Herman Webster Mudgett H.H. Holmes néven vált ismertté, hiszen egyes feltételezések szerint egyike volt a világ első modern kori sorozatgyilkosainak.
Herman Webster Mudgett 1861-ben a New Hampshire állambeli Gilmantonban születt. Gyerekkorában tehetséges diák volt, ami miatt társai gyakran zaklatták. Ez utóbbin az sem segített, hogy korán érdeklődni kezdett az állatok boncolása és a halál iránt. Tizenhat évesen fejezte be a középiskolát, majd tanárként dolgozott, és nem sokkal később feleségül vette Clara Loveringet. 1880-ban fiuk született, Robert Lovering Mudgett néven.
A férfi tizennyolc évesen beiratkozott a Vermonti Egyetemre Burlingtonban, de elégedetlen volt az oktatással, így 1881-ben otthagyta az iskolát. 1882-ben felvételt nyert a Michigani Egyetem Orvosi és Sebészeti Karára. Orvosi tanulmányai alatt kezdődött bűnözői pályafutása: holttesteket lopott az egyetem boncterméből, megcsonkította őket, majd biztosítási csalást követett el, azt állítva, hogy az áldozatok balesetben hunytak el. A holttestek iránti megszállottsága viszont nem innen, hanem gyermekkorából eredhet.
Iskolai zaklatás
Holmest állítólag iskolatársai kegyetlenül gúnyolták és zaklatták. Amikor megtudták, hogy fél az orvosoktól, arra kényszerítették, hogy órákon át egy emberi csontváz előtt álljon egy orvosi rendelőben. Bár kezdetben halálra rémült, a fiatal H. H. Holmes később azt állította, hogy ez az élmény megszabadította őt a szorongástól, a haláltól való félelmétől, és elindította egy olyan úton, amire sosem kellett volna rálépnie. Mindezek ellenére 1884-ben mégis megszerezte az orvosi diplomát.
Ki volt a Fekete Angyal, Magyarország valószínűleg legtermékenyebb sorozatgyilkosa?
2024.10.12 9:44
Házassága viszont hamar zátonyra futott, és Mudgett elhagyta feleségét és fiát, hogy máshol kezdjen új életet. Különféle munkákat vállalt, miközben folytatta szélhámosságait. A New York állambeli Mooers Forksban egy eltűnt fiúval kapcsolatban merült fel a neve, de ő azt állította, hogy a gyerek hazament Massachusettsbe, majd ezután gyorsan távozott a városból. Később Philadelphiában egy gyógyszertárban dolgozott, de onnan is eltűnt, miután egy kisfiú egy általa adott gyógyszertől halt meg. Ekkor vette fel a Henry Howard Holmes nevet, és nem sokkal később Illinois államba tette át székhelyét.
A „Gyilkos kastély”
1886 augusztusában Holmes munkát kapott Elizabeth S. Holton gyógyszertárában Chicago Englewood negyedében. Lelkiismeretes alkalmazottként nem keltett gyanút, így elég stabil helyzetbe került ahhoz, hogy újra megházasodjon, anélkül, hogy elvált volna előző feleségétől. 1887-ben frigyre lépett Myrta Belknappal, akitől 1889-ben egy lánya, Lucy Theodate Holmes született. Amikor a patikus Holton férje meghalt, Holmes megvásárolta az üzletet, főként kölcsönből finanszírozva azt. Holton asszony a vásárlás után rejtélyes módon eltűnt, Holmes pedig azt állította, hogy Kaliforniába költözött.
Ezt követően a férfi lecsapott a gyógyszertárral szemközt lévő üres telekre is, melyen egy, a helyiek által csak kastélyként emlegetett, háromszintes hotel építésébe kezdett. A folyamatos építkezés során Holmes rendszeresen váltogatta a kivitelezőket, szándékosan szétosztotta a feladatokat, így egyetlen vállalkozó vagy munkás sem láthatta az egész épület szerkezetét. Akik túl jól ismerték az alaprajzot, azokat gyorsan lecserélte. Amikor az 1893-as chicagói világkiállítás idején átadásra került, csak Holmes tudta, milyen rémisztő titkokat rejt az épület, amelyet később a „Gyilkos Kastélyként” neveztek.
