2015-ben még csak eljátszotta, hogy ő Ukrajna elnöke, aztán pár évre rá tényleg az lett. Hogyan teltek Volodimir Zelenszkij fiatal évei, és hogyan került az ukrán elnöki palotába az amatőr színész? Politikai portré.
A politika egy szempillantás alatt emelheti fel a közélet piedesztáljára a legrandomabb embereket, majd taszíthatja le őket onnan a süllyesztőbe. Vannak olyanok, akiknek egyszerűen szerencséjük van, jól megnyálazzák ujjukat, feltartják azt, és érezve, hogyan is alakulnak a társadalmi szélmozgások, képesek olyan lépéseket tenni, amik a javukat szolgálják. Aztán vannak mások, akiknek úgymond, nincs választásuk, és a környezeti körülmények miatt lesznek lokálisan, vagy akár globálisan is meghatározó közszereplők, politikusok. Volodimir Zelenszkijjel is pont ez történt, aki a kelet-európai vígjátékok piacáról egyik napról a másikra az ukrán elnöki palotában, majd a Time címlapján találta magát.
@united24.gov A memorable meeting #president#zelenskyy#school♬ original sound - united24.gov
Az oroszul beszélő ukrán zsidó, aki Mongóliában is élt
Volodimir Olekszandrovics Zelenszkij 1978. január 25-én született az akkor még Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaságban található Krivij Rihben (oroszul: Krivoj Rog; szó szerint: „görbe szarv”) egy zsidó értelmiségi családba. Apja a Krivij Rih-i Közgazdasági Főiskola Informatikai és Információtechnológiai Tanszékének vezetője, anyja nyugalmazott mérnök volt. Apai nagyapja a második világháború alatt gyalogosként szolgált, és ezredesi rangig jutott, apai dédszülei a holokausztban haltak meg. Nagyanyja úgy menekült meg a deportálástól, hogy a zsidók evakuálásával elhagyta Krivij Rihet, és a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosába, Alma-Atába menekült (mai neve: Almati). Krivij Rihbe csupán a háború után tért vissza.
Krivij Rih igen rossz hírben állt a múlt században. Legtöbb lakosa, háborús veteránok és a szovjet munkatáborokból szabadult elítéltek az ottani kohászati üzemben dolgoztak, amelynek óriási kohói több forró acélt termeltek, mint bármely más létesítmény a Szovjetunióban. Az 1980-as évek végére, amikor lakossága 750 ezer fő fölött tetőzött (ma ez valamivel több, mint 600 ezer fő) banditaváros, azaz, ahogy Zelenszkij maga szokta emlegetni oroszul, „bánditszkij górád“ (бандитский город) lett. Akkoriban a nyelv nem volt annyira fajsúlyos kérdés, mint manapság. Bár sok orosz érkezett Krivij Rihbe munkát keresni, a falvakban leginkább ukránul beszéltek, a nagy bányavárosokban pedig a munkások és a mérnökök vagy az oroszt, vagy a szurzsikot részesítették előnyben – ez utóbbi tulajdonképpen egy orosz szókincset használó, ukrán nyelvtanra épülő sajátos keveréknyelv. Zelenszkij egyébként orosz anyanyelvűként nőtt fel.
1982-ben, amikor Zelenszkij csupán 4 éves volt, a család az Észak-Mongóliában újonnan alapított Erdenet városába költözött (a város neve mongolul azt jelenti: „kinccsel”), miután apja elvállalt egy ottani jól fizető állást a világ egyik legnagyobb rézlelőhelyének kitermelésére. Ám édesanyja egészsége nehezen viselte Mongólia zord időjárását, és úgy döntött, visszaköltözik Ukrajnába. Zelenszkij ekkor még csak első osztályos volt egy mongol iskolában, éppen csak elkezdte elsajátítani az ottani nyelvet, amikor 1987-ben végül ő is hazaköltözött. Apja kint maradt, és a következő 15 évben, gyakorlatilag Zelenszkij egész gyermekkorában, a férfi Erdenet és Krivij Rih között ingázott.
