Bollywood nem fél nagyot álmodni, még akkor sem, ha ehhez Hollywood legikonikusabb filmjeit kell újraforgatnia. Ezért most összeszedtünk nyolc indiai filmet, amelyek megpróbálták újraértelmezni az amerikai klasszikusokat.
Bollywood viszonya Hollywoodhoz mindig is fura volt. Az indiai filmipar imádja a nyugati sikersztorikat, valószínűleg kulturálisan izgalmasnak találja őket, ezért nem is meglepő, hogy a saját szájíze szerint időről időre újra is alkot bizonyos sorozatokat és filmeket, amiket végül teletöm tánccal és megannyi színnel, nagyszabású díszlettel. És néha úgy tűnik, hogy még a receptúra működik is, máskor azonban inkább látványos katyvasz születik a rúpiák millióiból.
Ebben az összeállításban összegyűjtöttük azt a nyolc bollywoodi filmet, amelyek a legemlékezetesebben, legbátrabban vagy épp a legfurcsábban próbálták meg újraalkotni a hollywoodi klasszikusokat. A varázslóiskolától a gengszterdrámán át a romantikus vígjátékig minden műfaj előkerül, csak éppen indiai módra.
1. Aabra Ka Daabra (2004)
Erős kezdéssel indítjuk listánkat, mert hát mit érne egy bollywoodi remake-eket szemléző cikk, ha nem raknánk rá egy olyan alkotást, ami talán minden idők legsikeresebb filmfranchise-ját próbálta volna újrakreálni? A 2004-es Aabra Ka Daabra, az bizony az első Harry Potter indiai másolata – vagy legalábbis valami nagyon hasonló.
Az Aabra Ka Daabra azonban sosem folytatódott, az elképesztő nagy marketingkampány ellenére, amit a filmre húztak fel, hatalmas bukás lett: az 1,74 millió dolláros büdzsé ellenére csak 230 ezer dollárt hozott a konyhára.
2. Kaante (2002)
Ha már Bollywood franchise-okat forgat újra, egyértelmű, hogy hozzányúlnak világhírű rendezők életműveihez is.
A Kaante volt az első Bollywood-film, amit teljes egészében Los Angelesben forgattak, és bár próbálkozásnak dicséretes volt, ugyanakkor a történet, a karakterek és a dialógusok sokszor szinte szó szerint követik Tarantino filmjét, csak indiai énekbetétekkel és melodramatikus háttérsztorikkal kiegészítve. Egyébként Tarantino kifejezetten szereti a filmet, és állítása szerint még soha senki nem dolgozta fel ennyire jól egyik filmjét sem. Sőt egyszer a New Beverly Cinema moziban egyszerre vetítette le saját filmjét a Kaantéval.

A kritikusok szerint a Kaante inkább érdekes kulturális kuriózum, mintsem önálló alkotás, ami egyszerre próbál kemény, hollywoodi gengszterfilm és érzelmes bollywoodi dráma lenni, de végül egyik sem igazán működik.
3. Chachi 420 (1997)
Kicsit úgy tűnik, hogy Bollywood újraforgat mindent, ami Hollywoodban egyszer bejött, így természetesen a nagy amerikai vígjátékok sem maradhattak ki a sorból. A Kamal Haasan által rendezett 1997-es Chachi 420 vígjáték nemcsak témája miatt különleges, hanem mert maga Haasan a főszereplője is. A filmet sokan az emblematikus Robin Williams-alkotás, a Mrs. Doubtfire – Apa csak egy van indiai verziójaként tartják számon.
A film a hollywoodi alapötletet klasszikus bollywoodi stílusban meséli újra, vagyis dalbetétekkel, túljátszott gesztusokkal, na meg gesztikulációval és mimikával. Bár a Chachi 420 kétségtelenül ügyes adaptáció, és Kamal Haasan alakítása sokkal árnyaltabb is talán, mint Robin Williams komikus játéka, a film mégis elveszik a túlzásba vitt humor és a kulturális torzítások között.

