A Dojo Clubban történt razzia nemcsak kellemetlen élmény volt a bulizóknak, de sok szempontból jogszerűtlen is. Az eset kapcsán felmerülhet az emberben, mit tegyen, ha hasonló helyzetben találja magát? Dr. Marázi Ádámot kérdeztük.
November 7-én este szállt ki a rendőrség egy budapesti szórakozóhelyre, a Zrínyi utcai Dojo Boutique Clubba, ahol 211 embert igazoltattak, 49-et pedig bevittek és drogteszt alá vetettek. A diszkóban történt rendőri mozgósítás mértéke beleillik a kormány drogpolitikájába, és erősíti azt a megfélemlítésre és erőfitogtatásra épülő tendenciát, hogy a rendőrség elsősorban a fogyasztókat célozza, nem pedig a terjesztőket. Az Európai Drogstratégia a kínálatcsökkentést, az ártalomcsökkentést és megelőzést szorgalmazza, és az is köztudott, hogy a fogyasztókat egyre több helyen nem büntetik, de nincs olyan uniós jogszabály, amely tiltaná a droghasználók büntetőjogi üldözését – a magyar jogi szabályozás már a júniusban bevezetett módosítások előtt is a legszigorúbbnak számított az EU-ban, azóta pedig abszolút listavezető.
A diszkórazzia kapcsán a Helsinki Bizottság jogi munkatársát, dr. Marázi Ádámot kérdeztük arról, miért lehetett jogszerűtlen a rendőri eljárás, illetve milyen jogai és lehetőségei vannak annak, aki hasonló helyzetbe kerül!
Az egészségügyi dolgozók bevonása jogi és etikai problémákat vet fel
A razzián megjelent egészségügyi dolgozók pulzusszám és pupilla alapján próbálták megállapítani, ki fogyasztott kábítószert, ami Marázi Ádám szerint nem alkalmas arra, hogy bűncselekmény gyanúját megalapozza, ez pedig az előállítás indokoltságát is megkérdőjelezi. Erre a statisztika is jó bizonyíték: a 49 előállított személyből mindössze 16-nál mutattak ki drogfogyasztást, a bulizókat többek között THC-ra, kokainra, amfetaminra tesztelték pozitívan.
Oscar-díjas rendezővel és celluloid álmokkal vár a Cinemira, Magyarország egyetlen Z és Alfa generációnak szóló filmfesztiválja
2025.10.16 12:50
A gyakorlat szakmailag is megkérdőjelezhető, és súlyos jogi, etikai problémákat vet fel: az orvosokat is bevonó módszer sértheti az egészségügyi törvényben rögzített önrendelkezési jogot, a beteg beleegyezésének elvét, valamint az orvosi etikát, a hippokratészi eskü alapját – „ne árts!”.
Jogsértő lehetett a bilincselés
A bilincs használatának a törvény szerint csak négy indoka lehet: önkárosítás, támadás, szökés megakadályozása vagy ellenszegülés megtörése. A razzia során azonban mindenkit automatikusan megbilincseltek, egyéni mérlegelés nélkül – ez sérti az emberi méltóságot és a bírói gyakorlatok szerint jogellenes.
Az megvan, hogy egy budapesti kocsmáról szólhat Taylor Swift egyik dala?
2025.9.30 10:22
A rendőrség arra hivatkozott, hogy a drog hatása alatt álló személyek „támadhatnak”, de Marázi szerint ez nem életszerű, és a puszta feltételezés nem lehet alap a bilincs alkalmazására.
A ruházat átvizsgálása is vitatható
A razzia során a rendőrség ruházati átvizsgálást is alkalmazott, amire általában bűncselekmény gyanúja adhat jogalapot – önmagában az, hogy valaki egy szórakozóhelyen bulizik, nem feltétlen gyanús.
Jogszerűen akkor vizsgálható át minden ott tartózkodó ruhája, akár gyanú nélkül is, ha a rendőrség fokozott ellenőrzést rendel el az adott területre. Bár Fülöp Gergely r. alezredes szerint a Dojo kiválasztása nem volt véletlen, és a helyszín egy kábítószer-kereskedelemmel összefüggő eljárássorozat egyik állomása volt, nem ismert, hogy valóban elrendelték volna a fokozott ellenőrzést a rendezvényen.
Az eljárás nemcsak kellemetlen volt, de sértette a szórakozó fiatalok alkotmányos jogait, ami ellen indokolt panaszt tenni, és egyes esetekben – főleg, ha valakit előállítottak, és negatív lett a gyorstesztje – akár perelni is lehet.
Jogod van hozzá, és érdemes is videófelvételt készítened!
Az Alkotmánybíróság többször kimondta, hogy az intézkedő rendőrt – mivel közfeladatot lát el – szabad videózni, és a felvételt nyilvánosságra is lehet hozni, amíg nem hátráltatjuk a hatóságok munkáját. A rendőrség a razzia kapcsán arra hivatkozott, hogy a vaku akadályozta volna őket, viszont semmi jel nem utal arra, hogy bárki vakuzott volna. A szakértő szerint ez jogszerűtlen, hiszen nem a vakuzást tiltották meg, hanem kategorikusan kijelentették, hogy az intézkedést tilos rögzíteni.
