Néha elfelejtjük, hogy belföldön is számtalan érdekes turisztikai és építészeti célpont vár arra, hogy felfedezzük – összegyűjtöttünk 5 magyar kastélyt, hogy ne csak a nagy port kavaró kastélyörökbefogadás-törvény kapcsán halljunk szegényekről.
1. Fertőd, Esterházy-kastély
A fertődi Esterházy-kastélyt a „magyar Versailles-ként” is szokták emlegetni. A birtok 1681-ben került az Esterházyakhoz, majd a 18. század elején itt épült fel Esterházy József vadászkastélya. Az épület Esterházy „Fényes” Miklós idején alakult át barokk stílusúvá, és kulturális-művészeti központként is működött: komponált itt Joseph Haydn, de Mária Terézia is vendégeskedett a kastélyban. Aranykorát a II. világháború után hanyatlás, majd a 20. század második felében rekonstrukció révén újjászületés követte, elegáns termeivel és különleges parkjával ma már eredeti pompájában várja a látogatókat.
2. Gödöllői Királyi Kastély
A gödöllői Királyi Kastély Budapesttől mindössze 30 kilométerre található, és az egyik legkiemelkedőbb magyar barokk épület. I. Grassalkovich Antal gróf építtette a 18. században, majd a kiegyezés után koronázási ajándékként került I. Ferenc József és Erzsébet királyné használatába. A kastély Sissi rezidenciájává vált, és kultuszának mai napig az egyik legfontosabb állomása: itt olvasott, írt, nyelveket tanult, lovasversenyeket és vadászatokat töltött. A kastély a II. világháború után lepusztult, de az 1990-es években helyreállították, ma már felújítva látogathatók a királyi lakosztályok, a helyreállított barokk színház, valamint a 26 hektáros angolkert.
3. Keszthely, Festetics-kastély
A keszthelyi Festetics-kastély több mint száz helyiségével az ország egyik legnagyobb kastélya, a balatoni térség fontos kulturális látnivalója. Az épületet a Festetics család a 18. század közepén kezdte építeni, amelyet könyvtárral, kápolnával és egy később barokk kertté átalakított angolparkkal bővítettek – a Helikon könyvtár több mint 80 ezer kötetes gyűjteményével Európa legnagyobb épen maradt főúri könyvtára. A 19. század végén Festetics Tasziló és felesége, Lady Mary Hamilton nagyszabású átépítést végeztettek, így alakult ki a ma is látható tornyos, manzárdtetős épületegyüttes, ami ma több kiállítással várja a látogatóit.
4. Nádasdladány, Nádasdy-kastély
A Nádasdy család fő bázisának alapjait Nádasdy Lipót rakta le, amikor a 19. század közepén megvásárolta a Schmidegg család birtokát. A Fejér megyei kastély a század második felében épült romantikus, Tudor-stílusban, amely inkább emlékeztet egy angol vagy skót rezidenciára, mint egy magyar vidéki kastélyra. Nádasdy Ferenc és felesége, Zichy Ilona közös otthona Linzbauer István tervei alapján épült meg, ám a grófné a korai halála miatt már nem élhette meg elkészültét. A kastély modern technikai megoldásai megelőzték korukat, a belső terek közül pedig kiemelkedő az Ősök csarnoka, ahol a család leghíresebb tagjainak egész alakos képmásait állították ki.
A második világháború után az épületet kifosztották, majd a Nemzeti Kastélyprogram keretében 2018 és 2021 között teljeskörűen helyreállították, azóta pedig minden egykori lakótér megnyílt a látogatók előtt.
Utánajártunk a sci-fi filmbe illő spanyol csodahotel rejtett titkainak – Interjú Stefan Friedllel
2025.9.25 12:56
A kastély atmoszférája a filmkészítők figyelmét is elnyerte, itt forgatták A gyertyák csonkig égnek adaptációját és az RTL Az Árulók – Gyilkosság a kastélyban című realityjét is.
5. Szabadkígyós, Wenckheim-kastély
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély az Alföld egyik legszebb historizáló épülete, amelyet Ybl Miklós tervei alapján építtetett Wenckheim Frigyes és felesége, Krisztina a 19. század második felében. A neoreneszánsz rezidencia egykor a Wenckheim család otthona, vadászatok és reprezentációs események helyszíne volt, ahova Ferenc József is ellátogatott. Nemcsak díszes termeivel és romantikus parkjával, hanem filmes helyszínként is ismertté vált, itt forgatták ugyanis Sándor Pál Szeressétek Odor Emíliát! című alkotását.
A második világháború után az épület sokáig iskolaként működött, majd amortizálódott, de néhány évvel ezelőtt a Nemzeti Kastélyprogram keretében ezt is felújították. Az utóbbi években nemcsak kulturális értéke, hanem a körülötte zajló vita miatt is sok szó esett róla. Lázár János „kastély-örökbefogadás” törvénye nyomán több hasonló épület került NER-közeli vállalkozókhoz, ezért különösen nagy figyelem kíséri, kié legyen a Wenckheim-kastély fenntartása. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere többször felvetette, hogy városa átvenné a működtetését, azért, hogy a jövőben se kerülhessen magánkézbe, amit a helyi Fidesz élesen bírált.
Ennek nyomán az utóbbi időben több kastély is NER-közeli vállalkozókhoz került, júliusban például a dégi Festetics-kastélyt kapta meg a kormányközeli telekommunikációs óriáscég, a 4iG, a füzérradványi Károlyi-kastély Révész Bálint cégéhez került, a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély Paár Attila érdekeltségébe, míg a tatai Eszterházy-kastély Szíjj László cégéhez.
A szerződések szerint az új tulajdonosok kötelesek a kastélyokat felújítani, karbantartani és működtetni, a kiállításokat és közgyűjteményeket pedig évente legalább 300 napon keresztül nyitva kell tartani a látogatók előtt.
