A kínai kommunista párt főtitkára, Hszi Csin-ping immár 10 éve áll Kína élén. Korunk egyik leghatalmasabb politikusa szerdán hazánkba is ellátogat, de ki ez a politikus, aki igazi szuperhatalommá és a világ második legfontosabb országává tette Kínát?
Öt év után először európai diplomáciai körútra indult Hszi Csin-ping, és Franciaország majd Szerbia után Magyarországra is ellátogat, éppen a két ország diplomáciai kapcsolatfevételének 75. évfordulóján. A Terrorelhárítási Központ a pápalátogatás óta nem tapasztalt biztonsági előkészületekkel készül a kommunista vezető párnapos itt- tartózkodására, a VSquare oknyomozó portál értesülése szerint május 9-én a Budavári Siklót is leállíthatják, mivel valószínűsíthető, hogy aznap találkozik Hszi elnök Orbán Viktorral és Sulyok Tamással a Karmelita kolostorban, valamint a Sándor-palotában.
Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense megkeresésünkre elmondta, hogy onnantól fogva, hogy a kínai elnök milyen régi szállodában aludhat, az ajándékok minden paraméterének rögzítésén át odáig, hogy a felszolgált fogások mit tartalmazhatnak, mindent egyeztetnek.
De ki ez a Hszi Csin-ping, akiért napokra felbolydul Budapest, és akinek európai körútjától hangos a sajtó hetek óta?
A herceg
Hszi Csin-ping (习近平) 1953. június 15-én született a Senhszi tartománybéli Fupingben, bár más források Pekinget említenek. Keresztneve, amely a főváros régi elnevezésére, a Beipingre utal, lefordítva annyit jelent, hogy „a béke közelében”. Magasrangú kommunista vezetők gyermekeként három testvérével együtt a „hercegek“ közé, a politikai elit gyerekei közé tartozott. Apja, Hszi Csong-hszü, aki szigorú, takarékosságot szorgalmazó családfő volt, a Kínai Kommunista Párt (KKP) egyik alapító tagja, majd miniszterelnök-helyettes, a Politikai Bizottság tagja, s végül parlamenti alelnök lett. Anyja, Csi Hszin a pártakadémián élt, így a családapa nevelte elsősorban két lányát és két fiát. Hszi későbbi visszaemlékezései szerint annyi történetet mesélt forradalmi hőstetteiről, hogy „bőrkeményedés keletkezett“ a fülükön.
A Hszi család gyerekei a többi befolyásos politikai szereplő gyermekeivel együtt kivételes neveltetésben részesült, miközben az országban mélyszegénység uralkodott. A fiatal Hszi a Bejhaj óvodába járt, egy elit intézménybe, amelyet 1949-ben a Tiltott Város közelében lévő császári altemplom területén alakítottak ki. Az elit bentlakásos Baji magániskolában tanult fényűző körülmények között: reggelente tornáztak, forradalmi dalokat énekeltek, és a korban luxuscikknek számító húst, tejet és görögdinnyét ehettek. Volt tanára szerint figyelemre méltó diák volt, aki egyaránt rajongott a fociért és az ókori költészetért.
A Hszi család sorsa azonban tragikus fordulatot vett, mikor Mao tisztogatásokba kezdett a párton belül. Miután apját egy állítólagos pártellenes, puccsot tervező klikk vezetőjének minősítették, s a család a legfelső szintről a legalsóra süllyedt (az idős Hszi állítólagos összeesküvésének egyetlen „bizonyítéka“ a forradalmi mártír Liu Csidant „ünneplő“ regény kiadásának támogatása volt, melyben többek között róla mintázták az egyik szereplőt), Csin-ping volt osztálytársa szerint gyerekként hirtelen lehetetlen volt feldolgozni, hogy egyik pillanatról a másikra kívülállók lettek. Kilenc éves volt, mikor apja börtönbe került, és legidősebb nővérét „halálra üldözték“, ami egyes történészek szerint az öngyilkosság eufemizmusa.
A Mao-féle tisztogatás a Nagy Proletár Kulturális Forradalommal, a totális káosz időszakával tetőfokára hágott.
