Bár a Harry Potter-sorozat az egyik legnépszerűbb fantasytörténet a világon, a könyvek alaposabb olvasása után több logikai bukfenc is szemet szúrhat. Most ezekből gyűjtöttünk össze nyolcat.
A Harry Potter-univerzum legvérmesebb rajongói évek óta vitatják, hogy a varázslóvilág szabályai és működése tulajdonképpen mennyire következetes. Ezért hát úgy döntöttünk, hogy összeszedünk nyolc olyan logikai bakit (angolul: plot hole), amire tényleg semmiféle magyarázat nincs, vagy amit maga az írónő, J. K. Rowling sem tudott megfelelően megindokolni. Fontos azonban leszögezni, az alábbiakban kizárólag a könyvekre támaszkodunk, nem pedig a filmes adaptációkra, hiszen mégiscsak az írott formátum az eredeti matéria, a filmek pedig sok esetben leegyszerűsítették vagy átalakították a történetet.
1. Az egész baziliszkuszos kálvária bugyuta
Valljuk be, nagyon ügyetlenül lett felépítve és megmagyarázva az egész baziliszkuszos történet a sorozat második részében. Kezdve azzal, hogy a könyv szerint a kígyó levedlett bőre mintegy 20 láb hosszú volt (ez átszámítva is 6 méter körül van), ami nyilván jóval kisebb, mint ahogy a filmben ábrázolták a kígyót, viszont még így is jelentős méretről van szó. Szintén a könyv szerint a kígyó akár olyan vastag is lehet, mint egy tölgyfa törzse, bár ez nagyban függ a fa típusától, korától és növekedési környezetétől, de egy kifejlett tölgyfa (például kocsányos vagy kocsánytalan tölgy) törzsátmérője általában 1-1,5 méter körül van – igaz, lehet ennél vastagabb példány is évtizedek után. Szóval egy 6 méter hosszú, 1 méter széles kígyót hogy nem vett észre senki az iskola épületében? És ezt kérdezzük úgy, hogy nem feltétlenül kellett a kígyó szemébe nézni, meg lehetett volna látni akár simán a farkát is. Miért csak kővé változtatta áldozatait, és miért nem ette meg őket? Miért nem hallotta senki a csövekből jövő sziszegő hangokat, ha azok alapvetően olyan hangosak voltak, hogy Harry képes volt megérteni őket párszaszóul?
Horoszkóp: Ez a könyv illik a csillagjegyedhez az olvasás világnapján
2025.9.8 15:57
Továbbá az is érdekes, hogy Dumbledore, aki a sztori ideje alatt a világ egyik legerősebb és legbölcsebb varázslója, hogyhogy nem tudta, mi van a Titkok Kamrájában? És miért nem tudta, hogy hol van? Megannyi kérdés, de válasz oly kevés.
2. A Tekergők Térképe és Peter Pettigrew
A Harry Potter és az Azkabani fogoly egyik legnagyobb logikai hibája a Tekergők Térképéhez kötődik. A térkép minden személyt név szerint mutat a Roxfortban, függetlenül attól, hogy animágus vagy emberi alakban van. Tehát ez konkrétan azt jelenti, hogy Peter Pettigrew éveken keresztül folyamatosan ott szerepelt rajta, hiszen Ron patkányaként, Makeszként élt a Weasley családban, így pedig a Roxfortban is.
Fred és George Weasley viszont rendszeresen használták a térképet, mégsem tűnt fel nekik, hogy az öccsük állandóan egy Peter Pettigrew nevű ismeretlen társaságában mozog, sőt talán még egy ágyban is alszanak. Ha észrevették volna, könnyen utánajárhattak volna, ki ez az ember, és ezzel évekkel korábban lelepleződhetett volna Pettigrew, ami teljesen más irányba terelhette volna a történetet. A rajongók gyakran próbálják magyarázni ezt azzal, hogy Fred és George csak a tanárok és a házvezetők mozgását figyelték, nem a diákokét, Rowling pedig utólag maga is elismerte, hogy ez bizony valódi „plot hole” a történetben.
