Reptiliánok, kamu holdra szállás, mérgező kondenzcsík. Miért hisznek sokan az összeesküvés-elméleteknek, és mi van mögöttük valójában?
Az összeesküvés-elméletek egyáltalán nem újkeletű jelenségek annak ellenére, hogy az internetnek köszönhetően egy-egy konteó gyorsabban tud terjedni, mint valaha. Ami korábban egy szűk csoport vagy közösség eszmeszüleménye maradt, ma pillanatok alatt többszáz vagy ezer követőre talál internetes fórumokon, csoportokban. És persze az internetnek köszönhetően értesülünk mi is gyorsan a hírekről, így arról is, hogy mennyire megnőtt a Lapos Föld és a chemtrail-hívők száma. De miért lesznek népszerűek az összeesküvés elméletek, és miért hiszik el őket egyesek könnyebben, mint mások?
Miután Donald Trump 2020-ban elvesztette az amerikai elnökválasztást, az egész világ megbotránkozva nézte végig, ahogyan 2021 január 6-án több, mint 2000 összeesküvés-elmélet hívő megrohamozza és elfoglalja az Amerikai Egyesült Államok Capitoliumát. Annak ellenére, hogy valószínűleg első hallásra a legtöbben nevetségesnek tartjuk az elképzelést, miszerint a globális elit tagjai egy sátánista pedofilokból álló, világméretű hálózatot működtetnek, a QAnonhoz hasonló szervezetek hatásos módszerekkel tudják terjeszteni nézeteiket.
Amióta voltak olyan jelenségek, amelyeket az emberek nem tudtak egyszerűen megmagyarázni, voltak olyanok is, akik háttérhatalmak munkálkodását vélték felfedezni egy-egy esemény vagy történés mögött. Így váltak a középkori zsidók a keresztény egyház célpontjává, vagy kerültek máglyára a boszorkánysággal vádolt asszonyok. Persze az összeesküvés-elméletek gyakran szólnak olyan eseményekről is, amelyek mainstream magyarázatát egyesek nem hajlandóak elfogadni. Sok amerikai gondolja, hogy a CIA részt vett a Kennedy elleni merényletben, mások pedig 9/11-ről hiszik azt, hogy “belső munka” volt. Az elmúlt években a reptiliánokról és a Föld laposságáról szóló konteók mentek nagyot, de sokan gondolják azt is, hogy Jeffrey Epstein nem lett öngyilkos, hogy a Britney körül keringő elméleteket már ne is említsem.
@britneyspears Everyone was right about the night !!!
♬ Thru Your Phone - Cardi B
Egy 2022-es felmérés során (ami az ELTE PPK oktatóinak közreműködésével készült), 26 ország és több, mint 105 ezer ember válaszai alapján vizsgálták, hogy mi a magyarázat az összeesküvés-elméletekre való fogékonyságra. Az egyik kutató, Kende Anna szerint az, hogy valaki hisz az összeesküvés-elméleteknek, „önmagában még nem kóros, sőt beleillik a társas megismerés általános folyamataiba”. Természetes, hogy bizonyos dolgokat leegyszerűsítik és ezáltal hajlamosak vagyunk arra, hogy azokat az információkat és híreket jegyezzük meg, amik beleillenek a világról alkotott képünkbe. A konteók emellett gyakran olyan események kapcsán születnek, amelyek megértéséhez bonyolult háttértudásra lenne szükség, így tulajdonképpen az összeesküvés-elmélet egy egyszerűbb, érthetőbb magyarázatul szolgál. Kende szerint a konteók akkor jelentenek problémát, ha azok erőszakos cselekedetre ösztönzik az embert.
A kutatás eredményei azt az elképzelést erősítették, amit a szociálpszichológusok már régóta feltételeznek, miszerint a konteókra fogékonyabbak a szélsőséges nézeteket valló egyének. Magyarországon a szélsőjobboldali nézeteket vallók voltak a leginkább fogékonyak az összeesküvésekre, ami a kutatók szerint azzal magyarázható, hogy a politikusok gyakran retorikai eszközként alkalmazzák azokat.
Az internet korában különösen nagy gondot okoz, hogy manipulált képekkel és videókkal is lehet álhírket és konteókat terjeszteni. Sokan gondolják úgy, hogy míg valaki állíthat valótlant, a saját szeme nem csapja be. Így az ufókat, szellemeket és sellőket lencsevégre kapó videók töretlenül népszerűek tudnak maradni. Nem könnyű feladat kiválogatni, hogy mi igaz és mi álhír, de ha nem akarunk hinni a konteóknak, mindig nézzünk több forrásból is utána egy információnak, és csak megbízható oldalakról tájékozódjunk.