1969-ben 15 éves Hszit a többi értelmiségi fiatallal együtt vidékre küldték „átnevelni” a „fel a hegyekbe, le a falvakba“ mozgalom keretében. Tulajdonképpen száműzték a szinte bármilyen oktatásban részesült fiatalságot, hogy bivalytrágyahordással és más kétkezi munkán keresztül tanuljanak az idősektől. Hszi generációjában emiatt sokan teljesen kiestek az edukációs rendszerből, semmi esélyük nem volt jó egyetemre bejutni. A tinédzser Csin-ping hat évig élt Liangcsiahoban egy hegyoldali barlanglakásban munkásként. Utálta az ízetlen ételeket, a bolhák hólyagosra csípkedték, elkezdett dohányozni, hogy a hosszú cigiszünetekkel kibújjon a munka alól. Három hónapra visszaszökött Pekingbe, csakhogy őrizetbe vették, és büntetésként csatornamunkásként kellett dolgoznia.
A kulturális forradalom évei tanulságosnak bizonyultak, és későbbi „a nép embere“ imdizse kiépítését is erre alapozta. Hatalomra jutása előtti interjúiban elmondta, hogy a jellemfejlődés éveiként tekintett vissza az időszakra, amikor a birkák legeltetése után a dombon üldögélve olvasott – a Kommunista kiáltvány mellett Göthe Faustját is – és elmélkedett.
A vörösnél is vöresebb
Hszi csak 1972-ben látta újra apját, mindketten megőrizték pártba vetett hitüket. Először a Kommunista Ifjúsági Ligában próbált tagságot szerezni, de apja beszennyezett tekintélye miatt csak nyolcadik próbálkozásra fogadták el kérelmét. 1974 januárjában, kilenc visszautasítás után végül párttaggá nyilvánították, majd Liangcsiaho lakói húszéves korában párttikáruknak választották. A politkai pályafutása kezdetén a háttérbe húzódva lépkedett egyre magasabbra a kommunista ranglétrán.
1973-ban jelentkezett a neves pekingi Csinghua Egyetemre, de megbukott a politikai átvizsgáláson, így csak 1975-ben kezdhette meg felsőfokú tanulmányait. Először vegyészmérnökként tanult, majd marxizmusból és ideológiai nevelésből is diplomát szerzett. 2002-ben pedig összevont jog, politika, menedzsment, és forradalmi történelem területek összevonó tudományterületen szerzett jogi doktorátust.
Mao halála után apját (megannyi politikussal együtt) rehabilitálták, és a Teng Hsziao-ping-féle „reform és nyitás“ program úttörőjeként folytatta pályafutását. Hszi Csin-ping 1978 nyarán látogatta meg apját Kuangtungban, ahol belekóstolthatott a frontvonalbeli politikába, miközben megfigyelte apja interakcióit a helyi káderekkel és lakosokkal. Politikai pályafutása 1979-ben kezdett felívelni, amikor apja közbenjárásával az akkori védelmi miniszter, Geng Piao titkára lett.
A fiatal Hszinek minden kényes információt, például több száz telefonszámot kellett memorizálnia, mivel Geng megtiltotta, hogy jegyzeteljen. Ennek ellenére, tartva attól, hogy a hatalmas nyomás alatt hibázik, Hszi néha titokban jegyzeteket rejtett a zsebébe. Titkárként belföldi és tengerentúli utakon és a legmagasabb szintű védelmi tanácskozásokon is részt vett, és leendő külpolitikai tanácsadóját is ekkor ismerte meg. Geng személyében mentorára tarlált, akit 2000-ben bekövetkezett haláláig szinte minden évben meglátogatott, és akivel hosszú go partikat játszottak stratégiai gondolkodásuk fejlesztése érdekében.
Lassú menetelés
1992-ben az Országos Népi Gyűlés, vagyis a kínai parlament tagja lett, majd a Kínai Kommunista Párt szokásainak megfelelően vidéken töltött be helyi pártfunkciókat. Előbb Csöcsiang megye, majd Fucsian tartomány, végül 2007-től Sanghaj főtitkári feladatkörét látta el. Tizenhét éves fucsiani tartózkodása több szempontból kulcsfontosságú.