3. Honnan tanulnak meg olvasni a varázslók?
A Harry Potter-könyvek egyik visszatérő kritikája, hogy a Roxfort, bár lenyűgöző és varázslatos iskola, meglepően kevés figyelmet fordít a diákok alapvető, mindennapi tudására. A tananyag szinte kizárólag a mágiára koncentrál: bájitaltan, sötét varázslatok kivédése, átváltoztatástan, repüléstan, és így tovább. Na de arról alig esik szó, hogy a gyerekek mikor és hol sajátítják el a matematikát, a földrajzot, az irodalmat vagy akár az írás és olvasás alapjait – mármint ez jogos kérdés az aranyvérű varázslócsaládok gyermekeit illetőleg, akik sok esetben a legalapvetőbb mugli tárgyak létjogosultságát se értik, így nehezen elképzelhető, hogy bármikor is kapcsolatba kerültek a mugli közoktatással. Márpedig ezekre a tudásokra a varázslók világában is szükség van, hiszen ők is írnak, számolnak, leveleznek. Sok rajongó ezért úgy érzi, a Roxfort működése ezen a ponton logikátlan, hiszen elvileg a varázslótársadalom tagjai ugyanúgy szembesülnek az élet gyakorlati kihívásaival, mint a muglik, mégsem kapnak erre semmiféle felkészítést. Ez a hiányosság inkább a történetvezetés praktikumából fakad, mivel Rowling a mágiára akarta helyezni a hangsúlyt, de mindez mégis egy jelentős logikai inkonzisztenciát eredményez.
4. Az időnyerő úgy hülyeség, ahogy van
Az évek során a rajongók újra és újra rámutattak az időnyerő körüli logikai hibákra. A legnyilvánvalóbb kérdés az: ha a varázslók képesek az időutazásra, akkor miért nem ment vissza valaki – Harry, Dumbledore, vagy igazából bárki más – egészen addig, amikor Voldemort még csak fiatal Tom Denem volt, és akadályozta meg a felemelkedését? Hiszen ha az időnyerővel meg tudták menteni Csikócsőrt, akkor miért ne lehetett volna ugyanígy megállítani Voldemortot is?
BookTok-kedvencek a képernyőn: 6 könyv, ami idén filmadaptációt kap
2025.4.29 14:25
Bár tudjuk, hogy a Mágiaügyi Minisztérium bizonyos szabályokat állított fel az időnyerők használatára, nehogy a varázslók véletlenül találkozzanak saját jövőbeli énjükkel és ezzel végzetes bajt okozzanak, meg összekuszálják az időfonalakat, ennek ellenére mégis nehéz elképzelni, hogy egy olyan előrelátó gondolkodó és géniusz, mint amilyen Dumbledore is volt, ne tudta volna okosan és biztonságosan kihasználni az időnyerőt kisebb, azonnali problémák megoldására. És ezzel tulajdonképpen felmerül egy újabb kérdés: miért adta McGalagony professzor egyáltalán egy harmadéves diáknak ezt a hihetetlen nagy mágiával rendelkező eszközt?
Fun fact: tudtátok, hogy J. K. Rowlingnak végül azért kellett elpusztítania az összes időnyerőt a Főnix Rendjében, mert a rajongók folyamatosan vitatták az eszköz logikáját? Ez többek között annak is köszönhető, hogy az Azkabani fogolyban Harry és Hermione egy úgynevezett „oksági hurkot” jártak be, vagyis amikor visszautaznak megváltoztatni az eseményeket, azok valójában már eleve úgy történtek, hogy ők már közbeavatkoztak.
5. Az Imperius-átok illegális, de a szerelmi bájital meg nem
Mint ahogy azt minden potterhead tudja, az Imperius-átok olyan varázslat, amely teljes uralmat ad a varázsló által kijelölt célszemély gondolatai és érzései felett. Használata annyira súlyos bűnnek számít, hogy akit rajtakapnak a megidézésén, azonnal az Azkabanba kerül – pont ezért is tartozik a három főbenjáró átok közé.
Szorongsz vagy szerelmi bánatod van? Vegyél a kezedbe egy könyvet, avagy így segít a biblioterápia
2025.4.19 9:39
Ám ha ezt a logikát követjük, akkor a szerelmi bájitaloknak a használata, sőt lefőzése is tiltottnak kellene lennie, hiszen pontosan ugyanazt a hatást fejtik ki. Például kis érdekesség, de Voldemort anyja is egy ilyen főzettel hálózta be gyerekének apját, aki több mint egy évig a nő bűvkörében maradt. Ron Weasley pedig csupán néhány bájitallal átitatott édességet evett meg, és máris megszállottan szerelmes lett Romilda Vane-be – bár a lány nem neki szánta az édességet. Ennek ellenére a szerelmi bájitalokat nemhogy legálisan árulták, hanem a Félvér hercegben még kifejezetten romantikus kis kedveskedésekként mutatták be, és még bátorítottak is a lányokat, hogy vegyenek belőlük.
