Október 27-e az Egyenlő Díjazás Napja, vagyis mától a nők szimbolikusan ingyen dolgoznak az év végéig. A bérszakadékot mélyíti, hogy a fizetések nem nyilvánosak, egy EU-s szabályozás értelmében azonban 2026-tól megszűnhet a fizetéseket övező titkolózás.
A nemzetközi Egyenlő Díjazás Napját (Equal Pay Day) minden évben szeptember 18-án tartják, míg a hazai dátum idén október 27-re esik. A szimbolikus nap felhívja a figyelmet a jellemző tendenciára, és azt jelzi, hogy a nők a férfiakhoz képest innentől számítva „ingyen” dolgoznak az év hátralévő részében.
Gyakran hallani, hogy a nemek közötti bérszakadék csökken, a számok mégis azt mutatják, hogy a nők még mindig sokkal kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint férfi társaik: a legfrissebb, 2023-as adatok szerint az EU-ban a nők átlagosan 12%-kal, Magyarországon pedig 17,8%-kal keresnek kevesebbet a férfiaknál, ami hazai viszonylatban bruttó 130 ezer forint, évente pedig több mint 1,5 millió forint különbséget jelent. Éppen ezért különösen fontos a 2026-tól életbe lépő uniós szabályozás, amely végre valós eszközt adhat a munkavállalók kezébe, hogy felléphessenek az egyenlőtlen bérezés ellen.
Nem az a baj, hogy a nők „nem elég bátrak”
A nemek közötti bérszakadék természetesen nem abban gyökerezik, hogy a nők rosszabb munkát végeznének vagy kevésbé lennének értékesek. A különbség évszázados mintákban és rendszerszintű akadályokban keresendő, mégis sokan érzik úgy, hogy saját hibájukból érkezik kevesebb pénz a számlájukra minden hónapban.
„Nem igaz, hogy a nők csak azért keresnek kevesebbet, mert nem mernek többet kérni. Ez egy szexista mítosz, ami a felelősséget a nőkre tolja”
– mondja Csernus Fanni, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője.
A kislányokat gyakran már gyerekként olyan elvárásokkal traktálják, hogy legyenek kedvesek, alkalmazkodók, ne követeljenek túl sokat, míg a fiúk több lehetőséget kapnak a fejlődésre azáltal, hogy őket viszont arra bátorítják, álljanak ki magukért, legyenek határozottak és törtetők. Ezek a káros minták a nőket gyerekkoruktól kezdve hátrányos helyzetbe hozzák, a felnőtt életbe is elkísérik őket, és gyakran fizetési különbségként vagy kevesebb vezetői lehetőségként – úgynevezett üvegplafon – jelennek meg.
A bér többé nem tabutéma
A bérszakadéknál fontos aspektus a bértranszparencia hiánya, ami jövőre fordulatot vehet, a jog ugyanis az igazságtalan bérezést elszenvedő munkavállalók mellé áll. 2026 június 7-től életbe lép egy uniós jogszabály, ami felszínre hozhatja és számonkérhetővé teheti az eddig láthatatlan különbségeket, és biztosítja, hogy többé ne lehessen az „üzleti titok” kifogás mögé rejteni a béreket.
„A bérkülönbségek eddig gyakran láthatatlanok voltak, kevesen mertek kérdezni, még kevesebben kaptak választ. Ez az irányelv ezen változtat, és minden nő részese lehet a változásnak”
– magyarázza Csernus.
A szabályozás célja, hogy a munkavállalók ne csak érezzék, ha igazságtalanul kevesebbet keresnek, hanem információhoz juthassanak és élhessenek a jogaikkal. A Pénzcentrum emlékeztet: a magyar jogalkotás még adós a bértranszparencia-irányelv hazai átültetésével, de az új szabályok várhatóan a Munka Törvénykönyvébe kerülnek majd beillesztésre.
Bizarr törvények Európában, amelyekről nem akarjuk elhinni, hogy még léteznek
2 nappal ezelőtt
„Bár a hazai részletszabályok még nem ismertek, az uniós irányelv keretei egyértelműek, és a magyar szabályozás ennél szigorúbb szabályokat is megállapíthat. A tapasztalatok szerint sok cég abban bízik, hogy lesz ideje reagálni, de a szükséges belső rendszerek, a munkaköri térkép és az objektív bérstruktúra kialakítása hónapokat, akár egy évet is igénybe vehet. Aki az utolsó pillanatra hagyja a felkészülést, az nemcsak a bírságokat kockáztatja, hanem a legjobb munkavállalóinak elvesztését is” – mondta el a lapnak Lovas Tibor HR-szakértő.
Az Amnesty a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében összegyűjtötte, milyen változásokra számíthatunk 2026-tól:
1. Jogod lesz tudni
- A munkavállalók megkérdezhetik, átlagosan mennyit keresnek a velük azonos munkát végző női és férfi kollégák. A munkáltató nem tagadhatja meg a választ.
- Nyilvánosságra kell hozni, milyen szempontok szerint adnak béremelést.
- A munkáltató nem kérdezheti meg, hogy korábban mennyit kerestél.
- Az állásokra pályázóknak az állásinterjú előtt (vagy legkésőbb a munkaszerződés megkötése előtt) tájékoztatást kell kapniuk a kezdeti díjazásról, vagy annak sávjáról olyan formában, hogy az segítse a bértárgyalást.
2. Jogod lesz kérdezni
- A cégek nem titkolhatják többé a béreket. Ha úgy érzed, nem keresel annyit, mint a hasonló munkát végző kollégáid, kérhetsz írásos tájékoztatást arról, mennyi az azonos munkakörben dolgozók átlagos bére, nemek szerinti bontásban.
3. Kötelező adatnyilvánosság
- A száz fő feletti cégeknek évente (vagy háromévente) jelentést kell készíteniük a nemek közötti bérszakadékra vonatkozó adatokról. Ezeknek az adatoknak elérhetőnek kell lenniük egy nyilvános honlapon.
- Ha indokolatlan bérkülönbség van, a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy nem diszkriminált – nem neked kell harcolnod az igazadért.
- Ha a különbség meghaladja az 5%-ot, és nem igazolható objektív okkal, bérértékelést kell végezni a dolgozók képviselőinek bevonásával.
Hamarosan neked is jogod lesz kérdezni és tájékoztatást kapni a bérekről. Ha bizonytalan vagy, fordulj a szakszervezethez vagy a HR-osztályhoz: kérdezd meg, készülnek-e már a bérátláthatóság bevezetésére, lesz-e belső kommunikáció vagy képzés a témában. Ne félj érdeklődni és beszélni róla az irodában – mostantól jogod van hozzá.