„A szüleim nem nagyon hagytak szabadidőt nekem. Mindig beírattak valamire” – idézi a Timeaz ukrán elnök emlékeit fiatal éveiről. Anyja zongoraórákra, társastáncórákra, tornára és birkózásra is járatta, hogy fiának megfelelő fizikuma legyen, ha netán belekötnének az utcán. Apja az egyik általa tartott egyetemi matematika kurzusra tolta be, és hamar elkezdte megismertetni a fiatal Zelenszkijt a számítástechnika világával. Az elfoglaltságokat nem ő választotta, de a szülei iránti kötelességtudatból végigcsinálta őket. „Mindig gyorsan fegyelmeztek” – mesélte egyszer. Az apja különösen szigorúan állt neveléséhez, Zelenszkij „maximalistának” nevezte, de hozzátette, hogy ez jellemző volt a Szovjetunióban élő zsidó családokra, akik gyakran úgy érezték, hogy a túlzásba vitt teljesítmény az egyetlen módja annak, hogy tisztességesen helytálljanak az ellenük kialakított rendszerben. „Mindenkinél jobbnak kell lenned. Akkor talán marad egy hely számodra a legjobbak között” – mondta.
16 évesen már nyelvvizsgája volt angolból, és még tanulmányi ösztöndíjat is kapott Izraelbe, ahova apja végül nem engedte el. 1995-ben felvételt nyert a Krivij Rih-i Közgazdasági Intézetbe, amely akkor még a Kijevi Nemzeti Gazdasági Egyetem egyik részlege volt, 2000-ben pedig jogi diplomával fejezte be tanulmányait, de soha nem dolgozott szakmájában. Feleségével, Olena Zelenszkával (született: Kijasko) egy gimnáziumba jártak, 2003-ban házasodtak össze. Két gyermek született házasságukból, Olekszandra és Kirilo.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A színész
Zelenszkij életébe a színjátszás, színészet szeretetét a CT-1 csatornán (Pjervájá prográmmá Centrálnává televigyényijá) futó szovjet műsor és nemzetközi verseny, a KVN (Klub viszólih i nahodcsivih; szó szerint: A vicces és leleményes emberek klubja) hozta el, amelyben különböző csapatok humoros válaszokkal és előkészített szkeccsek bemutatásával versenyeztek, de táncoltak, énekeltek is. A 90-es évek közepére egyetemek és az orosz nyelvű világ számos középiskolája rendelkezett legalább egy KVN-csapattal. Sok nagyvárosban akár egy tucat vagy még több is volt belőlük, amelyek a helyi bajnokságokban mérkőztek meg egymással, és helyezésekért küzdöttek. Így kellett elképzelni egy KVN-adást:
Zelenszkij 17 évesen csatlakozott egy Krivij Rih-i KVN-csoportba, majd meghívták az egyesített ukrán csapatba, a Zaporizzsja-Krivij Rih-Tranzitba. Itt először csak táncos számokban volt látható, majd később konkrét szerepeket is kapott. Ebből kiválva, ő is részt vett a 95. negyed (95-й квартал; gyevjánosztá pjátij kvártál) fantázianevű egyesület megalakításában. A csapat 1998 és 2003 között a KVN Legfelsőbb Ligájában szerepelt, és népszerűségüknek köszönhetően az egyesület tagjai már gyakorlatilag Moszkvában éltek, folyamatosan turnéztak a FÁK (Független Államok Közössége) országaiban. Később Zelenszkijnek felajánlották, hogy maradjon csapata nélkül a KVN műsoránál, és dolgozzon nekik szerzőként és szerkesztőként. A férfi ezt visszautasította, és csapatostul elhagyta a televíziós műsort, majd az ukrán 1+1 tévécsatorna számára, 2005-ben pedig már a szintén ukrán Inter tévécsatornánál dolgoztak.