A rendőrség hajlamos megfélemlítő módon fellépni az eljárás alá vontakkal szemben, ami nem mindig van összhangban a rendőrségi törvény szabályaival. Marázi ezért hangsúlyozta:
„A jogszerűtlen rendőri intézkedés bizonyításának sokszor a videófelvétel az egyetlen módja.”
A szakértő szerint bizonyítékként szolgálhatnak még a szemtanúk vallomásai – bár ezek a rendőrök vallomásával könnyen ütközhetnek –, a rendőrségi testkamera, illetve térfigyelős- vagy klubkamerás felvételek.
Mi történik, ha valakit csekély mennyiségű droggal kapnak el?
A júniusi módosítás értelmében az elterelésre akkor van lehetőségünk, ha a terhelt a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja, illetve lehetővé teszi a kábítószert értékesítő személy kilétének a megállapítását. A szakértő hangsúlyozza: mivel az „illetve” szó jelentése „és” és „vagy” is lehet, nem eldönthető, hogy az elterelés igénybevételéhez elég-e feltárni az elkövetés körülményeit (például hol vette, mikor) vagy a díler feldobása is szükséges.
„Jogszabályértelmezési bizonytalanság esetén a terheltre kedvezőbb értelmezést kell alapul venni. Mivel azonban ez viszonylag friss módosítás, egyelőre nem látni, hogy ezt a hatóságok hogyan értelmezik”
– mondta Marázi. Arra is kitért, hogy ha valaki nem tudja, vagy nem akarja vállalni az információátadást, az ellen lefolytatják a büntetőeljárást. Csekély mennyiségért jellemzően pénzbüntetésre vagy jóvátételi munkára számíthatunk, illetve a bűnügyi költségek megtérítésére, azonban szabadságvesztés az eddigi tapasztalatok alapján nem valószínű.
A nagy budapesti pékség körkép, a kakaós csiga belsejét és szélét kedvelőknek egyaránt
2025.9.5 10:36
A kérdésre, hogy mi védi az embert, amennyiben megnevezi a dílert, Marázi elmondta: a tanú kérheti adatai zárt kezelését, de sajnos volt példa arra, hogy ez mégis kiszivárgott.
THC esetén 6 gramm (savformában lévő THCA-val együtt, „ún. totál-THC”),
LSD esetén 0,001 gramm,
amfetamin, metamfetamin, MDPV és alfa-PVP esetén a 0,5 gramm,
heroin esetén 0,6 gramm,
MDMA és ketamin esetén 1 gramm,
kokain esetén 2 gramm.
Mi alapján tarthatnak házkutatást?
Mostanában több zenész is drogbotrányba keveredett, néhányukhoz ki is szálltak a hatóságok. Mint ahogy a szakértő mondja, a házkutatáshoz konkrét bűncselekmény gyanúja kell, ami alapulhat bejelentésen vagy rendőri észlelésen.
Élet Nápolyon túl: budapesti, New York-i és skandináv pizzák a fővárosban
2025.8.19 9:59
A felvetésre, hogy egy drogot „népszerűsítő”, drogozásra buzdító dalszöveg jogalapja lehet-e egy házkutatásnak, úgy reagált: nem láttunk még példát ilyen esetre, az időgép szerencsére még nem vitt minket ennyire vissza a múltba.
Mit tehetünk egy razzián vagy igazoltatásnál?
A szakértő szerint érdemes együttműködni, ha hasonló razziába csöppenünk, az ellenállással a saját helyzetünket rontjuk. A rendőri utasítás megtagadásakor, aktív ellenállásnál akár testi kényszer is alkalmazható, és önmagában is bűncselekményt valósíthatunk meg vele. Kivételt képez, ha a jogszerűtlenség nyilvánvaló, az utasítás megalázó vagy törvényellenes – például, ha arra utasít valakit a rendőr, hogy nyalja le a bakancsát vagy ugráljon békaügetésben.
Marázi elmondta, a rendőrnek tett kijelentések a büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználhatók. A gyanúsított a rendőrségen:
- vallomást tehet,
- megtagadhatja azt,
- válaszolhat szelektíven,
- és nem köteles igazat mondani, viszont mást nem vádolhat hamisan bűncselekménnyel.
Jogilag nincs „rutinigazoltatás”, de a gyakorlat mást mutat
Magyarországon papíron nem jogszerű a „rutinigazoltatás”, a rendőrnek konkrét indokot kell megneveznie, a fent tárgyalt drogtéma kapcsán például a bűncselekmény gyanúját. A gyakorlatban azonban ez nem mindig teljesül, és az igazoltatások sokszor sztereotípiákon alapulnak – például fiatalokat, hajléktalanokat vagy romákat állítanak meg ok nélkül. A Helsinki Bizottság egyik ilyen esete jelenleg is az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt van: egy fiatal nőt azért igazoltattak és motoztak meg, mert a párjával egy forgalmas budapesti helyen állt.
