Az Emmy-díjas sorozat egy fantasztikus, ősi ázsiai világot teremtett, mely első sorban a kínai kultúrán alapszik, de japán, tibeti, thai, indiai, bhutáni és vietnámi referenciákat is alkalmaztak.
„Víz, Föld, Tűz, Levegő... A nagymamám sokat mesélt a régi időkből, amikor béke volt. Amikor az avatár fogta össze a Víz Törzseit, a Föld Királyságát, a Tűz Népét és a Levegő Nomádjait. De minden megváltozott, amikor a Tűz Népe támadást indított. Csak az avatár képes bánni mind a négy elemmel, csak ő képes megállítani a kegyetlen tűzidomárokat. Ám amikor a legnagyobb szükség volt rá, ő eltűnt. Azóta 100 év telt el, és a Tűz Népe egyre közelebb kerül a győzelemhez. Két éve az apám, a törzsem harcosaival együtt a Föld Királyságába utazott segíteni. A bátyám és én gondoskodunk most a törzsről. Egyesek úgy hiszik, hogy az avatár nem született újjá a Levegő Nomádjai között. De én nem vesztettem el a reményt, én hiszem, hogy az avatár vissza fog térni, hogy megmentse a világot“
– hangzik az Avatár – Aang legendája bevezető monológja.
Az Emmy-díjas sorozat egy fantasztikus, ősi ázsiai világot teremtett, mely első sorban a kínai kultúrán alapszik, de japán, tibeti, thai, indiai, bhutáni és vietnámi referenciákat is tartalmaz tömkelegével. Ugyanakkor nemcsak ázsiai kultúrákból építkeztek a készítők, az inuit, az egyiptomi és az izlandi mitológia egyer részei egyaránt feltűnnek a történetben. Tekintve, hogy az alkotók más, létező kultúrák elemeit adaptálták és kölcsönözték egy fiktív ázsiai identitás megteremtéséhez, felmerülhet a kulturális kisajátítás, pontosabban a motívum-stílus kisajátítás vádja is, ez azonban nem mindig minősül rasszista gyakorlatnak vagy kulturális kizsákmányolásnak.
20 éves az Avatár, íme 20 érdekesség a Nickelodeon legjobb rajzfilmsorozatáról
2025.5.1 9:06
Az Avatár, illetve annak folytatása, a Korra legendája, a transzkulturalizáció, vagyis a különböző kultúrák interakcióinak és keveredésének eredménye. Bár új, fiktív adaptációkként új kontextusba helyezték az ázsiai referenciáikat, a készítők sosem tagadták le azok eredetét, és mindig részletesen beszámoltak azok történelmi hátteréről.
Jin-jang
Az ókori Kínában megjelent taoista eszmerendszer szerint a jin és a jang erők harmonikus működése határozza meg a világ működését. Eredetileg a jin a hegy árnyékos oldalát, a jang pedig a hegy világos oldalát jelenti, ebből alakult ki a két princípium. A jin a sötét, hideg, női, passzív, a jang pedig a világos, meleg, férfi és aktív erőt képviseli, s bár ellentétek, nem kioltják, hanem kiegészítik egymást, és folyamatosan pulzálva egymásba alakulnak. Dinamikus kapcsolatuk adja az élet ritmusát, ez a filozófia inspirálta a hold és óceán koi ponty szellemeit.
A négy elem
Az Avatár világát meghatározó 4 elem – a tűz, víz, föld és a levegő – a kínai vu hszing (五行), vagyis a jin-jang elmélethez szorosan kapcsolódó 5 őserő elméletéből merít. Eszerint a föld, víz, tűz, fém és fa őserők egymásból születnek és legyőzik egymást. Kölcsönhatásuk és körforgásuk pedig egyszerre idézi elő és szabályozza a világegyetem és az emberi test működését és változásait. A harmonikus működéshez természetesen ezeknek az „elemeknek”, – nyugaton ez a fogalom honosult meg, de nem adja vissza a hszing eredeti, mozgás jelentését – egyensúlyban kell lenniük.
