Ismét mögöttünk egy naptári év, tele izgalmakkal itthon és külföldön is. Mi ebben a cikkünkben megkíséreltük összeszedni 2024 legfontosabb belpolitikai történéseit, amik alapjaiban határozták meg mindennapjainkat és a közéleti diskurzust is.
A 2024-es év elképesztően sűrű volt politikai (vagy közéleti) szempontból Magyarországon, ezért úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk kiválogatni a legfontosabb történéseket ezek közül.
A kegyelmi ügy dominója – február
Itt direkt nem egy vagy két napot írtunk fel, hiszen a kegyelmi ügy kirobbanása gyakorlatilag az egész februáron dominóként söpört végig. Ha esetleg valaki éppen február elején még a téli álmát töltötte, annak (is) szeretnénk összefoglalni az eseményeket.
Az ügy még február 2-án kezdődött azzal, hogy 444 oldalán megjelent egy cikk, amiből kiderült, hogy Novák Katalin köztársasági elnök még Ferenc pápa 2023-as látogatásának alkalmával elnöki kegyelemben részesített 22 embert. Egy ezek közül pedig az a Kónya Endre volt, aki a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon pedofil igazgatójának a tisztára mosásában segédkezett. (A vádak szerint az igazgató, Vásárhelyi János több gyermeket is kihasznált szexuálisan, majd miután egy korábbi gyermekotthonban lakó fiatal öngyilkos lett 2016-ban, ezután fokozatosan jöttek a feljelentések a korábbi bántalmazottaktól. Egy bántalmazott fiút maga Kónya Endre zsarolt meg, hogy vonja vissza a vallomását.)
Donald Trump feltámadása, merénylet Robert Fico ellen: ezek voltak a legfontosabb világpolitikai események 2024-ből
2024.12.28 10:03
Az ügy akkorára duzzadt, és akkora médiavisszhangot kapott, hogy mind a kegyelmet előterjesztő Novák Katalin, mind a kegyelmet ellenjegyző Varga Judit, az Igazságügyi Minisztérium feje, lemondott az összes politikai pozíciójáról, február 10-én, szombaton. Másnap, február 11-én Varga Judit volt férje interjút adott a Partizánnak és ezzel gyakorlatilag megszületett Magyar Péter a nyilvánosságban.
Szintén még februárban, egészen pontosan 16-án olyan népszerű tartalomgyártók, mint Pottyondy Edina, Osváth Zsolt, Gulyás Márton, a Fókuszcsoport két, illetve a Nem akarok beleszólni három tagja, vagy éppen a májusban a Puskásban koncertező AzahriahOdakint most szörnyek járnak címmel tüntetést szerveztek a Hősök terére a gyermekbántalmazás áldozataiért való kiállás jegyében. A tüntetésen a becslések szerint megközelítőleg 150 ezer ember volt kint.
Illetve az Országgyűlés február 26-án Sulyok Tamást választotta meg köztársasági elnöknek az ügy miatt lemondó Novák Katalin helyett, majd márciusban megtörtént a beiktatása.
Hszi Csin-ping háromnapos látogatása Magyarországon – május 6-8.
A kínai elnök háromnapos, májusi látogatásáról szinte semmilyen információ sem szivárgott ki a sajtóban, (az MTVA-n kívül mondjuk nem is nyílt lehetősége senkinek sem arra, hogy tudósítson) a hivatalos információk szerint Csin-ping Sulyok Tamás köztársasági elnökkel és Orbán Viktorral is tárgyalt. Később Szijjártó Péter jelentette be, hogy tizennyolc megállapodás született, ezek között pedig egy nukleáris együttműködés, és a ferihegyi gyorsvasút előkészítése is szerepel. Az esemény persze nem önmagában érdekes és jelentőségteljes, hanem sokkal inkább azért, mert a magyar kormány Kína felé tolódása (a függőségek diverzifikációja címén) egy meglehetősen disztópikus jövőképet vetít elénk, aminek ez a találkozó is meghatározó része.
Európai parlamenti, illetve hazai önkormányzati választások – június 9.
Magyarország Kormánya úgy döntött, hogy ezt a két választást egyszerre zavarja le, nehogy a magyar állampolgároknak kétszer kelljen szavazni menniük egy naptári évben. A legnagyobb változást természetesen a Magyar Péter fémjelezte TISZA hozta, ami nem csak a Fidesz-KDNP-től vett el szavazatokat, de a korábbi ciklusban aktív Momentum mindkét mandátumát elveszítette, míg a DK a 2019-ben elért 23 százalékos eredményéhez képest óriásit bukva, mindössze 10 százalékot ért el, és így csak két képviselőt küldhetnek a korábbi öt helyett, szemben a 33 százalékot és hét mandátumot szerző Tiszával.
Ami pedig az önkormányzati választásokat illeti, több helyen, akár fideszes fellegvárakban is óriásit bukott a kormánypárt, de volt, ahol a közös ellenzéki vezetés vérzett el. Itt nincs lehetőségünk teljes választási körképet adni, (meg ezt már minden nagyobb médium meg is tette) de azért sok helyen történtek izgalmak. Ilyennek tekinthető a XII. kerületben nyert MKKP-s Kovács Gergely, aki ősztől a Hegyvidéket irányítja, de heves kampány előzte meg, és szoros eredmény követte a főpolgármesteri választásokat is, ahol az újraszámlálás után vált csak biztossá Karácsony Gergely győzelme Vitézy Dáviddal szemben.
Magyar Péter színre lép és mindent elmos a Tisza – 2024
Magyar Péter megjelenése nem köthető konkrétan egy időponthoz, hiszen politikailag ez abszolút az ő éve volt. Ahogy fentebb írtuk, az első berobbanása az azóta több, mint két és félmilliós nézettséget elért Partizán-interjúban történt, akkor még mint Varga Judit ex-férje nyilatkozott a kegyelmi ügyről. Az interjúban Gulyás Márton kérdésére azt felelte, hogy nem tervez politikai karriert építeni.
Ehhez képest végül mégis csak kilépett a politikai porondra és hosszas tárgyalások után a korábban alapított Tisztelet és Szabadság Párthoz csatlakozott. Áprilisban beszédet mondott a Kossuth téren, majd elindította az európai parlamenti választásokhoz kapcsolódó kampányát. Ahogyan az előbb írtuk, alig három hónapos politikai jelenléte elég volt ahhoz, hogy a Fidesz első számú kihívójává lépjen elő. Sem a lehallgatási botrány, sem a „Fallosz-gate”, sem az ötkertes megvadulása, sem a ráállított Varga Judit, Vogel Evelin vagy Menczer Tamás nem tudta megtörni azóta is csak növekvő népszerűségét. Az őszi felmérések alapján pedig már fej-fej mellett halad, ha éppen le nem előzte a Fideszt a potenciális választók körében. És az elmúlt tizennégy évben ez még úgy is egy eddig nem látott eredménynek számít, hogy a közvélemény kutatásokat csk fenntartásokkal érdemes kezelni.