Mivel Fucsian partját egy 110 mérföldes, katonai határnak tekinthető tengerszoros választja el Tajvan szigetétől, közelebbről is megismerkedhetett a „szakadár tartományt“ övező belpolitikai kérdésekkel. 1986 végén barátai bemutatták leendő feleségének, Hszit Peng Lijüannak, a hadsereg népszerű népdalénekesének, aki kilenc évvel fiatalabb, és akkoriban sokkal híresebb volt nála (róla később bővebben esik szó).
1999-ben ebben a tengerparti tartományban robbant ki Kína egyik legnagyobb korrupciós botránya, amely a kormányzat minden szintjén érintett tisztviselőket. Laj Csang-hszing, földművesből lett kéteshírű vállalkozó egy multimilliárdos csempész hálózatot működtetett, többek között illegálisan beszállított autókkal és olajjal kereskedtek. Több száz tisztviselőt és üzletembert tartóztattak le, és több mint egy tucat embert kivégeztek.
Mit jelenthet Donald Trump esetleges elnöki győzelme a világra nézve?
2024.11.5 12:04
Laj Kanadába menekült, ám 2011-ben visszatért Pekingbe, miután a kormány garantálta, hogy életben marad. Jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti. Hszi ekkor már kormányzó volt, egy ilyen botrány más párttagok karrierjét tönkretette volna, de Hszi nemhogy megmenekült, hanem előléptették, mint a politikai tisztogatás vezetőjét. Nincs bizonyíték arra, hogy tudott volna Laj ügyleteiről.
Lassú víz partott mosott, és Hszi türelme kifzetődött: 2007 októberében bekerült Kína legfontosabb irányító szervébe, a Politikai Bizottság Állandó Bizottságába. 2008 és 2013 között a Kínai Népköztársaság alelnöke, a 2012-es 18. Pártkongresszus óta a Kínai Kommunista Párt főtitkára és Központi Katonai Bizottságának az elnöke, 2013. március 14. óta pedig Kínai Népköztársaság elnöke.
„A vezetés magja”
A kínai történelem ciklikussága a centralizáció és a decentralizáció váltakozásában is megnyilvánul, és a 2012-ig jellemző decentralizációt most ennek értelmében az erős központi hatalom korszaka követi, élén Hszivel. A kollektív vezetés elvével szakítva, és az egyszemélyi vezetés ősi kínai hagyományát feltámasztva szisztematikusan megkérdőjelezhetetlenné és korlátlanná tette hatalmát. A „Hszi Csin-ping über alles” rendszer kialakulását jelképezte, amikor 2022-ben Hu Csin-taot kivezették a Kommunista Párt kongresszusáról. A hivatalos álláspont szerint Kína 2003 és 2013 között kormányzó elnökét egészségére való tekintettel vezették ki.
A legfelsőbb vezetőket kisebb csoportokba szervezte, a nyolc legfontosabbnak ő lett az elnöke, vagyis a gazdaságtól kezdve az egészségügyig minden területen befolyásra tett szert. Elrendelte, hogy az állami és pártszervek, mint az Országos Népi Gyűlés, az Államtanács és a Legfelsőbb Népi Bíróság vezetőinek évente írásbeli jelentés kell írniuk. A párt személyzeti munkáját felügyelő szervek élére a leghűségesebb embereit ültette, például régi iskolatársát. Intenzív, tisztogató korrupcióellenes kampányba kezdett, így lojálisait ültethette a megüresedett székekbe.
Mao Ce-tung óta ő az első kínai vezető, akinek példátlan személyi kultusza alakult ki. Arcképei, akárcsak Maoé, mindenhol megjelnnek, a sajtó és a média külön rovatban tárgyalja tevékenységét, beszédei és egyéb művei díszes kiadványokban jelennek meg. „Hszi Csin-ping eszméi a kínai színezetű szocializmus új szakaszáról“ című, marxizmust tárgyaló műve bekerült a párt és a népköztársaság alkotmányába is. A párttagoknak nemcsak műveit kell tanulmányozni, hanem naponta telefonos alkalmazáson kell elolvasniuk az aktuális főtitkári iránymutatást, és ezt egy teszt kitöltésével igazolniuk is kell.