Ez idő alatt Zelenszkij házigazdája volt a Mister Kuk (Мистер Кук) főzőműsornak, elindította az Esti negyed (Вечерний квартал) című műsort, amelynek szerzője, rendezője és főszereplője is ő maga volt. Továbbá szerepelt a Dancing with the Stars ukrán változatában (Танцы со звездами-12). A műsorok pofátlanul népszerűek voltak, nézettségben megelőzték még a KVN-t is, és a 95-й квартал-ból szép lassan megalakult a Квартал-95 (Kvártál gyevjánosztá pjáty) stúdió, amelynek tulajdonosai Zelenszkij mellett Andrej Jakovlev, valamint Borisz és Szergej Sefir voltak. Ez a stúdió a műsorok mellett foglalkozott forgatókönyvek írásával, filmekkel, musicalekkel. Volodimir Zelenszkij gyakorlatilag bekerült az ukrán média, majd a filmgyártás sűrűjébe, a 2010-es évektől kezdve több filmes, főként vígjátékszerepeket kapott: ő játszotta Anatolij Novoszelcevet az Irodai románc. A mi időnkben (Служебный роман. Наше время), Napoléon Bonapartét a Rzsevszkij vs. Napóleonban (Ржевский против Наполеона), Nyikita Szokolovot a Nyolc első randiban (8 первых свиданий), a nagysikerű Paddington-filmekben ő kölcsönözte a perui mackó ukrán szinkronhangját, és ő játszotta Igort, a fogorvost a Szerelem a nagyvárosban (Любовь в большом городе) filmekben, amelynek második részét 2018-ban be is tiltották Ukrajnában, mivel az nem felelt meg az ország filmművészetről szóló törvényének.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke
Bár Zelenszkij erőteljesen csupán a a 2010-es évek végén kezdett foglalkozni az ukrán politikával, ahogy médiabefolyása nőtt, úgy őt is egyre többen próbálták valamiféle politikai vagy ideológiai törekvéssel megkörnyékezni. Például, amikor 2010 és 2012 között az Inter tévécsatorna igazgatósági tagja és főproducere volt, az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics100 millió dollárt ajánlott neki a Квартал-95 műsorainak politikai ellenőrzéséért cserébe – ezt Zelenszkij visszautasította.
Ahogy fentebb írtuk, Zelenszkij oroszajkúként nőtt fel, sőt igazából első igazi ukrán szerepét csupán 2018-ban kapta meg, az Én. Te. A férfi. A nő (ukrán címe: Я, ти, він, вона) című filmben. A Krími-félsziget annektálása után, amikor egyre nagyobb szakadék keletkezett az országban lakó oroszok és ukránok között, Zelenszkij többször felszólalt az ukrán kulturális minisztérium azon szándéka ellen, hogy kitiltja az orosz művészeket Ukrajnából – ez végül be is következett, és 2015 után Ukrajna valóban kitiltott egyes orosz művészeket az ország területéről, valamint az orosz média és művészet Ukrajnában való értékesítését. Végül aztán pont az orosz filmipar és művészek fordultak ellene, amikor az orosz média arról kezdett cikkezni 2015-ben, hogy a Zelenszkij tulajdonában lévő stúdió a Krím elfoglalását követően 1 millió ukrán hrivnyát (mintegy 9,3 millió forint) adományozott az ukrán hadseregnek. Amint látjuk, ha nem is annyira fajsúlyosan foglalt állást közéleti, politikai kérdésekben, mint ahogy azt a magyar művészek teszik, Zelenszkij a 2010-es években egyre többször hangoztatta véleményét társadalmi témákban, amire aztán valahogyan mind az orosz, mind az ukrán sajtó reagált is.
A legabszurdabb történeteket maga az élet írja, és ezt talán nem is tudja senki jobban Zelenszkijnél. Megannyi televíziós műsor és film után 2015-ben bemutatták A nép szolgája (ukránul: Слуга народу; magyar átírással: szluha narodu; oroszulː Слуга народа; magyar átírással: szluga naroda) című televíziós sorozatot, aminek története végül valósággá is vált. A sorozat főszereplőjét, Vaszilij Petrovics Goloborodkót maga Zelenszkij alakította.
A tartalommal megannyian rezonáltak, lévén, hogy Ukrajnában a 2010-es években elképesztő méreteket öltött a korrupció az akkori elnök, a csokoládékirályként is emlegetett Petro Porosenkónak köszönhetően. A politikus becsült vagyona mintegy 1,6 milliárd dollárra (640 milliárd forint) rúg, amelyet főként a világ minden táján felvásárolt édességüzemeiből szerzett – például ő kebelezte be az utolsó magyar csokigyárat is, a Bonbonetti Chocót, amit aztán idén év elején végleg be is zártak. A sorozat példátlanul népszerű lett, három évadot és egy filmet élt meg, az orosz-ukrán háború kitörése után felkerült Netflixre is, Magyarországon pedig az RTL mutatta be.
