Eljöttünk a Margit negyedben található Bolygóba, hogy megtudjuk, mitől lesz zöld egy közösségi tér, hogyan tehetünk a klímaváltozás ellen és milyen az, amikor egy világszervezet fiatalok kezébe adja az irányítást.
A Bolygó Közösségi Tér 2021-ben jött létre azzal a céllal, hogy az “helyszínt, otthont és aktív közösséget nyújtson mindenkinek, aki aggódik a klíma- és ökológiai válság miatt, és szeretne annak megoldásáért aktívan tenni”. Azóta három év telt el, a Bolygó a Turbinából a Margit-negyedbe költözött és a hazai zöld mozgalom meghatározó szereplőjévé vált. A közösségek fontosságáról, a környezetvédelemről és az egyéni felelősségről Körner Olgival, a Bolygó vezetőjével beszélgettünk.
“A Bolygó egy közösségi hely, amely teret ad a zöldülni vágyó fiataloknak, szervezeteknek, mozgalmaknak, helyi lakosoknak” – olvasható a honlapotokon. Elmondanád, hogyan jött létre a Közösségi Tér?
A Bolygó egy nemzetközi projekt, a Planet One keretein belül jött létre, ami a Greenpeace és egy svéd ifjúsági szervezet, a Fryshushet kollaborációjában indult el még 2020-ban. Mostanáig hat országban nyitott közösségi tereket ez a két szervezet, Kenyában, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Kamerunban, Örményországban, Svédországban és Magyarországon.
Az itthoni Bolygó 2021-ben indult, akkor a Turbinában béreltünk egy termet, először szerettünk volna a közösséget felépíteni és nem a fizikai teret. Persze közben kerestünk potenciális helyeket, ekkor találkoztunk a Margit-negyed programmal. A körúton rengeteg üresen álló, zömében önkormányzati ingatlan van, amiket a program keretein belül kedvezményes áron lehet kibérelni. Így találtunk rá a mostani helyünkre, amit a közösség segítségével újítottunk fel. Végül a mostani formájában 2023 februárjában nyílt meg a Bolygó.
Mi a Bolygó célja?
A Bolygó egy zöld közösségi tér fiataloknak. Alapvető célunk, hogy több fiatalt bevonjunk a környezetvédelembe és az aktivizimusba. Azoknak a fiataloknak pedig, akik már érdeklődőek a téma iránt vagy már egy meglévő mozgalom tagjai, lehetőséget biztosítunk arra, hogy saját ötleteiket, programajikat, akcióikat megvalósítsák. Olyan közösséget szeretnénk létrehozni, aminek a tagjai képesek cselekedni, tudatosak, aktívak.
Milyen ez a tér? Milyen programokat tartotok?
Igyekeztünk egy olyan teret kialakítani, ami multifunkcionális és mindenki számára nyitott. Van egy nagyobb, közös terünk, ahol van egy chillsarok, csocsóasztal és egy kis konyha, amit szabadon használhatnak a fiatalok. Itt szoktak lenni a nagyobb eseményeink, például társas est vagy ruhacsere, nagyobb workshopok vagy előadások. Van emellett egy kisebb workshop termünk, ahol filmklubokat, drámás foglalkozásokat, önismereti workshopokat tartunk. Itt van egy podcast stúdiónk is, amit bárki ingyenesen használhat, ha zöld témában tartana podcastot. Van egy barkácsműhelyünk, ahol a maszatolósabb workshopokat tartjuk. Itt lehet készíteni madáretetőt, odút, de mozgalmaknak odaadjuk molinókészítésre, bannerfestésre is. A programjainkon ingyenes a részvétel és nyitvatartási időben bárki bejöhet házit írni, dolgozni vagy lógni. Ez egy nyitott és szabad tér, ahol mindenki azt csinál, amit akar, és épp ezért mindenki otthon érzi magát.
A Bolygó alapvetően környezetvédelemmel foglalkozik, mégsem minden programotok “zöld”, és ti sem mondjátok meg az idejáró fiataloknak, hogy hogyan kell jó környezetvédőnek lenni. Mitől lesz zöld egy közösségi tér és hogyan érdemes környezetvédelemmel foglalkozni?
A Bolygós filozófia az, hogy át kell definiálni, hogy hogyan beszélünk a zöld életmódról és a környezetvédelemről. Környezetvédelemmel foglalkozni nem lemondások sorozata, hanem egy felszabadulási folyamat. Egy kizsákmányoló, elnyomó életmód és rendszer alól. Azt látom a körülöttem lévő embereken, hogy mindenki depressziós, pánikbeteg, szorongó. Van, aki túlhajtja magát, mások pedig azt érzik, hogy nem csinálnak eleget. Valahogy nagyon nem találják az emberek a helyüket a világban és nem tudják hogyan kéne jól lenni, boldognak lenni.
