25 éve történt a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, amely alapjaiban rengette meg a modern civilizációt. Cikkünkben felelevenítjük a tragikus eseménysorozat részleteit, a támadások következményeit és máig tartó utóhatásait.
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás (9/11) az al-Káida nevű terrorszervezet merényletsorozata volt az Amerikai Egyesült Államok ellen, melynek során a gépeltérítőkkel együtt 2996 ember veszítette életét. A legtöbb civil áldozatot követelő, legnagyobb hatású terrorcselekményről és egyben olyan kollektív vakuemlékről van szó, amely beégett a globális emlékezetbe, és alapjaiban rendítette meg a biztonsághoz és a mindennapi élet nyugalmához fűződő viszonyunkat.
9/11 eseménysorozata
Az ominózus keddi reggelen 19 gépeltérítő vette át az irányítást 4 utasszállító repülőgép felett. A járatok eredetileg Bostonból és Washingtonból Los Angelesbe, valamint Newarkból San Franciscóba tartottak, a terroristák azonban az amerikai keleti part célpontjai felé terelték a légijárműveket. Az American Airlines 11-es járata, amely egy Boeing 767-223ER volt, helyi idő szerint 08:46-kor a New York-i World Trade Center déli tornyának ütközött, majd a United Airlines 175-ös járata, egy Boeing 767-222-es, 09:03-kor az északi toronyba csapódott.
Egy éve Amerikában – interjú az Év Au Pairje díjra jelölt magyar lánnyal
2026.3.17 12:29
A merénylők másik csoportja eltérítette az American Airlines 77-es járatát is, egy Boeing 757-223-at, amely 9:37-kor a Pentagon épületébe szállt bele. A negyedik utasszállító, egy Boeing 757-222-es, a United Airlines 93-as járata Pennsylvania államban, Shanksville közelében zuhant le, 10:03-kor. A terroristák célpontja a Capitolium épülete vagy a Fehér Ház lehetett, az utasok azonban értesültek a World Trade Centert ért becsapódásokról, ezért megrohamozták a pilótafülkét és visszavették a légijármű irányítását. Mivel egy füves-bokros, korábbi széntelepes bányaterületen zuhant le a gép, az utasok hősies ellenállása rengeteg ártatlan életet mentett meg.
Felmerül a kérdés, hogyan történhetett meg mindez, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a repülőterek akkori biztonsági ellenőrzései össze sem hasonlíthatóak a mai szigorral. A főként szaúdi, illetve egyesült arab emírségekbeli, libanoni és egyiptomi férfiakból álló terroristacsoport tagjai ránézésre érvényes útlevéllel és vízummal rendelkeztek, bár a nyomozás során kiderült, hogy néhányuk papírjait hamisították és/vagy másolták. A reptéri átvilágításokat akkoriban még nem öngyilkos merénylők és terroristák kiszűrésére tervezték, továbbá a belföldi járatokon szinte semmilyen komolyabb személyazonosság-ellenőrzésre nem volt szükség.
A bomberdzseki százéves evolúciója: így lett a katonai egyenruhából utcai viselet és Tom Cruise védjegye
2025.10.16 10:55
A terroristáknál kisebb szúró- és vágóeszközök voltak, amelyekkel megfenyegették vagy megölték a pilótákat. Az akkori szabályzat szerint ezeket fel lehetett vinni a fedélzetre. Az utasok megfélemlítése érdekében a merénylők azt állították, hogy pokolgép van a birtokukban, de a tragédia helyszínén semmiféle robbanóanyagot nem találtak.
A 08:46-os becsapódás következtében óriási tűz keletkezett a World Trade Center déli (WTC 2) tornyában, amely 56 perccel később, 09:59-kor összeomlott, beterítve füsttel és törmelékkel a környező utcákat. Az északi torony (WTC 1) 102 perccel a támadás után, 10:28-kor dőlt össze, amelynek lehulló törmelékei tüzet okoztak a World Trade Center komplexumának harmadik épületében is (WTC 7). A forró lángok következtében meggyengült a WTC 7 belső váza, és 17:21-kor ez az objektum is összeroskadt. Az ég elsötétült, illetve mérgező por- és füstfelhő borította be Manhattan déli utcáit, amely olyan monumentális volt, hogy még az űrből, a Nemzetközi Űrállomáson is észlelték.
