Közelegnek a 2026-os országgyűlési választások Magyarországon, és ha valakiknek, akkor a külföldön élő magyaroknak már most érdemes rákészülni április 12-re, ami nem csak egy random vasárnap lesz.
Április 12-én országgyűlési választás lesz Magyarországon. Ez az a nap, amikor eldől, kik ülnek be a következő négy évre a Országgyűlésbe – vagyis a Parlamentbe – és kik hozzák meg azokat a döntéseket, amik hatással vannak az életünkre a lakhatástól az adókon át az oktatásig. Egy ország politikai érettségét mutatja az, hányan mennek el szavazni. Ahhoz pedig, hogy átlássuk, miért fontos elmenni szavazni, érdemes tisztában lenni azzal, mi történik pontosan ilyenkor és miről is döntünk valójában.
Az Országgyűlés az ország legfontosabb döntéshozó szerve: törvényeket alkot, módosíthatja az Alaptörvényt, elfogadja a költségvetést, és ellenőrzi a kormány munkáját. A képviselőket négyévente választjuk meg.
A képviselőket szavazásra jogosult állampolgárok választják meg általános választásokon — vagyis mi döntjük el, kik üljenek be a Parlamentbe. Négyévente szavazhatunk egy olyan egyéni jelöltre, akiről azt gondoljuk, hogy tényleg képes képviselni az érdekeinket, és egy országos listát állító pártra vagy pártszövetségre, amelynek a programjával azonosulni tudunk.
Miért húzunk be két X-et?
A parlamenti képviselők kétféleképpen juthatnak be a Parlamentbe szavazás útján, ezért van az, hogy két X-et is behúzhatunk a szavazólapon áprilisban. Az egyik szavazatunk a képviselőkre vonatkozik: ez egyszerű matek, ugyanis aki a legtöbb szavazatot kapja, az lesz az egyéni választókerületi jelölt, aki a szavazót, azaz téged képvisel. A másik X pedig a listás szavazat: Ez határozza meg, hogy az egyes pártok hány helyet kapnak a Parlamentben. Ide azt a pártot írod be, amelyiknek a programját támogatod. Fontos tudni azt is, hogy a listás szavazatokat az egyéni képviselőkre leadott szavazatunk is befolyásolhatja, ugyanis azon választókerületek jelöltjeinek szavazatai, akik nem nyertek, a pártjuk listájához kerül. Ugyanez vonatkozik azokra a többletszavazatokra, amit a nyertes képviselők zsebeltek be.
Mindez azt jelenti, hogy az országgyűlési választási rendszer határozza meg, hogy a leadott szavazatok alapján végül mely pártok és jelöltek, és milyen arányban kerülnek be az Országgyűlésbe. Vagyis egyáltalán nem mindegy, hova húzod be azt a két X-et.
Összeesküvés-elméletből hétköznapi zaklatás a transznemű emberek kárára: mi az a transvestigation?
2026.1.5 15:07
Egy választás legitimitása azon múlik, hányan vesznek részt benne. Minél többen adnak le szavazatot, annál erősebb lesz a döntés, amit képviselőink hoznak helyettünk (és értünk).
Kik szavazhatnak?
Az Alaptörvény kimondja, hogy minden 18. életévét betöltött magyar állampolgárt megilleti a jog, hogy részt vegyen az országgyűlési képviselők megválasztásában, vagyis szavazóként dönthessen a Parlament összetételéről.
Tehát, ha betöltötted a 18. életévedet és magyar állampolgár vagy, te is szavazhatsz ezen a választáson. Még akkor is, ha külföldön élsz. Az itthon élő választópolgárok automatikusan szerepelnek a választói névjegyzékben, így külön regisztrálni nem szükséges.
Na de hogy szavazhatok külföldön tartózkodó magyarként?
Az országgyűlési szavazás akkor is elérhető kell legyen egy magyar állampolgárnak, ha éppen külföldön tartózkodik. Legyen a külföldi tartózkodás oka tanulás, nyaralás, vagy munka, ilyen esetben is fontos gyakorolnunk a szavazáshoz való jogunkat.
Ha magyar állampolgárként Magyarországon kívül tartózkodsz a választás napján, de van magyar lakcímed, akkor nagykövetségen vagy konzulátuson tudod leadni a szavazatodat. Ehhez azonban szükséges az előzetes külképviseleti névjegyzékbe történő bejegyzés, amit itt tehettek meg. A külképviseleten voksolók ugyanúgy leadhatják a szavazatukat a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjeire is. Vagyis két szavazólapot kapnak, pontosan úgy, mintha Magyarországon adnák le a voksukat.
Amennyiben nincs magyarországi lakcímed, levélben tudsz szavazni, de csak lista szavazatot adhatsz (mert lakcím hiányában nincs egyéni választókerületed). Levélszavazásra legkésőbb március 18-ig tudsz regisztrálni itt.
Bizarr törvények Európában, amelyekről nem akarjuk elhinni, hogy még léteznek
2025.12.10 15:11
Fontos, hogy valóban tartsuk ezeket a határidőket, ha regisztrálni szeretnénk, vagy ha azt kérjük, hogy felvegyenek a külképviseleti névjegyzékbe, ugyanis a határidők lejárta után nem lesz lehetőségünk se regisztrálni, se szavazni.
A szavazás mizériája külföldön élőként
A külföldi szavazás nehézségeit keményen kritizálják az évek óta külföldön élő és onnan szavazó magyarok, hiszen a szavazást gyakran napokig tartó adminisztráció és hosszú utazás előzi meg annak, akinek közelében nincsen külképviselet. Érdemes előre feltérképezni lehetőségeinket és megtervezni azt, hogy hogyan is tudunk az adott országból szavazni. Könnyítést jelentene az elektronikus úton történő szavazás, ami mellesleg Észtországban, Svájcban és Franciaországban is működik.
Ha kiábrándult szavazó vagy és attól tartasz, úgyis mindegy az a plusz-mínusz egy szavazat, akkor érdemes észben tartani, hogy a demokratikus választás akkor tölti be igazán a szerepét, ha minél többen élnek a szavazati jogukkal, hiszen a leadott voksok döntik el, hogy milyen arányban és kik képviselnek bennünket a Parlamentben a következő években.
Már lázban égsz? Ha olvasnál még a témában, a választásokról szóló cikkeinket ide kattintva éred el.