A sorozat harmadik szériája előtt egy évvel Zelenszkij produkciós cége bejegyzett egy új politikai pártot, aminek neve pont egybeesett a sorozat címével, bár a kezdetekben azt kommunikálták, hogy mindezt azért tették, hogy más politikai pártok ne közösíthessék ki azt maguknak – ennek ellenére mégis széles körben elterjedt a találgatás, hogy a színész indulni tervez a 2019-es választásokon. Kis érdekesség, hogy már 2018 októberében, három hónappal a kampánybejelentése és hat hónappal az elnökválasztás előtt, A nép szolgája párt gyakorlatilag az összes közvélemény-kutatás élén járt. Végül 2018. december 31-én, kevesebb mint négy hónappal a választás előtt Zelenszkij az 1+1 tévécsatorna szilveszteri műsorában jelentette be hivatalosan, hogy indul a választásokon.
Zelenszkij Porosenko elleni elnökválasztási kampánya elég érdekesen zajlott, szinte teljesen virtuális keretek között folyt: nem adott ki részletes politikai programot, és a mainstream médiakampányok helyett a közösségimédia-csatornáin és YouTube-klipeken keresztül szólította meg az ukrán választókat. A hagyományos kampánygyűlések helyett stand-up comedy előadásokat tartott szerte Ukrajnában. A politikai elemzők sokat vitatkoztak, hogy Zelenszkij pontosan hogyan is próbálja magát definiálni politikusként. Volt olyan, aki úgy jellemezte Zelenszkijt, mint aki „befogadó populizmust“ gyakorol, amely azt állítja, hogy megvédi a népet az elittel szemben, miközben az ország lakóit mégis úgy határozza meg, mint egy nagy egészet, ami minden etnikai, nyelvi, vallási és egyéb csoportot magában foglal. Mások szerint Zelenszkij kampányát igazából teljesen A nép szolgájában alakított karakterére építette, amit úgy is lehetne nevezni, mint populista hiperrealitás. Azaz tényleges ötletei nem voltak a korrupció felszámolására, és nem olyan kérdésekre fókuszált, amelyekben állást kell foglalni, hanem inkább gazdasági és társadalmi-kulturális problémákról beszélt nagy általánosságban.
@jojo__y__#presidentzelensky#Zelensky#standwithukraine🇺🇦#saveukraine♬ Le Calin - 斌杨Remix
Porosenko azzal kezdett kampányolni, hogy Zelenszkij győzelme az oroszoknak kedvezne, bár utólag az ukrán hatóságok azzal vádolták már az egykori elnököt, hogy gazdaságilag segítette az oroszbarát szakadárokat. Végül Zelenszkij a választások első fordulójában többségi szavazatot, összesen 30 százalékot zsebelt be. 2019. április 21-én, a második fordulóban pedig már a szavazatok 73 százalékát kapta Porosenko 25 százalékával szemben. Volodimir Zelenszkij lett Ukrajna hatodik elnöke.
Háború és sztárkultusz
Zelenszkij globális ismeretségre a 2022. február 24-én, az orosz állampropaganda által csak „különleges hadművelet Ukrajnában”-nak (специальная военная операция на Украине; magyar átírással: szpeciálnájá bojennájá operácijá ná Ukráinye) nevezett katonai invázió alatt, és az azt megelőző időszakban tett szert.
Ukrajna új elnöke még 2021 végén azzal vádolta meg Oroszországot és Rinat Ahmetov ukrán oligarchát, hogy a kormánya megdöntésére irányuló terveket szőnek, és puccskísérletet készítenek elő. Ezt mind Ahmetov, mind a Kreml tagadta. Ekkor már egyébként a két ország közötti feszültség a tetőfokára hágott, a nemzetközi sajtó is egy potenciális orosz invázióról kezdett hírt adni. Ezt megelőzvén Zelenszkij 2022. január 19-én egy videóüzenetben azt üzente az ukránoknak, hogy nem szabad pánikba esniük, és felhívta az ukrán és a nemzetközi média figyelmét, hogy „a tömeges tájékoztatás és nem a tömeghisztéria módszereit” tartsák szem előtt. Akkor az ukrán elnök még arról beszélt, hogy „nem látnák, hogy jobban eszkalálódna a helyzet”, mint 2021 elején, amikor Oroszország megkezdte hadserege kiépítését. Joe Biden amerikai elnök egyébként nem értett egyet Zelenszkijjel, és arról próbálta meggyőzni, hogy az orosz fenyegetés sokkalta nagyobb, mint azt ő gondolná.