Atomnagyhatalmak a háború szélén: mi történik Kasmírban India és Pakisztán között?
2025.5.25 9:02
A katasztrófát követően lezárták és evakuálták Manhattan déli részét. A tűzoltóknak és mentőalakulatoknak nem kevesebb, mint 100 napba telt végérvényesen eloltani a tüzet: a WTC környéki romok hivatalosan 2001. december 20-án hűltek ki teljesen. A Pentagonnál három nap elteltével sikerült hatástalanítani a lángokat. A 9/11-es támadások során 2996 ember veszítette életét: 246 repülőgép-utas, 2605 New Yorkban, a tornyokban és a közelben lévő személy (köztük 343 tűzoltó), 125 ember a Pentagon épületénél (lenti videó), illetve a 19 gépeltérítő terrorista. Becslések szerint körülbelül 200-an szörnyethaltak, miután kiugrottak a World Trade Center 3-400 méteres magasságban lévő ablakaiból, a lángok elől menekülve.
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás megrendítő képsorai az egész világot sokkolták – a számtalan felmerülő kérdés közül a legfontosabb mégis az volt, hogyan reagál a történtekre George Bush adminisztrációja.
A titkos CIA-misszió és az afganisztáni háború
A Központi Hírszerző Ügynökség, vagyis a CIA a történtek után villámgyorsan mozgásba lendült. Alig 15 nappal a terrortámadásokat követően, 2001. szeptember 26-án egy héttagú paramilitáris ügynökökből álló csoport egy szovjet gyártmányú Mi-17-es helikopterrel titokban Afganisztán területére érkezett, hogy elfogják az al-Káida vezetőit, valamint a terrorcselekmény agytrösztjét. Az amerikaiak felvették a kapcsolatot az afgán Északi Szövetséggel, akik a tálibok ellen harcoló helyi erőt jelentették. A CIA-ügynökök elvegyültek a térségben, és a pakisztáni hírszerzéssel együttműködésben másfél évvel később, 2003. március 1-jén elfogták a 9/11-es terrortámadások fő kitervelőjét, Hálid Sejk Mohamedet.
Ki az a Volodimir Zelenszkij?
2025.1.25 9:31
A 36 év körüli férfi CIA-börtönökbe került, ahol az ügynökség hírhedt, sokat kritizált és azóta eltörölt kínvallatási programjának vetették alá. Kiszedték belőle Oszáma bin Láden, az al-Káida alapítójának és vezetőjének stratégiáját, valamint a kulcsembereinek nevét. Mohamedet 2006-ban a Guantánamo-öbölben lévő katonai bázisára szállították, ahol napjainkban is fogva tartják.
George Bush kabinetje követelte a tálib vezetésű Afganisztántól, hogy adják ki Oszáma bin Ládent és az al-Káida vezetését, a tálibok azonban nem engedelmeskedtek. Az USA válaszcsapása nem maradt el: az amerikai hadsereg a NATO és az Északi Szövetség, a helyi ellenzéki erők összefogásával 2001. október 7-én útjára indította az Enduring Freedom-hadműveletet – vagyis az afganisztáni háborút.
A misszió hivatalos célja az al-Káida afganisztáni infrastruktúrájának felszámolása és a vallási fundamentalista tálib rezsim megdöntése volt, amely végül a modern történelem leghosszabb amerikai katonai konfliktusává vált, és csak közel két évtizeddel később, 2021 augusztusában zárult le a csapatok kivonásával és a tálibok újbóli hatalomátvételével. Az afgánok kezdetben felszabadítóként tekintettek az amerikaiakra, az évek során azonban annyi ártatlan afgán életet követeltek az USA bombázásai és dróntámadásai, hogy a helyiek idővel megszállóként tekintettek rájuk.