A kastély ugyanis telis-tele bizarr és rémisztő megoldásokkal. Volt ötvenegy ajtó, amelyek vak falakba nyíltak, több tucat ablaktalan szoba, és olyan lépcsők sokasága, amelyek nem vezettek sehova. Az áldozatokat állítólag hangszigetelt helyiségekben gázosította el, titkos akasztókamrába vitte, vagy légmentesen zárható páncélteremben fullasztotta meg. Másokat ablaktalan, ajtó nélküli szobákban éheztetett halálra. A holttesteket csúszdák és felvonók segítségével a pince laboratóriumába juttatta, ahol szétboncolta, savval oldotta fel, vagy óriási krematóriumában égette el őket. Még abszurdabb, hogy Holmes áldozatai csontvázait egyetemek és gyógyszerészek számára értékesítette.
Holmes áldozatai
Holmes prédái viszont a hírekkel ellentétben nem idegenek voltak, hanem a férfi közeli ismeretségi köréhez tartoztak. Az elsők között volt Julia Connor és hatéves lánya, Pearl, akik 1891 karácsonya körül tűntek el, miután Holmes viszonyt folytatott Juliával, és bevonta őt kétes üzleti ügyeibe. A férfi később hol tagadta, hol beismerte Julia megölését. Egyes állítások szerint véletlenül halt meg egy általa végzett abortusz során. A leghátborzongatóbb, hogy a mai napig nem egyértelmű, hogy mi történt vele és Pearllel. A következő két évben Holmes valószínűleg megölte Emeline Cigrandot, valamint Minnie Williamst és annak testvérét, Nannie Williamst. Emeline és Minnie is személyes és üzleti kapcsolatban álltak vele eltűnésükkor. Ám ahogyan Julia és Pearl esetében, itt is nehéz pontosan megállapítani, mi történt velük. A legbiztosabb bizonyíték Holmes Ben Pitezel és három kisgyermeke – Howard, Nellie és Alice – meggyilkolására vonatkozik 1894-ben. Ennek ellenére a hatóságok csak Ben megöléséért ítélték el.
A vég
1893-ban gazdasági válság sújtotta az Egyesült Államokat, melynek következtében Holmes üzletei is megfeneklettek. Az országban vándorolva folytatta csalásait és gyilkosságait, mígnem 1894. november 17-én Bostonban letartóztatták. A híres Pinkerton ügynökség nyomozói Philadelphiából követték őt. Eleinte csak biztosítási csalással vádolták, de az ügyészek mélyebbre ástak a múltjában és felfedezték a chicagói borzalmakat is. Utóbbiban segítségükre voltak az egykori alkalmazottak, akik beszámolói szerint a szálloda második emelete tiltott terület volt a személyzet számára. A nyomozás hónapokig tartott, míg a rendőrség feltárta a kastély titkait. Holmes végül 27 gyilkosságot ismert be, de csak kilencet tudtak bizonyítani. Egyesek szerint azonban akár 200 ember is áldozatul eshetett neki. Bár sokak szerint az előbbi szám Herbert Asbury 1940-ben megjelent Gem of the Prairie című regényéből eredeztethető. Holmes börtönben írt vallomásában azt állította, hogy arca sátáni vonásokat öltött, mintha maga az ördög nézne vissza rá. 1896. május 7-én a philadelphiai megyei börtönben végrehajtották a rá kirótt akasztás általi halálbüntetést. Nyaka azonban nem törött el, így kötélen lógva fulladt meg, több mint tizenöt percig vonaglott, míg halottnak nyilvánították. Különleges kívánságára a testét betonba ágyazva, tíz láb mélyen temették el, hogy senki se boncolhassa fel vagy tanulmányozhassa azt.
A kastély sorsa
H. H. Holmes letartóztatása után a chicagói Englewood negyedben található épület (a 63. utca és Wallace utca sarkán) üresen állt. Mindaddig, míg egy bizonyos A. M. Clark meg nem vásárolta azzal a céllal, hogy hátborzongató turistalátványosságot hozzon létre belőle. A terve azonban soha nem valósult meg, mert az épületet 1895-ben, közvetlenül Holmes tárgyalása előtt egy tűzvész pusztította el. Egyesek szerint a tüzet szándékosan gyújtották, hogy bizonyítékokat semmisítsenek meg, vagy hogy eltüntessék az épület sötét múltját. Az igazságra azonban ez esetben sem derült soha fény. Végül az egész háztömböt lebontották, és egy postahivatalt építettek a helyére. Mára semmilyen fizikai nyoma nem maradt Holmes hírhedt Gyilkos Kastélyának, mivel a területet teljesen átalakították, és felismerhetetlen lett.