A kritikusok szerint a Chachi 420 egyszerre próbál megható családi dráma és könnyed vígjáték lenni, de a kettősség miatt egyik műfajban sem igazán állja meg a helyét. Mégis, a film mára kultikus státuszt szerzett Indiában, elsősorban azért, mert megmutatta, hogyan lehet egy amerikai középosztálybeli vígjátékból teljes értékű bollywoodi érzelmi hullámvasutat csinálni.
4. Sssshhh… (2003)
A következő alkotás nem a szó szoros értelmében a Sikoly koppintása, de mégis erőteljesen merít a 90-es évek egyik legemblematikusabb horrorfilmjéből.
Már a rövid szinopszisban is látszódik, milyen párhuzamokat találni az 1996-os Sikoly és a Sssshhh... között, de lényegi eltérés, hogy az utóbbi beleviszi a tipikus bollywoodi filmipari elemeket is: zenei betétek, sokszor indokolatlanul alakuló romantikus szálak és természetesen az elhúzott, hosszabb játékidő.
5. Action Replayy (2010)
Először mutatjuk a szinopszist, aztán nézzük meg, sikerül-e kitalálni, mit is dolgoztak újra az indiaiak, jó? Kezdjük is:
Na, megvan? Bizony, a 2010-es Action Replayy az 1985-ös Vissza a jövőbe újragondolása. A film nagy, színes, retró hangulatú díszletekkel és zenékkel kvázi képes megidézni a hetvenes éveket, és valahogy ötvözi is a sci-fi időutazós koncepciót a tipikus bollywoodi romantikával és táncjelenetekkel. A kritikusok ennek ellenére mégis úgy gondolták, hogy az Action Replayy vizuálisan túlzsúfolt, és sem a humor, sem az érzelmi szál nem működik igazán. Szóval a recepciós konszenzus inkább az, hogy a film egy látványos, de üres tisztelgés lett a retró korszak előtt.
6. Salaam-e-Ishq: A Tribute to Love (2007)
A 2000-es években nagyot mentek azok a filmek, ahol kismillió külön szálon követünk végig krízisben lévő, vagy keresztúthoz érkező pár- és családi kapcsolatokat. Ennek a romkomos keretek közé szorított műfajiságnak talán a legemblematikusabb alkotása az Igazából szerelem, aminek – ki gondolta volna? – megvan a bollywoodi változata is.

A 2007-es Salaam-e-Ishq: A Tribute to Love hat, egymással lazán összefonódó szerelmi történetet mesél el, amelyek mind más-más formában mutatják be a szerelem erejét és bonyolultságát.
Egy taxisofőr, Raju, segít egy angol nőnek, hogy visszaszerezze korábbi szerelmét, de végül ők ketten szeretnek egymásba.
Gia és Shiven esküvő előtt állnak, ám Shiven pánikba esik és elmenekül, de később rájön, hogy nem tud élni a lány nélkül, és visszatér hozzá.
Seema boldogtalan házasságban él, férje megcsalja, de amikor a nő el akarja hagyni, a férfi rádöbben, hogy még mindig szereti, és visszanyeri a bizalmát.
Ashutosh és Tehzeeb vallási különbségek ellenére házasodnak össze, de egy baleset után Tehzeeb elveszíti az emlékezetét, Ashutosh feladata pedig, hogy újra elnyerje a szerelmét, bizonyítva, hogy az igazi érzések nem múlnak el.
És végül: Ramdayal és Phoolwati, a friss házasok, komikus helyzetek sorozata után végül megtalálják a közös boldogságot, pedig egy pillanatra úgy tűnik, nem is illenek igazán össze.
A film igazi bollywoodi mozaik a szerelemről tele zenével, humorral és drámával.
7. Bichhoo (2000)
Évekkel később Jeeva hivatásos bérgyilkosként él Mumbaiban: bárkit megöl pénzért, kivéve nőket és gyerekeket. Szomszédságában lakik a Bali család, akiket egy korrupt rendőr, Devraj Khatri meggyilkoltat. Az egyetlen túlélő a család legfiatalabb lánya, aki szintén a Kiran névre hallgat. Jeeva megsajnálja a lányt, és saját múltját látva benne mindent megtesz, hogy megvédje. Amikor Kiran megtudja, hogy Jeeva bérgyilkos, elhatározza, hogy megtanul harcolni, hogy bosszút állhasson családja haláláért.
A filmet sokan a 1994-es Léon, a profi indiai újragondolásaként tartják számon. A párhuzam egyértelmű: mindkét történetben egy magányos bérgyilkos vesz védelmébe egy árva, bosszúra éhes kislányt, miközben a gyilkos fokozatosan emberibb oldalát is megmutatja a nézőknek. A kapcsolatuk egyszerre apai és érzelmileg mély, miközben a gyilkos múlt árnyai és a korrupt rendőrség fenyegetése mindkettejük életét veszélybe sodorja.
8. God Tussi Great Ho (2008)
Amikor Arun elveszíti az állását, Istennel vitatkozni kezd, és végül tíz napra megkapja Isten hatalmát, hogy bebizonyítsa, ő jobban tudná irányítani a világot. Először önző módon használja az erőt: visszaszerzi a munkáját, megbünteti Rockyt és megszerzi Alia szerelmét. Később azonban, hogy időt spóroljon, mindenki kívánságát egyszerre teljesíti, ami teljes káoszhoz vezet. A folyamatos melléfogásokkal Isten azt mutatja meg Arunnak, hogy a világ bonyolultabb annál, mintsem egy ember igazságérzete alapján működhessen. Végül Arun tanul hibáiból, helyrehozza a dolgokat, leleplezi Rockyt, és végül őszinte szerelmével elnyeri Alia szívét.
Reméljük, mindenkinek megvan a Jim Carrey-féle 2003-as A minden6ó. Tulajdonképpen a két film majdnem megfeleltethető egymásnak, ám míg A minden6ó könnyed, humoros kritikát fogalmaz meg az emberi hiúságról, az indiai verzió inkább szerelmi és erkölcsi drámaként értelmezi újra a történetet– és teszi mindazt az összes bollywoodi giccsességgel.