Miközben a katonai művelet célja épp a tálibok visszaszorítása volt, a civil áldozatok és a rosszul kezelt helyi konfliktusok éppen a tálib ellenállásnak és a helyi lakosság radikalizálódásának szolgáltatták a legjobb utánpótlást, végül utat nyitva az USA 2021-es kivonulása utáni tálib hatalomátvételhez. Az afganisztáni háború és a kísérő hírszerzési műveletek révén az Egyesült Államok hatalmas mennyiségű információhoz jutott az al-Kaidáról, amely lehetővé tette, hogy 2011-ben likvidálják a terrorszervezet fejét.
A Neptun lándzsája-hadművelet: Oszáma bin Láden halála
Érdemes belegondolni, hogy a 9/11-es események után 10 éven keresztül kutatták Bin Ládent, így ez idő alatt a nyugati világ sosem érezhette magát teljes biztonságban, hiszen konstans a fejünk fölött lebegett egy újabb világméretű terrorcselekmény esélye. Az al-Kádia vezérének felkutatása hosszú és fáradságos hírszerzési folyamat volt. Az áttörést az jelentette, hogy a CIA-börtönök foglyai egybehangzóan említettek egy futárt, akiben Bin Láden kiváltképp megbízott. A terrorszervezet szellemi atyja ugyanis nem használt online és elektronikai eszközöket, kizárólag pendrive-okon lévő szöveges dokumentumokkal kommunikált, melyek kézbesítését egy rejtélyes férfira bízta.
Látványos harcok és borzalmas karakterek: megnéztük a Polgárháborút, ahol Amerika szembeszáll saját magával
2024.4.21 9:02
Négy évbe telt, mire beazonosították: ő volt Sejk Abu Ahmed. Az amerikaiak lenyomozták a járművét, és egy 2010 közepén lehallgatott telefonbeszélgetés nyomán kémműholdról figyelni kezdtek egy Pakisztán Abbotábád városánál lévő háromemeletes, óriási falakkal körbevett és fegyveres személyzettel őrzött épületet. A CIA-nál ekkor már biztosra vették, hogy rendkívül fontos, magas rangú al-Káida vezető rejtőzik a házban. Azt azonban nem tudták pontosan, hogy Bin Láden az.
Az amerikai haditengerészet különleges műveleti egységének 23 embere többször is elpróbálta a Neptun lándzsája-hadműveletet, amelyet élesben 2011. május 2-án hajnalban hajtottak végre. Speciális UH-60 Black Hawk helikopterekkel közelítették meg az épületet, amelyeket modifikáltak, és szinte teljesen zajtalanok voltak. Az egyik gép lezuhant, amelyet távozás előtt felrobbantottak a kommandósok, hogy titokban maradjon a technológiája.
Félelem, szomorúság, tehetetlenség: hogyan kezeljük a háborús hírcunamit, hogy ne zuhanjunk bele a digitális fekete lyukba?
2023.10.24 15:26
A negyven percig tartó tűzharc során a katonák feljutottak a legfelső emeletre, ahol megölték Bin Ládent. Rajta kívül lelőttek három másik férfit, a terroristavezér egyik fiát, a futárt, Sejk Abu Ahmedet és az ő testvérét, egy nőt, illetve Bin Láden legfiatalabb feleségét lábon lőtték. A hivatalos információk szerint Bin Láden holttestét magukkal vitték az egységek az Arab-tengeren járőröző USS Carl Vinson repülőgéphordozó fedélzetére. Genetikai vizsgálatot végeztek, és 99%-os bizonyossággal igazolták, hogy a halott valóban Oszáma bin Láden.
A muszlim szertartási szokások tiszteletben tartásával zajló 45 perces temetkezési ceremóniát követően a tengerbe eresztették a holttestét. Washingoni idő szerint 2011. május 1-jén, 23:30-kor jelentette be Barack Obama amerikai elnök, hogy likvidálták Oszáma bin Ládent. Ezzel egyidőben az USA egy másik fronton is harcolt a terrorizmus ellen – amely háborúnak szintén erősen vegyes a megítélése napjainkban.
