A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon tekintettük meg Joachim Trier új filmjét, az Érzelmi értéket.
Joachim Trier neve a kétszeres Oscar- és Cannes-i Arany Pálma-díjra jelölt A világ legrosszabb embere című filmmel került be a köztudatba. A norvég 2021 előtt négy nagyjátékfilmet is dirigált, de a nemzetközi elismerést a Renate Reinsve által fémjelzett – aki az év legjobb színésznője lett Cannes-ban – romantikus dráma hozta el neki.
Az Érzelmi érték (norvégül Affeksjonsverdi, angol címén Sentimental Value) ismét a direktor komfortos hazai pályáján mozgó lélektani dráma. A társulatba visszatért A világ legrosszabb emberéből és több Joachim Trier-projekteből ismert Anders Danielsen Lie és Renate Reinsve is, kiegészülve Elle Fanninggel és egyebek mellett a Csernobilból, a Dűne- és Lars von Trier-filmekből, valamint az Andorból ismert nagyágyúval, Stellan Skarsgårddal.
A történet középpontjában a tehetséges, de küszködő színházi színésznő, Nora Borg (Renate Reinsve) áll, aki egy több generáció által megőrzött, eklektikus külsejű családi házban nőtt fel húgával, Agnesszel (Inga Ibsdotter Lilleaas). A szüleik még kiskorukban elváltak, a lányokat édesanyjuk nevelte fel. Édesapjuk, a neves és köztiszteletben álló rendező, Gustav Borg (Stellan Skarsgård) elvétve volt jelen felnövésük során, ám egykori feleségének halálát követően megpróbálkozik felmelegíteni a kapcsolatukat. Megírta élete legszínvonalasabb forgatókönyvét, melynek főszerepét Norának, a tőle elhidegült lányának szánja. Miután fény derül Borg traumatikus múltjára, Norában ambivalens érzések támadnak felmenőjével kapcsolatban, és sorsfordító dilemma előtt áll: elengedi mélyen gyökerező sérelmeit és elvállalja a szerepet, vagy végleg éket ver közte és apja közé?
Az Érzelmi érték Joachim Trier-core, a szó legszorosabb értelmében
Joachim Trier nem a könnyen fogyasztható filmjeiről ismert; nincs bennük sem horror, sem pedig vérengzés, csupán nagyító alatt, kőkeményen és őszintén tanulmányozza az emberi pszichét – ami épp annyira ijesztő tud lenni, csak egy kicsit másképp. Szerelemről, halálról, életszakaszváltásról, függőségről, veszteségről, személyes identitásról, családi elvárásokról szólnak a filmjei – vagyis az emberi kondícióról, amely témakörnek egykor a legendás svéd direktor, Ingmar Bergman volt a kitüntetett felelőse. Úgy tűnik, a kortársak közül ismét egy skandinávra hárul a tiszteletre méltó szerep. Az Érzelmi érték szintén Trier ismerős topikjaiból merít, és az év legnívósabb, leghúsbavágóbb mozija, amely szakmabelieket és nézőket egyaránt bizakodással tölthet el a mozgókép jövőjével kapcsolatban.
Egy igazságosztó démon, aki előbb-utóbb úgyis megtalál – Kritika a Jimmy Jaguárról
3 nappal ezelőtt
Trier karrierje lineárisan ível felfelé; a legérettebb filmjéről van szó, amely valamennyi stílusjegyét és történetmesélési eszköztárát felvonultatja. A dermesztően autentikus dialógusokra épül, amik oly mértékben szegezik a székéhez a nézőt, hogy a stáblista végeztével jókora lendületet kell vennie, hogy kikecmeregjen az ülőalkalmatosságból. És nem azért, mert kifejezetten megterhelő, hanem mert elképesztő érzékenységgel és realizmussal tárja fel az emberi lélek és a társas kötelékeink legmélyebb bugyrait.
Az apa-lánya dinamikát árnyalja, hogy Gustavot szintén trauma köti az egyik szülőjéhez, ezáltal transzgenerációs sérelmekkel is foglalkozik a film. A közös családi fészek, amelyben apja szülei is éltek, az az origó, amely a szereplők egymáshoz és a múlthoz való felszín alatti ragaszkodását szimbolizálja, még úgy is, hogy a falai feldolgozatlan emóciókat és gyászt rejtenek. Trier elmondása szerint a film indirekt módon életrajzi jellegű; a saját élettapasztalataiból is merített, hiszen két kislány édesapja, és a gyerekek nagyszülei közel állnak hozzájuk.
A norvég életművét tekintve, különösen az Oslo, augusztusban (2011), a Hétköznapi titkainkban (2015) és a Thelmában (2017) központi témakör a sérült szülő-gyerek dinamika, amely az Érzelmi értékben is prominens sztorielem. A direktor legérettebb filmjéről van szó: míg a felsorolt alkotások komor, sötét képet festenek a megromlott családi viszonyrendszerekről, a művészet transzcendentális erejének képében az író-rendező ezúttal megoldást és magvas tanulságokat kínál. Természetesen azzal sincs probléma, ha egy művész csak megvilágít, felhangosít egy-egy számára fontos társadalmi problémát, de Trier friss filmjén érezhető, hogy beérett a világlátása, alkotói képességeinek teljében van, és rendezői karrierjének csúcsára ért.