A készítőkre ugyancsak hatással lehetett az ókori görög kozmológia négy elem elmélete is. Empedoklész tanítása szerint a gömb alakú kozmoszt a tűz, víz, föld, és levegő alkotják, ezeket pedig a Szeretet és a Viszály mozgatja. (Arisztotelész később tovább fejlesztette ezt az i.e. 450-re datálható elméletet, és egy ötödik elemet is meghatározott, az étert, mely a csillagokat alkotja.) E négy elem a Szeretetnek és a Viszálynak a hatására egyetlen alakzattá egyesül, majd négy szeparált elemmé válik szét, ez a két folyamat alkot egy kozmikus ciklust.
Az elemek idomítása
Valamennyi elem irányításának képességét egy-egy kínai harcművészet inspirálta. A tűzidomítás az északi saolin harcművészeteken, a légidomítás a bagua csang harcművészeten, a vízidomítás a tai csin, a földidomítás pedig a kung fu hung ga stílusán alapszik. Utóbbit tigris és daru stílusnak is hívják, mivel elsős sorban ezen állatok mozgása inspirálta a mozdulatokat.
Hinduizmus
A hinduizmus meglehetősen sokszínű, szerteágazó hitrendszer, ugyanis nincs egyháza, nincsen egy konkrét szent könyve, különböző irányzatai és vallási gyakorlatai vannak. Mivel mélyen beágyazódott az emberek életébe, így sokkal inkább társadalomszervező erőként írható le. Ebből a komplex, flexibilis és befogadó hitrendszerből a sorozat készítői az avatár, szanszkrit nyelven avatára koncepcióját emelték ki.
A szó jelentése alászállás, és a hinduizmusban egy istenség emberi vagy állati formában történő földi megtestesülését jelöli, általában Visnu, a fenntartó 10 inkarnációinak egyikét. Az istenség azzal céllal száll földre ebben a formában, hogy harcba szálljon valamilyen gonosz erővel. A sorozatban az avatár egy olyan isteni-félisteni személy, aki képes bánni mind a négy elemmel, és mindig új testben születik újjá.
Az újjászületés motívumot leginkább a buddhizmus karma-tanából meríthették a készítők. Ez azt jelenti, hogy az ember cselekedetei befolyásolják halál utáni sorsát, így a tetteinek megfelelő körülmények közé születik újra. Ez a lélek körfogása, vagyis a szanszára, a buddhizmus célja pedig az ettől való megszabadulás, a móksa. Ez a tanítás valójában szinte minden indiai vallási hagyományban központi szerepet kap, nemcsak a hindu vallásokban és a buddhizmusban is, hanem a dzsainizmusban is. Azonban az egyes hindu tradícióknak a megváltás természetéről alkotott elképzelései nagyon eltérőek lehetnek.
Csakrák
A 2. évadban Aang ellátogat a Keleti Levegő Templomba, ahol egy guru segíti őt abban, hogy csakrái felszabadításával avatár képességeinek teljes arzenálját képes legyen használni. A szanszkrit szó jelentse kerék, mely a hinduizmus és a tantrikus buddhizmus okkult fiziológiai gyakorlataiban a test pszichofizikai energiaközpontjait jelenti. Ezek amolyan gyújtópontok, melyekben a szellemi erő és a testi funkciók kölcsönhatásba lépnek vagy egybeolvadnak.
A hinduizmus szerint az emberi szervezetben kb. 88 000 csakra van, de ezek közül csak hétnek, a buddhizmusban pedig négynek van nagyobb jelentősége. Hat a gerincoszlop mentén, a hetedik pedig a koponyatető alatt található, ezekhez különböző színeket, alakokat, érzékszerveket, kémiai elemeket, istenségeket és mantrákat (mágikus szótag) társítanak.