Az iraki háború
Habár az iraki rezsimnek nem volt köze a szeptember 11-ei terrorcselekményhez vagy az al-Káidához, de politikai és stratégiai értelemben közvetlenül abból fakadt. George Bush elnök és Dick Cheney alelnök a terrorcselekmény utáni általános sokkállapotot és a nemzetbiztonsági félelmeket kihasználva hadjáratot indított Szaddám Huszein iraki elnök ellen. Ma már tudjuk, hogy Cheney és Donald Rumsfeld védelmi miniszter vezérletével a kabinet torzította, szelektálta és félreértelmezte a birtokukba jutott hírszerzési adatokat. Valóban voltak aggasztó jelek, mint például biológiai és vegyi programokról szóló archívumok, valamint besúgói jelentések, de konkrét bizonyíték nem volt arra, hogy Irak tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik.
A csernobili kiruccanások és elhagyatott elmegyógyintézetek nyomában – Mi az a sötét turizmus, és miért egyre népszerűbb?
2023.10.15 9:36
A probléma az volt, hogy a Fehér Ház előre eldöntötte az invázió kérdését, és a hírszerzési jelentésekből kigyomlálták a bizonytalanságra utaló megjegyzéseket, a gyenge, ellenőrizetlen feltételezéseket pedig Bush elnök tényként közölte a közvéleménnyel. Colin Powell külügyminiszter 2003 februárjában az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt egy kis üvegcsében antrax-mintát lengetve állította, hogy Szaddám Huszein rezsime tömegpusztító fegyvereket rejteget, legitimizálva ezáltal az iraki missziót. Később kiderült, hogy az állításai teljes egészében hamisak voltak, illetve Powell maga is élete legkellemetlenebb pillanatának nevezte az ominózus felszólalást.
Az amerikai és brit erők villámgyorsan, mindössze néhány hét alatt elsöpörték Huszein hadseregét, és már 2003 áprilisára letarolták Bagdadot. A diktátort nem sokkal később, december 13-án, föld alatti rejtekhelyén fogták el. Az egykori iraki elnököt 2006. december 30-án emberiesség elleni bűneiért, elsősorban a Dudzsájban, 1982-ben elkövetett, 148 síita áldozatot követelő megtorlás miatt végezték ki. A 180 ezer kurd halálát okozó népirtás ügye, illetve így a halabdzsai mészárlás kérdése is ítélethozatal nélkül zárult.
A második világháború elfeledett áldozatai – A japán katonai szexrabszolgák története
2023.9.13 15:54
Amire viszont nem számítottak az amerikaiak, hogy Huszein rendszerének bukása után elszabadul a pokol a térségben. Mivel az USA feloszlatta az iraki hadsereget és a közigazgatást, biztonsági és hatalmi vákuum keletkezett. Az ország véres polgárháborúba süllyedt, miközben felerősödtek a külföldi dzsihadista csoportok, köztük az Iszlám Állam, vagyis az ISIS is. Az amerikai misszió nem hozta el a várt demokratikus stabilizációt a Közel-Keleten, épp ellenkezőleg: megerősítette Irán regionális befolyását, továbbá morálisan és anyagilag is súlyosan megterhelte az Egyesült Államokat.
Barack Obama már a háború kirobbanása előtt, 2002-ben is ellenezte az iraki akciót, sőt egyenesen „ostoba háborúnak" nevezte. Donald Trump is több ízben ítélkezett Bush adminisztrációja és a katonai művelet felett, holott 2002-es és 2003-as nyilatkozatai alapján a maga idejében egyáltalán nem ellenezte az iraki háborút. Obama betartotta a kampányígéretét, és amint lejárati időhöz érkezett a státuszegyezmény az iraki kormánnyal, 2011 végén kivonta az amerikai csapatokat az országból. Az utolsó katonák 2011 decemberében lépték át a kuvaiti határt.
