Egy Brazíliában talált ragadozó csontjában apró, ovális képletekre figyeltek fel a kutatók. Pont ott sorakoztak, ahol az állat életében erek futottak, és a kémiai vizsgálat is arra utal, hogy vérből származhatnak.
Az Aratasaurus museunacionali két lábon járó, nagyjából háromméteres ragadozó volt, amely a mai Brazília északkeleti részén élt. Jobb hátsó lábának csontjai 2008-ban kerültek elő egy bányából. Ezeket vizsgálta meg most az ausztrál Curtin Egyetem kutatója, Kliti Grice és csapata. Eredményeiket a PNAS tudományos folyóiratban közölték.
A környező kőzetet is megvizsgálták
A mikroszkóp alatt látható képletek méretükben és alakjukban is vörösvérsejtekre emlékeztettek. A csontból vett mintában a kutatók hem B-t is kimutattak. Ez az a vastartalmú molekula, amelynek segítségével a vérben lévő hemoglobin megköti az oxigént. A csontot körülvevő kőzetben más összetételű molekulákat találtak, és a mintában gombafonalakat vagy spórákat sem láttak. Így kevésbé valószínű, hogy a képletek a csontban később megtelepedő gombáktól származnak.
Turisztikai célpontok Európán kívül, ahová még most érdemes ellátogatni
2026.3.4 11:43
A kutatók szerint a tetem sekély, oxigénszegény vízbe került. A bomlás során a sejtekben és körülöttük képződő mangántartalmú ásványok segíthettek megőrizni a vörösvérsejtek alakját.
Tényleg vörösvérsejtek nyomai látszanak a csontban?
Mary Schweitzer paleontológus a Guardiannek azt mondta, a dinoszaurusz vörösvérsejtjein a sejtmag miatt kidudorodást várna, a felvételeken viszont bemélyedés látszik. Kliti Grice arról is beszélt, hogy a következő lépés más dinoszauruszok csontjait is megvizsgálni, hogy kiderüljön, azokban is együtt találják-e meg a sejtekre emlékeztető képleteket és a hozzájuk köthető molekulákat.