A készítők ezt a vallási koncepciót úgy emelték be fantáziavilágukba, hogy az csupán ázsiaiságot indikáljon, nem pedig kifejezetten indiai, vagy hindu identitást. Bár az eredeti szanszkrit szót használják a sorozatban, a fogalom itt bizonyos testrészekkel, érzelmekkel és funkcióval asszociált energiamedencéket jelöl. Továbbá más, világépítést elősegítő, de az eredeti filozófiához kapcsolódó neveket kaptak a fiktív csakrák: Föld Csakra, Víz Csakra, Tűz Csakra, Levegő Csakra, Hang Csakra, Fény Csakra, és Gondolat Csakra.
Csi
Szintén feltűnik a sorozatban a csi. A kínai filozófiai, vallási és gyógyászati fogalom eredetileg levegőt, párát, fuvallatot jelentett. Az 1. században örökké létező anyagi szubsztanciaként írták le. Ez az ősi energia a hagyományos kínai gondolkodás szerint nem lokalizálható egy adott ponton, hanem folyamatos mozgásban van, és szabályozza a vér működését, a táplálék felvételét és a szervezet védelmét. A kínai felfogás szerint a csi a gyermeknemzésben is fontos szerepet játszik, ugyanis a spermium és a csi összekapcsolódik, ezért örökli a gyermek szülei külső és belső tulajdonságait. A csi fogalma később kibővült a ki-, és belégzés jelentéssel, erre alapozva pedig kialakult egy légzésterápiai módszer, mely a fizikai gyakorlatokkal együtt a csi helyes áramlását, keringését segíti elő.
James Cameron 10 percnyi jelenetet vágott ki az új Avatarból – tőle meglepő okokból
2022.12.28 14:14
A készítők ezt a koncepciót úgy emelték be, mintha a karakterek és a nézők számára is magától értetődő lenne a jelentése. A sorozatba a csi és a csakra tulajdonképpen megfeleltethető egymásnak, míg a valóságban két teljesen eltérő filozófiáról van szó.
Hosszú haj és megszabadulás a felső copftól
Az Avatár szereplői meglehetősen sokszínűek, de többjük nemtől függetlenül igen hosszú hajzuhataggal rendelkezik. A régi Kínában a hosszú, dús, erős haj volt az ideál a nők és a férfiak számára is, amelyet az irodalmi művekben gyakran folyóhoz vagy felhőhöz hasonlítottak. A konfucianizmus egyik legfőbb tanítása a szülőtisztelet, melynek értelmében „a test, a haj, a bőr a szülőktől ered” és ezeket nem szabad „megkárosítani”. Így a régi Kínában csak fontos események alkalmából vágták le a hajukat az emberek.
Hasonlóképpen, a középkori és újkori Japánban a szamurájok csonmagéban viselték hosszú hajukat. A hagyományos hajviselet lényege, hogy a fejtetőt leborotválják, a megmaradt hosszú hajat pedig beolajozzák és egy kis copfba formázzák, ezt a fej tetejére hajtják. Eredeti célja az volt, hogy a szamurájok sisakját stabilan tartsa harc közben; idővel azonban státuszszimbólummá vált a japán társadalomban. Manapság a csonmagét csak szumóbirkózók viselik, és levágása a sportolók visszavonulási ceremóniájának központi eleme. Így máris jelentőséget nyer a pillanat, amikor Zuko és Iroh levágja felső copfját.
Dai Li
A Föld Királyságában található Ba Sing Seben működik a Dai Li nevű titkos rendőrség. A politikai szakadárokat felszámolni akaró fiktív szervezet egy valós történelmi személy nevét viseli.
Csang Kaj-sek kínai nacionalista politikus, hadvezér, a Kuomintang (Nemzeti Párt) és a Kínai Köztársaság vezetője volt. Titkosrendőrsége Dai Li főparancsnok vezetésével működött, akit később „rendkívüli titkosrendőrként” és „az árnyak baljós kísérteteként” emlegettek. A nyugati sajtóban előszeretettel hasonlították Heinrich Himmlerhez, az SS vezetőjéhez.
A Tűz Népe
A Tűz Népe hódítása párhuzamba állítható az imperialista Japánnal, mind a fokozott militarizáció, a gyors iparosodás, és az agresszió tekintetében. Japán a 20. század elejére, alig 50 év alatt gyarmatosítóvá vált, hódításait pedig azzal a gondolattal „legitimálta”, hogy „a modern, fejlett hatalmak technikai fölényüket és katonai erejüket kihasználva birodalmakat építenek az elmaradott népek területeinek civilizálásával”.