A szeptember 11-ei terrorcselekmény hátasai a mindennapjainkra
A terrortámadások számtalan módon megváltoztatták a civilizált világunkat. Létezik egy 2001. szeptember 11-e előtti, illetve egy azutáni életünk. A mobilitás teljeskörűen militarizálódott; a repülés többé nem egy hollywoodi filmekben látott, a pilótával a kabinban cseverészős élmény volt, hanem egy szigorú ellenőrzési protokollok által átvilágított hadművelet. Bevezették a folyadékkorlátozást, az emberek „levetkőztetését" a biztonsági kapuknál, illetve az utasok adatait már órákkal a felszállás előtt átfuttatták egy nemzetközi hírszerzési adatbázison. A légiirányítás továbbá jóval szigorúbban veszi, ha a pilóták egyáltalán nem, vagy a szokásostól eltérő módon reagálnak. Percek alatt vadászgépek tűnnek fel azon repülők mellett is, amelyek letérnek a kijelölt útvonalukról.
Művért öntött magára egy ukrán színekbe öltözött nő a vörös szőnyegen Cannes-ban
2023.5.22 15:35
A 2001-es USA Patriot Act elfogadásával a kormányzat jogosulttá vált az állampolgárok telefonos kommunikációjának, internetes böngészési adatainak, e-mailjeinek, pénzügyi tranzakcióinak tömeges begyűjtésére és monitorozására, anélkül, hogy ehhez bírói engedélyre lenne szükség. A nyugati demokráciák lakossága a nagyobb biztonság reményében jelentős mértékben korlátozni kényszerült a magánszféráját és a személyes szabadságjogait.
Szeptember 11-e emellett kulturális törésvonalakat is eredményezett. Széles körben elterjedt az iszlamofóbia, és megszaporodtak a muszlim vallású egyénekkel szemben történő zaklatási, bántalmazási ügyek, amely jelenség még napjainkban is abszolút érzékelhető.
A politikai pártok kommunikációs stratégiája szintén jelentős mértékben átalakult; a jobboldali-populista szerveződések körében általánossá vált az „idegenek" demonizálása és a zsigeri félelemkeltésre alapuló közéleti tematizálás. Ez a típusú stratégia a magyar emberek számára kiváltképp ismerős lehet, hiszen Orbán Viktor rendszere 10 éven keresztül (politikai értelemben sikeresen) kampányolt a keleti térségekből érkező bevándorlók ellenségképpé formálásával, dehumanizálásával.
Az internet, a YouTube, a TikTok és egyéb közösségi platformok elterjedésével pedig nemcsak hogy elszaporodtak, de rendkívül népszerűvé váltak az összeesküvés-elméletek hívői, köztük ismert tartalomgyártók, úgymint Candace Owens, Alex Jones és csekélyebb mértékben Tucker Carlson. A hozzájuk hasonló, gigantikus követőbázissal rendelkező közszereplők jelentős mértékben formálják és befolyásolják a közvéleményt – részben nekik és a propagandisztikusan működő sajtótermékeknek köszönhetően elmosódtak a határok az igazság és a hazugság, valamint a tények és a konteók között.
Candace Owens, akit napi szinten milliók követnek, például tagadja az 1969-es Holdra szállás valódiságát, és azt is váltig állítja, hogy 9/11 „inside job" volt, tehát az amerikai vezetés közreműködésével és bűnrészességével történt. A hatóságok, független szakértők, mérnökök, valamint a kétpárti vizsgálóbizottság feltárásai alapján erre azonban semmilyen hiteles bizonyíték nincs. Ahogy arra sem, hogy kontrollált robbanás okozta volna a tornyok összedőlését, amely szintén egy populáris konteó.
Terrortámadás, prostitúció és földrengés – 10 ország, melytől óva intenek minket 2023-ban
2023.2.14 16:25
A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás vizuális traumája kitörölhetetlen nyomot hagyott a kollektív emlékezetünkben, melynek hatásait és következményeit ma is a bőrünkön érezzük. Mindnyájunk hosszú éveken átívelő gyászfolyamatáról van szó, hiszen ott és akkor az emberiességbe vetett hitünk, valamint az általános biztonságunkhoz fűződő bizodalmunk vált köddé, csupán pár perc leforgása alatt. Csak reménykedhetünk abban, hogy ehhez hasonló tragédia soha többé nem történik.