6. A troll és a mardekárosok
A Mardekár klubhelyisége a Roxfort pincéiben található, amire a Titkok Kamrájában is bőven kapunk megerősítést, amikor Harry és Ron Crak és Monstro bőrébe bújva bejutottak oda. A leírások szerint a helyiség a föld alatti folyosókon át közelíthető meg, és jelszóval nyílik ki ajtaja. Angolul a hely megjelölésére egészen pontosan a „dungeons” szót használja Rowling, vagyis a pincék nem egyetlen nagy helyet jelentenek, hanem egy bonyolult rendszerét folyosóknak, szobáknak és lépcsőknek.
Nemzetközi BookTok-kedvencek, amiket hamarosan magyarul is olvashatunk
2025.3.30 9:11
Éppen ezért tűnik logikai ellentmondásnak, hogy a sorozat első kötetében, amikor Mógus professzor trollt talál az iskola pincéjében, Dumbledore erre úgy reagál, hogy minden diákot a saját közösségi helyiségébe küld. Ez a döntés a mardekárosokat látszólag épp a veszély felé irányítja, hiszen ők a pincékbe mennek vissza, oda, amerre a troll is garázdálkodik. Ráadásul Dumbledore sem tudhatja pontosan, hogy a troll a pince mely részén jár, így a parancs akár közvetlenül is a szörnyeteg közelébe küldhette volna a diákokat.
7. A kiskorúak és a varázslás
A Titkok Kamrájában Dobby egy lebegésbűbáj segítségével a padlóra hajítja Petúnia néni lila pudingját, hogy bajba sodorja Harryt, és megakadályozza így, hogy visszatérjen a Roxfortba. Harry azonnal kap is egy figyelmeztető levelet a Mágiaügyi Minisztériumtól, amelyben közlik vele, hogy kiskorúként tilos varázsolnia a varázslóiskolán, pláne iskolaidőn kívül, és ha ez megismétlődik, akkor kicsapják a Roxfortból.
Az egész kiskorúakra vonatkozó bűbájgyakorlás tulajdonképpen úgy működik, hogy minden háztartásba regisztrálják, ki gyakorolhatja képességeit. Ám a Privet Drive 4 alatt csak Harry számít regisztrált varázslónak, ezért minden, ott történt varázslatot automatikusan az ő számlájára írnak egészen addig, amíg be nem tölti a tizenhetet. Viszont komoly hiba rejlik ebben az érvelésben is, hiszen a könyvek során többen is varázsoltak a házban, Harryt mégsem figyelmeztették vagy fenyegették meg eltanácsolással.
Robert Pattinsont lesajnálták az Alkonyat után, így lett mégis napjaink egyik legfelkapottabb filmsztárja
2025.3.14 10:36
A negyedik könyvben például Arthur Weasley is bűbájt használ, hogy áttörje Dursley-ék elektromos kandallóját, ahova véletlenül Hop-porral beragadt. A Főnix Rendjében meg Tonks varázslattal pakolja össze Harry cuccait, de a lista bőven mehetne hosszan tovább. Ha a Minisztérium Dobby bűbáját Harry nyakába varrta, akkor logikus lenne, hogy mindezekért a későbbi varázslatokért is őt tegyék felelőssé.
8. Hermione, a mindentudó sárvérű
Hermionét már a történet elejétől fogva egy rendkívül intelligens és tehetséges boszorkánynak mutatják be, aki a varázsvilág olyan részleteit is ismeri, amelyeket még egy aranyvérű varázsló, mint Ron, sem feltétlenül ismer. Jó példa erre, hogy annyira jártas a varázslótörténelemben, hogy kimondani sem meri Voldemort nevét, hiszen tisztában van azzal, milyen szörnyűségeket követett el ő és hívei a múltban.
Viszont a Titkok Kamrájában hirtelen úgy tűnik, fogalma sincs arról, mit jelent a „sárvérű” kifejezés, és nem is sértődik meg, amikor Malfoy így nevezi: „Tényleg azt mondta – bólogatott Hermione. – De én nem tudom mit jelent.” Ez ebben a kontextusban igencsak gyenge lábakon áll, hiszen ha Voldemort nevét könyvekben le lehetett írni, semmi oka nem volt annak, hogy a „sárvérű” szót bárki cenzúrázza, így pedig találkoznia kellett volna a kifejezéssel, minekután magának Voldemortnak is az egyik legnagyobb célja a varázslóvilág etnikai megtisztítása volt.