Itt az Avatar 2 utolsó előzetese
2022.11.22 14:07
Ennek szellemében megtámadta Koreát és Kínát is, pont ahogy a Tűz Népe megtámadta a többi kontinenst. A készítők azonban elsősorban a kínai császárság különböző korszakaiból inspirálódtak az Avatár világának, így a Tűz Népének megalkotásakor is, feltehetően azért, mert a Japán Birodalom tettei ma is érzékelhető traumákat és konfliktusokat eredményeztek. Kontinensük domborzatát Izland ihlette, alakja pedig egy lángot formál, míg egyes sziget koponya-szerű alakot öltenek.
A Tűz Népe templomát a kínai Vuhanban, a Jangce-folyó partján található Sárga Daru torony inspirálta, melynek felkunkorodó csúcsain egy-egy uszonyát feltartó hal látható. Ez a motívum a készítőket lángokra emlékeztette, s így is interpretálták azt.
A Tűz Urának, Ozainak tróntermét az egyiptomi Karnakban található templomkomplexum hüposztil csarnoka és az előbb említett Sárga Daru torony ihlette.
Az ország Rough Rhinos névre hallgató kommandóját az amerikai hadsereg különleges alakulata inspirálta. A Rough Riders-t, vagyis Egyesült Államok Első Önkéntes Lovasságát az 1898-as spanyol-amerikai háborúban vetették be Theodore Roosevelt elnöksége alatt. A fiktív alakulat tagjai pedig különböző mongol történelmi személyek nevét viselik, mint Möngke mongol nagykán, vagy Ögödej mongol nagykán.
Levegő Nomádjai
A Levegő Nomádjainak világa a kínai kultúra mellett a tibeti buddhista szerzetesrendek életmódján alapszik. Templomaik magas hegységeken helyezkednek el, akárcsak Tibet városai és vallási intézményei. A Patola-hegységet valószínűleg a Potala palota, a dalai lámák palotája ihlethette. A Potala palota a közép-tibeti Lhászában, a Vörös hegyen található, és az elődjének tekinthető palota alapjait a 7. században rakták le. 1989 és 1993 között a kínai kormány felújíttatta az épületet, amely 1994-ben a világörökség listájára került.
A dalai láma méltósága újjászületés útján öröklődik, akárcsak a fiktív avatár cím. Egy visszaemlékezésből pedig kiderül, hogy az avatár új inkarnációjának felismerése hasonló az új dalai láma kiválasztásának folyamatához. A sorozatban Aang megannyi tárgy közül az avatárokhoz kapcsolódó vallási relikviákat választja, ezzel pedig egyértelművé válik, hogy ő az új, légidomárként újjászületett avatár.
A valóságban a dalai láma halála után egy kutatóbizottság indul titokban Tibet új vallási vezetőjének megtalálására, majd a megtalált gyereket próbatétel elé állítják: az elé rakott tárgyak közül az elhunyt dalai láma személyes tárgyai és azok másolatai közül ki kell választanai az eredeti tárgyakat, valamint különböző vallási tárgyakat kell kiválasztania.
Tovább erősíti a tibeti buddhista párhuzamot, hogy Gyaco, Aang mestere a dalai lámák nevét viseli, melynek jelentése óceán. Ez a keresztnév egyébként a mongol dalai szó tibeti megfelelője.
Momo, Aang majomszerű állatának neve japánul barackot jelent, de a levegő nomádjainak világban megjelenő temérdek tibeti utalás valószínűbbé teszi, hogy a tibeti gőzölt gombóc ihlette a nevét. Ezt az ételt egyébként szinte bármikor megkóstolhatjátok a budapesti Namgyal Momo Tibeti Étkezde És Teázóban.
