Cikkünkben megmutatjuk a világ legzártabb állampolgársági rendszereit a vatikáni tisztségektől a karibi bitcoin-útlevelekig.
Természetesnek vesszük, hogy ha valahol élünk, dolgozunk, adót fizetünk, előbb-utóbb jogosultak lehetünk az állampolgárságra. A világ számos pontján azonban ez egyáltalán nem ilyen egyszerű. Sőt, néhány országban szinte lehetetlen külföldiként beilleszkedni a jogi rendszerbe. Van, ahol évtizedeket kell várni, máshol súlyos összegeket kell fizetni, és olyan is akad, ahol az uralkodó személyes jóváhagyása is számít. Miközben egyes államok óriási gazdasági lehetőséget látnak az állampolgárság eladásában, mások továbbra is zártan, csupán azok számára tartják fenn, akik etnikailag is saját nemzetükhöz tartoznak. Cikkünkben megmutatjuk a világ pár igencsak nehezen megszerezhető állampolgárságát, ha netán úgy döntenél, hogy a sajátod már nem elég.
Katar
Katarban szinte lehetetlen állampolgárságot szerezni, annak ellenére, hogy a lakosság közel 90 százaléka külföldi: legalább 25 évig az országban kell tartózkodni, amit évente maximum két hónappal lehet megszakítani, emellett kötelező az arab nyelvtudás és az úgynevezett „társadalmi beilleszkedés” igazolása – ez utóbbi feltétel nehezen mérhető, szubjektív, és gyakran formális ürügy az elutasításra. Továbbá még ha valaki teljesíti is ezeket a feltételeket, akkor is csak korlátozott eséllyel kerül be a kvótába, hiszen évente csupán 50 fő honosítását engedélyezik.
Az állam nem a barátod – Hogyan tehetsz különbséget haza, nemzet és állam között?
2025.7.25 10:28
Akiknek mégis sikerül, azok sem egyenlő jogokkal élhetnek a közel-keleti országban, mivel a honosított állampolgárok nem szavazhatnak és nem tölthetnek be választható állami tisztséget. Kis érdekesség, hogy más országokkal ellentétben a befektetők számára elérhető letelepedési lehetőségek sem vezetnek állampolgársághoz, legfeljebb tartós tartózkodási engedélyhez. Katar így tartja fenn azt a zárt rendszert, amely a kisebbségben lévő állampolgároknak gazdasági és társadalmi kiváltságokat biztosít.
Bhután
A himalájai ország, aminek nyelvén nincs szó a magányra, ahol GDP helyett boldogságban mérik a fejlettséget, ahol a környezetvédelem érdekében 100 amerikai dollárt (majdnem 35 ezer forintot) kénytelenek az országba látogató turisták fizetni naponta, és ahol nem léteznek közlekedési lámpák – többek között ez is mind Bhután, ahol tulajdonképpen lehetetlen honosítással állampolgárságot szerezni a jelenleg is érvényben lévő 1985-ös állampolgársági törvény alapján. A bhutáni szabályok értelmében legalább 20 évig folyamatosan az országban kell tartózkodni, tudni kell a dzongkha nyelvet, ismerni kell a nemzeti hagyományokat, de még a király személyes jóváhagyása is szükséges az állampolgárság elnyeréséhez.
Így működik az arcfelismerő rendszer, amivel beazonosíthatnak a Budapest Pride-on
2025.6.26 13:38
Egyébként Bhután nem ismeri el a kettős állampolgárságot, és a születés jogán csak akkor válik valaki automatikusan bhutáni állampolgárrá, ha mindkét szülője bhutáni. Bár erről elég keveset beszélnek a sajtóban, de pont ez a szigorú szabályozás következménye volt az 1990-es években történt tömeges kitoloncolás, amely során több mint 100 000 etnikai nepáli származású lakost, úgynevezett lhotshampákat fosztottak meg jogi státuszuktól, mert nem feleltek meg a kulturális követelményeknek. Így ez a világ egyik leginkább etnikailag zárt és kirekesztő állampolgársági rendszerével dolgozó országa.