Aztán február 24-én a kora reggeli órákban, nem sokkal azelőtt, hogy Vlagyimir Putyin megtámadta volna Ukrajnát, Volodimir Zelenszkij beszédet tartott, amiben nem csupán ukrán honfitársaihoz, de az egész orosz lakossághoz is intézett – utóbbiakhoz oroszul szólt.
Kik fogják ezt a legjobban megsínyleni? Az emberek. Kik nem akarják ezt az egészet semmiképpen? Az emberek. Kik tudják ezt megakadályozni? Az emberek. Jelen vannak ezek az emberek köztetek? Biztos vagyok benne: közszereplők, újságírók, zenészek, színészek, sportolók, tudósok, orvosok, bloggerek, standup-színészek, tiktokerek és még sokan mások. Átlagos emberek. Átlagos, normális emberek. Férfiak, nők, idősek, gyerekek, apák, és ami a legfontosabb, anyák. Pont, mint az ukránok. Pontosan, mint az ukrán kormány, bármennyire is próbálják az ellenkezőjéről meggyőzni önöket. Tudom, hogy ezt a felhívásomat nem fogják bemutatni az orosz televízióban, de Oroszország polgárainak mégis látniuk kell. Tudniuk kell az igazságot. És az igazság az, hogy ennek véget kell vetni, mielőtt túl késő lenne. És ha az orosz vezetés nem akar leülni velünk egy asztalhoz a béke érdekében, akkor talán majd leülnek önökkel. Az oroszok háborút akarnak? Erre a kérdésre nagyon szívesen válaszolnék. De a válasz csak önökön, az Orosz Föderáció polgárain múlik.
A NATO becslései szerint a Donbasszban 2014 és 2021 között mintegy 15 ezer ember veszthette életét, a 2022-ben indított orosz-ukrán háborúban pedig az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága (OHCHR) eddig összesen mintegy 41 ezer civil áldozatot regisztrált Ukrajnában: több mint 12 ezer halottat és 28 ezer sebesültet, de szerintük a valós szám ennél magasabb – a kelet-európai konfliktus a század első területgyarapítás miatt indított háborúja. Zelenszkij a nyugati sajtóban sötétzöld pólójával, hortatív beszédeivel a bátorság egyfajta szimbólumává vált. A Z generáció túlszexualizálja, a Time magazin pedig „Ukrajna lelkével” karöltve, az év emberének választja meg.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kárpátaljai magyarok
Volodimir Zelenszkij 2019 májusában lépett hivatalba Ukrajna elnökeként, és elnöksége alatt számos intézkedést hozott, amelyek célja az ország stabilizálása volt, különösen a kelet-ukrán konfliktus fokozódása előtt. EU-párti, a NATO-hoz is csatlakoztatná Ukrajnát. Az elnöksége alatt fontos szempont volt az ország területi integritása, a korrupció elleni harc, a gazdasági reformok ösztönzése, valamint a kisebbségek jogainak védelme, amelyek közé tartoznak a Kárpátalján élő magyarok is. Bár kormányának célja mindig is az ukrán nyelv előtérbe helyezése volt, az ország nyelvtörvényét elsődlegesen ösztönző céllal hozták létre, „mert az hatékonyabb, mint a korbács”. Ez a 2018 őszén elfogadott nyelvtörvény szerint magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve mindenhol kötelezővé tette az ukrán nyelv használatát, a szabályok megsértése pedig jogi következményeket vont maga után. Azt érdemes megjegyezni, hogy a törvényt eredetileg az orosz nyelv limitálására hozták létre. Ezt végül 2022 decemberében a 8224. számú törvénytervezet írta felül, ami lehetővé tette így a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatát a magán- és a közéletben, szóbeli és írásbeli formában egyaránt.
Bár a háború kitörése után Zelenszkij és Orbán Viktor kapcsolata nem volt kifejezetten felhőtlen – ez mindenképpen az utóbbi erős Putyin-barátságával magyarázható –, tavaly a két politikus egy előre be nem jelentett találkozón már „pozitív retorikát” használva közeledett egymás felé. Legutóbb 2024 őszén járt nálunk az ukrán elnök, MÁV-vonattal érkezett Budapestre.