A hivatalos pártdokumentumokban sokszor a legfelsőbb vezető tekintélyét hangsúlyozó, korábban Maonak is kijáró, „a vezetés magja” megnevezéssel utalnak rá. Az államelnöki tisztség két ciklusos korlátját eltörölték, ennek értelmben 2023-ban Hszit újabb ötéves ciklusra is megválaszthatták. Az igazi hatalmat jelentő pártfőtitkári pozíciót sosem korlátozták, de íratlan szabály volt, hogy ezt sem töltheti be ugyanaz a személy kettőnél több alkalommal. Hszi ezt is felszámolta, s ugyan Mao óta ő a legerősebb vezető, de teljhatalmat továbbra sem gyakorol. Azonban végső soron a legfontosabb ügyekben minden körülmények között ő dönt.
Biztonság és stabilitás fókuszban
A tinédzser éveiben uralkodó anarchia rádöbbentette, hogy a káosz, az extrém brutalitás maximális fegyelem hiányában örökös veszély marad. Így drámaian nagy hangsúlyt fektetett a nemzetbiztonságra, a korrupció felszámolására, és a pártkontroll erősítésére olyan eszközökkel, mint a mesterséges intelligencia és arcfelismerő rendszerek. Aligha érhet meglepetésként bárkit, hogy a világ összes biztonsági kamerájának fele Kínában üzemel.
Jelentősen megkönnyíti a szigorú megfigyelés mellett az effektív cenzúra érvényesülését is, hogy az állampolgárok szinte mindent okostelefonon végeznek el. Eric Lou, a Weibo (lényegében a kínai Twitter) cenzoraként napi 11 órában szűrte a posztokat: 4000-6000 tartalmat óránként. Elmondása szerint Hszi hatalomrajutása óta jelentősen megnőtt a pártvezetőket övező titoktartás, és ma már több tízezer szerkesztő, szinte élőben szerkeszti, szűri a közösségi médiát.
Diktátor?
Kína alktománya szerint a Kínai Népköztársaság „népi demokratikus diktatúra”, bár ennek jelentése tisztázatlan. Ahogy arra Salát Gergely rámutatott, a diktatúra és diktátor szavaknak elég más a megítélése, mint nálunk.
A személyes tapasztalatom az, hogy a városi értelmiség nem igazán híve az egyszemélyes vezetésnek, nem örülnek a Hszi Csin-ping alatti fejleményeknek, pár sör után bizalmas körben diktátorozzák is. A vidéki vagy alacsonyabb képzettségű embereknek azonban tetszik az erőskezű, határozott, de a nép sorsát a szívén viselő vezető imidzse. Főleg úgy, hogy Hszi hadjáratot indított a helyiek életét megkeserítő korrupt hivatalnokok ellen.
A szakértő kiemelte, hogy a kínaiaknak a mindennapi életükben a lokális „kiskirályokkal“ van bajuk, nem a központi vezetéssel. Hszi pedig ennek tudatában indított anti-korrupciós kampányt.
Ha azt hisszük, hogy Hszi Csin-pinggel vagy a Kínai Kommunista Párttal szemben széleskörű ellenállás létezik a kínaiak körében, a vágyvezérelt gondolkodás hibájába esünk. Még aki nem szereti Hszit, az se fog ellene tevékenyen fellépni, a kínaiaknak hihetetlen a tűrőképességük, ráadásul az életszínvonal az elmúlt tíz évben is folyamatosan nőtt, nincs is különösebb okuk mozgolódni.