Kína
A kínai modell sem túlságosan hozzáférhető, különösen ahhoz képest, hogy az ország a világ második legnagyobb gazdaságával rendelkezik. A 2010-es népszámlálási adatok szerint mindössze 1 448 ember kapott kínai állampolgárságot az akkori 1,34 milliárdos lakosságból, ami 0,0001 százalékos arányt jelent. A törvény szerint csak azok jogosultak állampolgárságra, akiknek közeli hozzátartozójuk kínai állampolgár, vagy valamilyen más „jogos indokkal” rendelkeznek – ez utóbbi kitétel teljes mértékben a hatóságok mérlegelésén múlik.
Atomnagyhatalmak a háború szélén: mi történik Kasmírban India és Pakisztán között?
2025.5.25 9:02
Bár néhány város, mint például Sanghaj, az utóbbi években bevezetett célzott honosítási kategóriákat is (többek között a PhD-fokozattal rendelkező külföldieknek), a változások és lehetőségek mégiscsak nagyon szűk csoportokat érintenek. Ahogy a CitizenX írja, a 2023-as adatok szerint már jócskán többen, körülbelül 16 ezer külföldi kapott kínai állampolgárságot, ami viszont még így is elenyésző szám az ország teljes lakosságához viszonyítva. A kínai állampolgárság feltétele egyébként a korábbi állampolgárság kötelező feladása is, és előnyt élveznek azok, akik etnikailag kínai származásúak. Az ország tehát még mindig származási alaphoz köti valamelyest az állampolgársági elbírálásokat, ami – nyilván – a hosszú távon ott élő külföldiek többsége számára egyszerűen elérhetetlen.
Japán
Japán állampolgársági rendszere bár formailag átláthatóbb, mint sok más ázsiai országé, továbbra is jelentős kulturális és társadalmi akadályokat állít a külföldiek számára. A jogszabályok szerint 5 évet minimum, de sok esetben gyakorlatilag inkább 10 évet is folyamatosan az országban kell tartózkodni, plusz nyilván a nyelvet is magabiztosan ismerni és beszélni kell.
Bár nincs hivatalos állampolgársági teszt, a folyamat részeként részletes interjúkat és kulturális beilleszkedést vizsgáló értékeléseket is készítenek a jelentkezőről. Továbbá illik tudni, hogy Japán szintén egy olyan nemzet, amely a kettős állampolgárságot nem engedélyezi, és ezt minden értelemben alkalmazza is. Vagyis, ha japán állampolgár szeretnél lenni, le kell mondanod az eredeti állampolgárságodról, ám ez akkor is igaz, ha egy japán állampolgár egy másik ország állampolgárává válik, mert akkor automatikusan elveszíti eredeti állampolgárságát. Egyébként 2023-ban mindössze 8 800 ember kapott állampolgárságot a 9 836 kérelmező közül a szigetországban, és közülük is a túlnyomó többség több generáció óta Japánban élő etnikai koreai volt.
Észak-Korea
Igen, egyértelmű volt, hogy ez az ország is felkerül a listánkra. Ám itt az a probléma, hogy a pontos állampolgársági követelmények nem nyilvánosak, és a honosítás gyakorlatilag lehetetlen a nem koreai származásúak számára. Az 1963-as állampolgársági törvény ugyan minden külföldön élő koreait állampolgárként tart számon, a gyakorlatban azonban a honosítás csak néhány történelmi esetben fordult elő – például szovjet koreaiak, kínai etnikumúak (hvágjó) és visszatelepült japán férfiak feleségei esetében.
A délszláv háború zenei kísérete ma is dübörög: egyszerre giccses és erőszakos a turbofolk
2025.5.2 9:18
Az állampolgárság szorosan összefonódik a szongbun nevű társadalmi kasztrendszerrel, és az ország elhagyása engedély nélkül törvénybe ütközik. Bár elméletileg létezik jogi keret az állampolgárság kezelésére, a teljes átláthatatlanság és a diplomáciai elszigeteltség miatt Észak-Korea rendszere a világ egyik legszigorúbbjának számít. A kettős állampolgárságot nem ismerik el, és még azok számára is rendkívül nehéz a lemondás, akik már külföldön élnek – írja a CitizenX.
Svájc
A sok ázsiai ország után nézzünk át saját kontinensünkre, mert bizony a legtöbb európai országban sem túl egyszerű állampolgárságot szerezni – ilyen például Svájc.