A sorozatban nyomon követhetjük az egyes népek étkezési szokásait is. A levegő nomádjai egyértelműen vegetáriániusok, akárcsak a hívő buddhisták. Bár a húsmentes életmód a vallás alaptétele, a valóságban a tibeti buddhistáknak engedélyezett a húsfogyasztás. Egy átlagos tibeti 3500 méternél magasabban él, ami igencsak szegényes növényi étrendet tesz lehetővé. Ugyanakkor vallásuk nem engedi az élet szándékos, öncélú kioltását, így kizárólag fogyasztás céljából ölnek olyan nagytestű állatokat, mint a jak, sertés, marha, birka, melyek képesek több embernek táplálékot adni.
A Víz Törzsei
Az északi és déli víztörzsek az Avatár világában az Északi és Déli sarkoknak megfelelően a világ két, egymással szembeni pólusán helyezkednek el. Leginkább inuit kultúrákon alapulnak, ugyanakkor a kínai kultúra elemei is feltűnnek, például az akupunktúra pontokat jelölő bábú, és az úgy nevezett „hold ajtó”, mely kerek formájáról kapta nevét.
Az Északi Víz Törzs otthona pedig egészen különleges egyvelege a Panama-csatornának és Velencének.
Föld Királyság
Alapvetően Eurázsiát idézi sokszínűsége és összetettsége, de ugyancsak a Kínai Császárság szolgált első számú forrásként. Megjelennek a Ming és Csing-dinasztiára jellemző kulturális elemek, de a Szung-kori és Tang-kori kínai fejfedők mellett, a mandzsu, japán, és mongol ruhák is megjelennek.
A császári udvar hivatalnokai által viselt Ming-kori fejfedő füle egyenes és rövid, a Tang-kori kalapok füle lelóg és rövid, míg a Song-dinasztia korában viselt kalapok egyenesek és hosszúak. Utóbbit egyébként a dinasztiát alapító Csao Kuangi terveztette, hogy hivatalnokai ne tudjanak sugdolózni az állami üléseken és tanácskozásokon.
A Föld Királya sok hasonlóságot mutat Pu Jivel, Kína utolsó uralkodójával. Az utolsó császár karrierje több szempontból is rendhagyó volt, háromszor is uralkodott, először kétévesen, 1908-ban ült trónra. Ugyanakkor tulajdonképpen egyszer sem rendelkezett tényleges hatalommal, ráadásul 1912-ben a lemondott a Csing-dinasztia, s ezzel az egész császárság intézménye megszűnt.
Neveltetését a szigorú hagyományoknak megfelelően a konfuciánus tanok tanulásával töltötte, ugyanakkor minden igényét kiszolgálták, így teljesen önállótlan lett. Miután a japánok elfoglalták Mandzsúriát, az ott létrehozott bábállamuk, és de facto gyarmatuk, Mandzsukuo császára lett. A világháború után a még fiatal a Kínai Népköztársaságban börtönévei alatt tanult meg fogat mosni és cipőt kötni. szabadulása után utcaseprőként, majd kertészként dolgozott, s végül a Népi Politikai Tanácskozó Testület irodalmi osztályán lett szerkesztő.
A királyság szimbóluma a kínai Csin-dinasztia idején megalkotott ban liang érméket idézi. A kerek forma a Mennyeket, a négyzet pedig a földet jelképezi.
A random humorfaktorként szolgáló ikonikus káposztaárust a Cowboy Bebopban megjelenő három idős látens alkoholista ihlette, akik a kultanimében valamiért mindig feltűntek a különböző bolygókon játszódó epizódokban.
Bumi, Omashu királya egy tollas koronát visel, melyet valószínűleg a pekingi operában használt hosszú fácántollas fejdísz inspirált. A lingzi általában a hivatalnok és katona karakterek fejdíszein szerepel, és rangjukat, származásukat reprezentálja.
A Kiyoshi harcosok arcsminkjét a japán kabuki színészek és a gésák jellegzetes sminkje ihlethette.
Harci legyezőik a japán „vaslegyezőkön“ alapulhatnak, melyeket a szamurájok használtak a feudális Japánban zajló háborúkban.