Így vált popkulturális szenzációvá 90 év alatt az Addams Family, amely évekig bukást bukásra halmozott
2025.9.6 9:44
A fajsúlyos mondanivalóra a feszült dialógok mellett a közelképek is ráerősítenek: az emberi tekintet a rendező kulcsfontosságú eszköze. Intim közelségben figyeljük a színészek legapróbb rezdüléseit, arcmimikáit, amelyek még egy lapáttal rátesznek az immerzív, meghitt atmoszférára. Ha már szóba került a színjátszás:
Elle Fanningról sajnos ez már kevésbé mondható el. A film univerzumában népszerű színésznő-influenszert, Rachel Kempet játssza, aki versenybe száll Gustav Borg projektjének főszerepéért, miközben Nora vacilál, hogy elvállalja-e apja felkérését. Fanning játéka egyenetlen minőségű – kilóg Trier komplex drámai szerepeken edződött, norvég anyanyelvű társulatának sorából. Stellan Skarsgård a kisujjából kirázza a szerepét, megbízható és vérprofi veterán, aki norvég és angol nyelven is briliáns. A legnagyobb meglepetés a Renate Reinsve szintjén odapirító, Nora húgát alakító Inga Ibsdotter Lilleaas. Működik az organikus családi trió kémiája is, ami Trier esetében alapvetés, de azért fontos megemlíteni.
Az Amélie csodálatos életéhez hasonló, de egyébként A világ legrosszabb emberében is alkalmazott E/3-as narráció elősegíti a történet folyását, gördülékenységét, amely hozzájárul ahhoz, hogy az akció és ingerdömping hiányában is maradéktalanul kiérdemelt a bő két órás játékidő. Az Érzelmi érték az a típusú film, aminél ha mozizás közben rápillantasz az órádra, reménykedsz, hogy még bőven van hátra belőle.
A Wednesday 2. évada szerethetően kaotikus, ráadásul Trumpnak is odapirít – Kritika
2025.9.4 13:13
A 35 mm-es filmszalagra rögzített, texturált képkockák naturális hatást kölcsönöznek a filmnek, és a fényképezésről összességében is elmondható, hogy nem önkényes, hanem a drámai feszültségfokozás eszköze. Nincs kameramágia, ha nem igényli a történet; javarészt a közeliek és a párbeszédes ansnittek dominálnak (az egyik szereplő háta mögül, válla fölött, félprofilját a képbe komponálva rögzített felvétel), néhány kreatívan megvilágított, színházban játszódó szekvencia kivételével.
A zenei aláfestés ízléses, nem túlspilázott. Atmoszférikus instrumentális trackekkel operáltak a készítők, amelyek épp jókor csendülnek fel, felerősítve az adott jelenet érzelmi töltetét. Okosan alkalmazza a csendet is, ami a megfelelő pillanatban sokkal hatásosabb tud lenni, mint egy decibelmérőket kiakasztó, Dolby Atmos-térhatású Hans Zimmer-oratórium.
Kreatív történetmesélési megoldásokból sem szenvedünk hiányt, Trier lubickol az izgalmas lehetőségeket rejtő, filmen belüli filmforgatást szemléltető koncepcióban. Ez az aspektus egyébként bravúrós, feszültséggel teli momentumokat eredményez, amelyek közül a zárójelenet különösen és meghökkentően zseniális – rég láttam ennyire hatásos, érzelmileg effektív befejezést, aminek köszönhetően szinte szavak nélkül, csupán arcjáték és filmnyelvi eszközök segítségével kerül még egy szinttel magasabb polcra az Érzelmi érték.
A Rajtakapva az év legfrusztrálóbb filmje, de mégsem tudunk haragudni rá – Kritika
2025.8.28 11:35
A sztori egyetlen negatívuma az erőltetett szerelmi szál Nora és Jakob (Anders Danielsen Lie) közt. Bármennyire is megható és jó újra együtt látni A világ legrosszabb embere szerelmespárját (aki látta a filmet, tudja, miért írom ezt), és az írói szándék is logikus, hogy rátegyenek még egy lapáttal a főhősre helyezett emocionális nyomásra. Ennek ellenére sekélyes és felesleges kitérő, amit teljes nyugalommal kivághatták volna a filmből. Szerencsére nem emészt fel számottevő játékidőt, így elkönyvelhetjük bocsánatos bűnnek.
Jakobon kívül nincsenek felejthető karakterek és mozzanatok, minden egyes képkocka előregördíti a történetet, és valamennyi karakternek megvan a maga rendeltetése a sztori komplexumát illetően. A norvég rendező filmjei nem kifejezetten a humorukról, hanem érzelmi töltetükről és kreativitásukról híresek, de az Érzelmi értékben Trier új oldalát csillogtatja meg. A lesújtó pillanatok melankóliáját néhol helyzetkomikummal oldja, amik ténylegesen viccesek és lélegzetvételnyi felüdülést nyújtanak két gyomorszorító párbeszédejelenet között.
5+1 izgalmasnak ígérkező magyar mozifilm 2025 hátralevő részéből, amit ne tévessz szem elől
2025.8.24 9:21
Az Érzelmi érték nyerte meg a szeptember 5-13. közt lezajlott, 21. Cinefest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, többek közt Nemes Jeles László Árva című új filmjének és Jórgosz Lánthimosz Bugoniájának mezőnyében, ami hűen érzékelteti a kvalitását. Az év kiemelkedő mozgóképes alkotása egyszerre rendkívül mély, szórakoztató és maradandó is. Komorabb, súlyosabb film, mint A világ legrosszabb embere, és egy leheletnyivel több befektetett energiát igényel befogadói oldalról – de maradéktalanul megérdemli. A moziszékből való távozást követően a néző jóleső lélektani súlytöbbletet érezhet, hiszen tudja, hogy már nem ugyanaz az ember, aki két órával korábban helyet foglalt a moziszékben. Végső soron ez a művészet és a filmművészet legnemesebb célja is.
A film premierjét Magyarországon 2025. december 18-án tartják.