Színesek, illatosak, menők, és még a ciginél is mérgezőbbek az Elf Barok és társaik
2025.4.28 13:27
Az alpoki nemzet állampolgársági rendszere nemcsak összetett, de rettenetesen szigorú is, főleg miután a honosítási folyamat három szinten történik: szövetségi, kantonális és települési szinteken. Az alapkövetelmény tíz év svájci tartózkodás (amely 2018-ig egyébként 12 év volt), plusz elvárás a B1 szintű szóbeli és A2 szintű írásbeli nyelvtudás valamelyik nemzeti nyelven (ez lehet a francia, német, olasz vagy a romans). Viszont, ami igazán megkavarja az egészet, hogy a honosítás folyamata jelentősen eltérhet kantononként és településenként. Egyes helyeken például lakossági szavazás dönt az állampolgársági kérelmekről.
Bár Svájc megengedi a kettős állampolgárságot, a rendszer bonyolultsága miatt a tényleges honosítási arány alacsony: például Zürichben 2,2 százalék, míg Glarus városában csupán 0,6 százalék. Az új szabályozások ráadásul egyre inkább a magasan képzett, tehetős jelentkezőknek kedveznek.
Vatikán
A Vatikán nagyon szűken szabályozott állampolgársági rendszerrel dolgozik, mivel állampolgársága nem származással vagy honosítással, hanem kizárólag tisztséggel megszerezhető. Csak is azok a személyek kaphatják meg, akik valamilyen hivatalos szerepet töltenek be a keresztény egyházon belül, és ők is csak addig, amíg tisztségük szól. Ide tartoznak például a bíborosok, a svájci gárdisták, a Szentszék diplomatái és más, a pápa által kijelölt személyek. Ezentúl azonban állandó honosításra nincs lehetőség, az állampolgárság automatikusan megszűnik a szolgálat lejártával. Ezt a 2023-as vatikáni alaptörvény még tovább erősítette, így a vatikáni állampolgárság csak az egyház működéséhez elengedhetetlen személyeknek jár, plusz csakis katolikus hívők kaphatják meg. Érdekesség, hogy más országokkal ellentétben a Vatikánban nem követelik meg az eredeti állampolgárság lemondását, mivel az állampolgárság eleve ideiglenes és szolgálathoz kötött.
Salvador
Ahhoz, hogy a közép-amerikai állam hivatalos állampolgárai legyünk, végigjárhatjuk ugyanazokat a többlépcsős folyamatokat, amiket már fentebb szemléztünk. Ám azt tudni érdemes, hogy a karibi térség országai gyorsított eljárásokkal is dolgoznak annak érdekében, hogy valaki könnyebben szerezhessen állampolgárságot. Ezek a programok teljesen másképp tekintenek az állampolgárság intézményére: nem kizárólagos születési jogként, hanem gazdaságfejlesztési eszközként kezelik, így akár ténylegesen pár hónapon belül túl lehet jutni az egész hercehurcán.
Így zajlik napról napra a pápaválasztás menetrendje: már a konklávé időpontját is tudni
2025.4.26 9:40
Saint Lucia szigetállama 60 napos ügyintézést kínál 240 000 dolláros befektetésért, a Dominikai Köztársaság 200 000 dolláros belépőt szed attól, aki állampolgár kíván lenni, Antigua és Barbuda pedig mindössze 5 napos fizikai jelenlétet ír elő 5 év alatt, ami igencsak éles ellentétben áll azokkal az országokkal szemben, ahol az állampolgárság megszerzéséhez évtizedes ott-tartózkodás szükséges. A Karib-térség és Latin-Amerika régiójából is kitűnik azonban Salvador, ahol az úgynevezett Bitcoin-állampolgársági programmal 1 millió dollár értékű kriptovaluta befektetésért cserébe lehetünk az ország hivatalos állampolgárai. És ez nyilván kedvezően hangzik, ellenben mégsem annyira könnyű megszerezni, ha csak gyorsan átváltjuk, hogy 1 millió amerikai dollár a mai árfolyam szerint körülbelül 337 millió forint. Hát kinek van ennyi pénze a világon?
