Bár Elon Musk a Wikipédiát meghaladó felületként lengette be az xAI online enciklopédiáját, mégis nagyon hasonlít a konkurens felületre.
Élesedett az Elon Musk tulajdonában lévő xAI online tudástára, a Grokipedia, írja a The Verge. a Musk-féle virtuális enciklopédia azonban nemcsak megjelenésben, hanem tartalmában is jelentősen hasonlít a Wikipédiára.
A Grokipedia kezdőoldala egyszerű, mondhatni letisztult: egy keresősáv látható rajta, akárcsak a Wikipédián. A szócikkek címsorai, alcímei és hivatkozásai nagyon hasonlítanak a népszerű enciklopédiában használt formátumokra, ráadásul bizonyos cikkekben szóról szóra megegyező részletek szerepelnek. Azonban képek egyelőre még nincsenek a Musk-féle felületen.
Annak ellenére, hogy Elon Musk azt ígérte, hogy a Grokipedia „jelentős fejlődést” jelent majd a Wikipédiához képest, egyes cikkekben a konkurens oldalról kimásolt szövegrészek is szerepelnek. Erre reagálva Lauren Dickinson, a Wikipédiát üzemeltető nonprofit szervezet, a Wikimedia Foundation szóvivője a The Verge-nek azt nyilatkozta, hogy „még a Grokipediának is szüksége van a Wikipédiára, hogy létezzen”.
Azonban pár eltérés mégis csak akad a két oldal között. Az egyik lényeges különbség a két oldal között, hogy míg a Wikipédiát szinte bárki szerkesztheti, addig a Grokipediát nem. A szerkesztés gombra rákattintva csak a már elvégzett módosítások jelennek meg, de az, hogy ki javasolta vagy hajtotta végre azokat, nem. Továbbá saját változtatásokra sem lehet javaslatot tenni.
Már a Vogue is meghajolt az AI előtt: veszélybe került a divat jövője?
2025.8.2 9:14
A másik nagy különbség, hogy témától függően téves információk is találhatók a Grokipedián. Például, mindkét oldalon szerepel szócikk a klímaváltozásról, s míg a Wikipédia rámutat, hogy „a tudományos közösség szinte egyhangúlag egyetért abban, hogy felmelegedés történik, amit emberi tevékenységek okoznak”, addig a Grokipedia bejegyzésében az olvasható, hogy az emberi eredetű klímaváltozásról szóló, majdnem teljes tudományos egyetértésre hivatkozó állítások túlzóak, mert a szakirodalmi összegzések szelektíven válogatnak, „alulreprezentálva azokat az elemzéseket, amelyek eltéréseket mutatnak a modellek vagy a természetes folyamatok tekintetében”.
Emellett a cikk szerkesztője arra is utalást tesz, hogy a média és az olyan érdekvédelmi szervezetek, mint a Greenpeace, „hozzájárulnak a közvélemény fokozott riadalmához”, és „egzisztenciális kérdésként állítják be a témát, befolyásolva a közbeszédet és a politikát anélkül, hogy empirikus bizonyítékokra támaszkodnának”.
