba kerültek az optikai döntések: Orbánék realizálták, hogy az államfői tisztség szándékos leépítése egyértelművé vált a teljes népesség számára, ezért Áder és Schmitt után változtattak a stratégián. Novák személyében egy erős nőt, egy mosolygós, többgyermekes családanyát választottak, aki a nemzetközi színtéren puhította az Fidesz konfliktuskereső és nyugaton gyakran megvetett karcosságát, emellett előremutató döntés képében tetszeleghet a hazai közvélemény felé – 44 évesen ugyanis Novák Katalin lett a legfiatalabb és az első női köztársasági elnökünk.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba: igaz a mondás, hogy „régen minden jobb volt” ?
2026.4.6 8:54
Novák korábban család- és ifjúságügyért felelős államtitkár volt 2014 és 2020 között a harmadik és negyedik Orbán-kormányok idején, majd 2020–21-ben családokért felelős tárca nélküli miniszter lett. 2017–2021 között a Fidesz alelnöke, 2018–2022 között országgyűlési képviselője volt. Hiába öltötte magára a „jó zsaru" szerepét a Fidesz hatalomelvű szisztémájában, végső soron ő is a rendszer bábja volt. Bukását a hírhedt kegyelmi ügy okozta: 2024. február 10-i lemondása mögött a közéleti, politikai és népi nyomás állt, miután a politikus elnöki kegyelmet adott a bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, K. Endrének, aki rávett egy szexuálisan zaklatott kiskorút, hogy vonja vissza vallomását.
A gyermekotthont vezető V. János 2004-2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklathatott, amelyről K. Endre igazgatóhelyettes is tudott. A kegyelemről Novák döntött, a kérelmet pedig miniszterként Varga Judit volt igazságügyi miniszter, a Fidesz Országgyűlési képviselője terjesztette fel, aki a regnáló köztársasági elnökkel azonos napon mondott le. Ezen történések következtében ment be a Partizánba interjút adni volt férje és Magyarország új miniszterelnöke, Magyar Péter, útjára indítva a 2026-os rendszerváltáshoz vezető közéleti lavinát. Novák Katalin 2025 őszétől a családi tulajdonban lévő Aranyklinika Egészségügyi és Innovációs Kft.-ben dolgozik – munkaviszonyának létrejöttével azonnal megszűnt a havi 5,7 millió forintos állami tiszteletdíja.
Sulyok Tamás
Schmitt Pál és Novák Katalin égzengető botrányai után egyetlen célja maradt a Orbánnak és a Fidesznek a hivatallal: a necces ügyek elkerülése. Mivel a titulus megszüntetése rossz képet mutatott volna a demokrácia állapotáról, a látszat fenntartásának érdekében egy szürke eminenciásra esett a választásuk, aki a közvélemény számára érdektelen figura, tekintéllyel nem rendelkezik, ezáltal csendben kiszolgálhatja a rezsimet. Döntésük Sulyok Tamás jogászra, 2014 és 2024 között az Alkotmánybíróság tagjára, 2016–2024 között elnökére esett. Az akkori ellenzék szimpatizánsai és a kormánypárt kritikusai ezúttal sem késlekedtek, és Áder János örökségéből ihletet merítve Sulyok a „Szatyor Fing" gúnynevet kapta.
Heti horoszkóp: mutatjuk, hogyan viseli meg a csillagjegyeket a választások előtti utolsó hét
2026.4.6 8:53
Sulyok Tamás egyetlen személyben szimbolizálja a magyar demokrácia erodálódását. A Tisza győzelme óta Magyar Péter többször is kinyilvánította, hogyha Sulyok nem mond le magától, akkor eltávolítják a hivatalából. Legutóbb az április 9-i miniszterelnöki beiktatását követő parlamenti beszédében intézett határozott szavakat az elnökhöz:
Hogyan tovább?
A miniszterelnök május 31-ig adott időt Sulyoknak a lemondásra, aki egyébként akarata ellenére is eltávolítható a hivatalából. Amennyiben az országgyűlési képviselők legalább ötöde megfosztási eljárást kezdeményez, az államfő onnantól már nem gyakorolhatja a jogköreit, a végső döntés azonban az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ők foszthatják meg a köztársasági elnököt a tisztségétől, ha úgy ítélik meg, hogy megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit vagy szándékos bűncselekményt követett el. Stánicz Péter alkotmányjogász a Telex műsorában magyarázta el a kicsit sem egyszerű folyamatot, amely szerint a köztársasági elnököt a megfosztási eljárást követően kizárólag a 15 főt számláló Alkotmánybíróság válthatja le szavazással – az az Alkotmánybíróság, amelynek tagjait a parlament fideszes kétharmada választott meg, és akiket Magyar Péter lemondásra szólított fel.
Közéleti összefoglaló a választásokhoz: Orbán bulvárturnéja, Szabó Bence és Gundalf titkosszolgálati ügye, Tóth Gabi milliói
2026.4.3 10:23
A Tisza másik lehetősége, hogy az Alaptörvény módosításával bővítik a testület létszámát, és ha többségbe kerülnek az új parlament által megválasztott tagok, ők egyesével el tudják mozdítani az elmúlt 16 évben kinevezett alkotmánybírákat. Magyar Péterék megvárhatják azt is, hogy lejárjon az alkotmánybírók mandátuma, és a helyükre új tagokat választ az Országgyűlés, vagy az Alaptörvényben átírják a köztársasági elnök elmozdításának feltételeit. Stánicz úgy fogalmazott a Telexnek, hogy bízni kell az alkotmánybírók függetlenségében, önmérsékletében, racionális gondolkodásában és jogszerű eljárásában.
Amennyiben Sulyok rövid időn belül elhagyja pozícióját, ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes veszi át a helyét. Ha viszont a jelenlegi elnök bot szeretne lenni a küllők között, a folyamat elhúzódhat, és Sulyokot egyből a soron következő államfő követheti. Pletyka szintjén felmerült Iványi Gábor metodista lelkész, az SZDSZ korábbi képviselője, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség alapító lelkésze, 1989-től az Oltalom Karitatív Egyesület elnökének személye. Iványi azt nyilatkozta április közepén, hogy ha komoly felkérést kapna, tisztelettel és alázattal elfogadná, azonban életkora és egészségügyi állapota miatt kevés esély mutatkozik arra, hogy őt jelölné a Tisza.
Magyar Péter többször is hangsúlyozta, hogy köztiszteletben álló, a nemzet egységét képviselő személyt keresnek a hivatal betöltésére. Mi több, tervezik megerősíteni az elnök hatáskörét, hogy hatékonyabban korlátozni tudja a mindenkori magyar miniszterelnök mozgásterét, és ne lehessen újból egy olyan típusú uralkodó rendszert felépíteni, mint 2010 és 2026 között. Egy biztos: ha komolyan veszi az ígéreteit a Tisza, vissza kell térniük Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László szellemiségéhez. Olyan személyt kell jelölniük, aki függetlenségében és méltóságában megkérdőjelezhetetlen, a demokratikus és jogállami értékek mellett maradéktalanul elkötelezett, a nemzet egészét összekovácsoló, nem pedig polarizáló, és aki megerősített jogköreinek birtokában ténylegesen érvényesítheti a fékek és egyensúlyok elvét.