A férj
Az elvárásoknak megfelelően Csin-ping a Kínai Népi Felszabadító Hadseregben is töltött be tisztséget, ekkor vette feleségül Kína akkori brit nagykövetének lányát, Ke Linglinget. A pár azonban hamar eltávolodott egymástól, és szinte minden nap veszekedtek Hszi régi barátja, s egyben lakótelepi szomszédja szerint. Amikor Ke Angliába utazott, férje nem volt hajlandó vele menni, derül ki egy amerikai diplomata a kiszivárogtatott táviratából. Hszi hivatalos életrajzai ugyan hallgatnak erről a házasságról, de 2015-ben Ke mesélt házasságukról, mely hivatalosan világnézetbéli különbségek miatt ért véget. Ke céltudatos, elképzelésekkel teli, de ideákat nem kergető személyként jellemezte egykori férjét.
1987-ben vette feleségül jelenlegi feleségét, Peng Lijüant, aki tábornoki ranggal rendelkezik a hadseregben. Hszi visszaemlékezései szerint: „alig 40 perces első találkozásukkor eldöntöttem, hogy a feleségem lesz”. Peng Pekingben folytatta énekesi karrierjét, míg Hszi Fucsianban egyre magasabb politikai babérokra tört. Lányuk, Mingce születéséről 1992-ben lemaradt, mivel a tájfun segélyakciók irányításával volt elfoglalva. Mingce álnéven a Harvard Egyetemen tanult, kilétével csak egy maroknyi tanár volt tisztában. Hazatérése óta visszafogottan él, és ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt.
Ahogy arra utaltunk, Penget férje hatalomra jutásáig népszerű folkénekesként ismerték, ám Hszi oldalán a korábbi vezetők feleségeitől eltérően a politikai élet aktív, de nem túl erőteljes résztvevője lett. Gyakran vállal szerepléseket, kifinomult és elegáns megjelenése pedig része a Hszi által propagált új, hagyománytisztelő, ám modern Kína-imidzsnek. Hszi országos ismertsége egyre nőtt a 2000-es években, ezzel párhuzamosan Peng a férje hangos szószólója lett, aki interjúkban szerető házastársként és gondoskodó apaként dicsérte őt. Peng HIV/AIDS megelőzésének jószolgálati nagykövete lett, és magánjellegű rendezvényeken a férje nevében is gyakran felszólalt.
Micimackó
A 2023-as Micimackó: Vér és méz című slasher horror bemutatóját váratlanul törölték Hongkongban és Makaón. Ennek pedig a Hszi és Micimackó, ha úgy tetszik memetizált allegórikus kapcsolata lehetett az oka. 2013-ban futótűzként járta be Hszi és Barack Obama közös képe, és sokan kísérteties hasonlóságot véltek felfedezni köztük és Micimackó és Tigris párosa között. A mém szárnyra kapott, és a kormánykritikusok több éven át Micimackó-karikatúrákkal gúnyolták vagy szidalmazták a politikai vezetőt.
Ez arra késztette Pekinget, hogy 2017-ben cenzúrázza a Micimackó kínai nevét (Véj ni hszióng) és a róla készült GIF-eket és mémeket a közösségi médiában. Valójában nem figurát, hanem az ahhoz társított negatív, kritikus hangvételt kifogásolja a kormány. A cenzúragépezet folyamatosan keresi a vélt és valós kritikát, amely gyakran ártatlan, vicces képek, szójátékok formájában jelenik meg. A piros haspólós medvét még nem tiltották ki teljesen: tárgyakon továbbra is szerepelhet, de az online térben az ellenállás és a lázadás jelképének minősül, így használata tilos.
A gunyoros, kritikus Micimackó-ábrázolások gyakran jelennek meg tajvani, Hszi Csin-ping ellenes tüntetéseken. Amikor 2023 áprilisában a kínai hadsereg a tajvani elnök, Caj Ing-ven amerikai látogatása után rekordhosszúságú hadigyakorlatot tartott, egy Tajpejben rendezett tüntetésen a kínai zászlónak öltözött COVID-vírus mellett egy Micimackó oltárt is állítottak a tüntetők.
Politikai jelentősége
Hszi már egy sikeres korszak után vette át a párt irányítását, akkor Kína már az USA után a világ második legnagyobb gazdaságának számított. Ezt a pozíciót pedig Hszi megszilárdította, hogy globális nagyhatalomként lépjen a nemzetközi politika színpadára. Ironikus módon az egyenlőséget hirdető ideológia ellenére még nagyobb szakadék tátong a legszegényebb és a leggazdagabb társadalmi rétegek, régiók, városok és falvak között, mint 10 éve.