Nekem a környezetvédelemmel való foglalkozás megmutatta, hogy nem kell megvásárolnom egy terméket ahhoz, hogy boldogságot érezzek, igazából nem kell csinálnom semmit ahhoz, hogy boldogságot érezzek. Hanem az is boldogságot okoz, ha vadvirágokat ültetek és odajönnek a méhek, ha látom, hogy telihold van és ettől világosabb az éjszaka, vagy ha otthon komposztálok és a komposztomból kinő egy apró paradicsom.
Mi a Bolygóban ezt a szemléletet szeretnénk átadni. Azt, hogy zöldnek lenni nem egy rossz dolog, nem valamiről való lemondás, hanem az értékek átrendeződése és új értékek megtalálása. Rájön az ember, hogy mennyire fontos az, hogy közösségben legyen, hogy beszélgessen, ötleteljen, megossza a véleményét. Épp ezért azok a programok, amik papíron nem kapcsolódnak a környezetvédelemhez, azok is erről a szemléletről szólnak. Ahhoz, hogy a természettel harmóniában tudjunk élni és ne zsákmányoljuk ki, először az kell, hogy önmagunkkal és a közösségeinkkel is harmóniában legyünk.
A környezetvédelem kapcsán állandó kérdés, hogy hogyan tudnak tenni az egyének a klímaváltozás ellen, ha tudnak-e egyáltalán. Nektek erről mi a véleményetek?
Ebben az az érdekes, hogy valahogy mindig arra várnak az emberek, hogy valaki mondja meg nekik, hogy mit kell csinálni. Lányi Andrásnak van egy jó idézete erre az egyik könyvében. A könyv végén felteszi a kérdést, hogy „Jó, de akkor mit csináljunk?” És utána leírja, hogy „mindent kell csinálni”. Cselekedjünk egyénileg, cselekedjünk közösségileg, alapítsunk pártot, alapítsunk ökofalut, komposztáljunk, ne vegyünk műanyagot… Nincs recept arra, hogy mit kell csinálni. Nincs recept arra se, hogy hogyan fogjuk megoldani a klímaválságot. Viszont van sok ötlet és van sok irány. Ahogy a természetben is az éli túl, aki a legdiverzebb, ez a társadalomra és a mozgalomra is igaz. Az a mozgalom lesz a legsikeresebb, ami a legsokszínűbb és változatosabb, mert az fog tudni a legjobban reagálni bizonyos helyzetekre.
Épp ezért a Bolygóban nem az a célunk, hogy megmondjuk valakinek, hogy mit csináljon, hanem szeretnénk elérni, hogy az emberek felfedezzék, hogy ők miben tehetségesek és azt fordítsák cselekvésbe. Ha valaki szeretne verseket írni, írjon verset zöld témáról és szavalja el egy tüntetésen. Ha valaki barkácsolni szeret, akkor kezdjen el madáretetőket csinálni és hozzon létre madárbarát kerteket. Mindenkinek megvan az útja. Nem azt kell kérdezgetni, hogy mit csináljunk, hanem el kell kezdeni csinálni!
Mindig arról folyik a diskurzus, hogy az egyéni cselekvés számít-e vagy a nagy vállalatokon és a politikusokon múlik minden. Ebből a diskurzusból viszont kimaradnak a közösségek és a közösségi cselekvés, pedig ez tud lenni a legeredményesebb. A közösségek egyszerre képesek erősíteni az egyéneket és tudnak hatást gyakorolni fölfelé.
Te magad és a Bolygó többi munkatársa is huszonéves fiatalok vagytok. Szerinted miért jó, hogy fiatalok hozták létre ezt a teret?
A projekt egyik legnagyobb célja pontosan az volt, hogy ne próbálják meg helyettünk kitalálni, hogy milyen egy jó ifjúsági közösségi tér, hanem hagyták, hogy fiatalok mondják meg, hogy mire van szükségük és mit akarnak. Ez egy nagyon felszabadító folyamat, aminek mi is ugyanúgy célcsopororta és részei vagyunk, mint az idejáró fiatalok.
Kinek ajánlod a Bolygót?
Bármilyen középiskolás vagy egyetemista fiatalnak, aki szívesen lenne egy olyan térben, ahol nem ciki dolgokat csinálni, hülyeségeket kérdezni és hülyeségeket válaszolni. Ahol lehet szabadon beszélgetni, ötletelni. És ahol nem gáz részt venni és feltenni a kezdetet egy előadáson, hogy kérdezz valamit.
A Bolygó Közösségi Tér minden kedd, szerda és csütörtök délután várja az érdeklődőket. A nyitvatartásról és a programokról a Bolygó facebook oldalán lehet bővebben tájékozódni.