Ugyan Kína továbbra is a világ legszennyezőbb országa, a vezető személyesen jelentette be, hogy a kínai szén-dioxid-kibocsátás 2030-as tetőzése után 2060-ra az ország karbonsemleges lesz. Jelenleg Kína a világ legnagyobb szél- és napenergia-termelője és befektetője, valamint Kínában adják el a világ elektromos járműveinek felét. A fenntarthatóságoz bel- és külpolitikai érdekek is fűződnek. A tüntetések többsége a környezetszennyezés miatt tör ki, és a megújuló energiaforrások felhasználása csökkenti az ország kiszolgáltottságát, vagyis növeli Kína mozgásterét és energiabiztonságát.
REFRESHER-TESZT: Mutatjuk, minek kéne öltöznöd idén halloweenkor a személyiséged alapján!
2024.10.19 9:15
A kutatás-fejlesztés abszolút prioritást élvezett Hszi politikájában, és az ötéves tervek mellett megannyi programot indított a mesterséges intelligencia, szuperszámítógépek, az 5G és a biotechnológia fejlesztésére is. Az eredmények nem maradtak el, hiszen a világ technológiai élvonalába került, és a techóriások, mint a Huawei vagy a Xiaomi nemzetközileg is meghatározó szereplővé váltak.
Hszi nagyhatalmi törekvéseit alátámasztja, hogy mára Kína az USA után a második legnagyobb a katonai költségvetéssel rendelkezik (2021-ben 209 milliárd dollár volt). Kimondott célja, hogy világszínvonalú hadsereggel rendelkezzen, így drasztikus fejlesztések zajlottak az alábbi területeken:
- flotta
- légierő
- kiberhadviselés
- katonai célú űrtechnológia
- nukleáris fegyverek (A tervek szerint 2030-ra több mint 1000 nukleáris robbanófejjel fognak rendelkezni.)
Új Selyemút
2013-ban Hszi személyesen hirdette meg az Övezet és Út (másnéven Egy övezet, egy út, kínaiul Yidaiyilu) kezdeményezést, melynek célja a Selyemút feltámasztása. Az elképzelés a gyakorlatban egy gazdasági, kulturális, politikai övezetet hozna létre pár évtizeden belül. Az így létrejövő szuperkontinens újradefiniálná Ázsia, Európa és Afrika kapcsolatrendszerét, melynek gócpontjában Kína állna. Az országokat összekötő hatalmas infrastrukturális beruházásokat a fejlődő országok üdvözölték, de a nyugati döntéshozók geopolitikai háttérszándékot sejtenek mögötte.
Mi az a Fálun Gong, a Trumpot támogató kínai vallási irányzat, amelybe a Parlament előtt is belefuthatsz?
2024.9.23 13:51
Azonban a program, melyhez Magyarország is csatlakozott, inkább egy komplex, de nem rugalmas vízió. Meghirdetése óta tartalmát nem tisztázták le, így prioritásai is sokszor módosultak, de fő célja, Kína Ázsia vezető hatalmává válása sziklaszilárd.
Miről eshet szó a Karmelita Kolostorban?
A budapesti találkozón felmerülő témákat csak találgatni lehet, de Salát Gergely szerint felmerülhet a pécsi autógyár, a ferihegyi magasvasút és a V0 vasúti gyűrű terve is. Hozzátette, hogy biztosan bejelentenek majd új vagy épp „új köntösbe helyezett“ együttműködéseket.
Amire számítok, az néhány e-mobilitással és energetikával kapcsolatos csúcstechnológiai cég idetelepülése. Emellett valamilyen pénzügyi együttműködés, például kínai hitel bejelentésére is sor kerülhet.
A szakértő szerint a tárgyalásokon nagy hangsúlyt kapnak majd az európai-kínai kapcsolatok is, hiszen Kínát elsősorban ez érdekli, és ezek alakításában Magyarország segítségére is számít.
