Amióta láttam a "Mátrixot", ha déjà vu-m van, rögtön az jut eszembe, hogy valami hiba került a gépezetbe. De mi áll valójában a különös jelenség mögött?
Biztosan veled is előfordult már, hogy egy teljesen új helyen vagy helyzetben úgy érezted: ezt egyszer korábban már átélted. Ilyenkor hiába próbálod felidézni a konkrét emléket, nem megy, mivel az valójában nem is létezik, csak az agyad, a memóriád játszik veled. Ezt a jelenséget nevezzük déjà vu-nek, ami franciálul annyit jelent, „már láttam”. De létezik tudományos magyarázat erre a kissé hátborzongató érzésre, vagy inkább valamelyik sci-fi-film értelmezésében kellene hinnünk?
A Mátrix egyik ikonikus jelenetében a főszereplő, Neo furcsa dologra lesz figyelmes: egy fekete macska kétszer egymás után megy el ugyanúgy, ugyanazon a folyosón. Amikor a tapasztaltabb társainak beszámol a jelenségről, ők megrémülnek, mert tudják, hogy a déjà vu azt jelenti, hiba van a mátrixban, abban a gépek által szimulált világban, amiben az emberek élnek.
A Mátrix-filmek adtak egy új löketet az ősrégi kérdésnek, hogy vajon az, amiben élünk, tényleg a valóság, vagy egy valaki vagy valami által létrehozott mesterséges életet élünk? A Redditen több mint egymillió tagja van a Glitch_in_The_Matrix (Hiba a Mátrixban) subredditnek, ahol olyan történeteket osztanak meg egymással a felhasználók, amelyek a világunk szimulált voltát bizonyítják. Egyesek szerint a déjà vu is egy ilyen jelenség, és a Wachowskik nagyon is rátapintottak valamire a Mátrixszal.
Does anybody else get extremely powerful deja vu?
byu/halloween_fan94 inGlitch_in_the_Matrix
Persze nem ez az egyetlen hátborzongató elmélet a déjà vu körül. Egyes kultúrákban a jelenséget a reinkarnációval magyarázzák, a déjà vu olyan élmény, amihez hasonlót az előző életünkben már megtapasztaltunk. Egy másik magyarázat szerint a jelenség más, párhuzamos univerzumokba enged betekintést. Dr. Michio Kaku elméleti fizikus úgy véli, hogy a déjà vu egyfajta memóriazavar, amely akkor következik be, amikor „az agyban tárolt emlékek töredékei előjönnek, ha olyan környezetben vagyunk, amely hasonlít valamire, amit már átéltünk.” Emellett a tudós a különböző univerzumok közötti ugrásokról is ír a munkáiban, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a déjà vu üzen nekünk arról, hogy és hol helyezkedünk el egy másik univerzumban.
A déjà vu jelenségét persze az orvosok, a pszichológusok és a természettudósok is szeretnék minél jobban megérteni. Az évtizedek során több lehetséges tudományos magyarázat is született, amelyek közül azonban egyik sem 100 százalékosan bizonyítható.
Egy másik népszerű elmélet, a kettős feldolgozás elmélete szerint az agyunk különböző területeire miliszekundumokkal később ér el egy-egy információ, és ezt érzékeljük déjà vu-ként. Bár a déjà vu laboratóriumi körülmények közti előhívása nem egyszerű feladat, több olyan kutatás volt, amely során a tudósok vállalkoztak rá. Az ilyen kutatások a déjà vu-t nem az észleléshez, hanem az memóriához kötik, és azt feltételezik, hogy olyan dolgokkal kapcsolatban tapasztaljuk azt, amelyekhez hasonlót már korábban átéltünk, csak elfelejtettük, mert nem voltak annyira jelentőségteljesek.
„Az érintettek szabadsága eldönteni, hogy állapot, zavar, vagy szupererő” – A neurodivergencia identitásképző szerepe
3 nappal ezelőtt
A jelenleg talán legelfogadottabb magyarázat is a memóriához kapcsolódó jelenségként írja le a déjà vu-t. A skóciai St. Andrews-i Egyetem kutatói 2016-ban végeztek egy érdekes kísérletet a déjà vu megértése érdekében. A kutatás során mesterségesen idéztek elő a résztvevőknél déjà vu érzést úgy, hogy egymáshoz kapcsolódó szavakat mutattak nekik, de kihagyták azt a kulcsfogalmat, ami összeköti őket. Például a résztvevők az alváshoz kapcsolódó fogalmakat láttak, olyanokat, mint az ágy, a párna, az álom, de maga az "alvás" szó nem szerepelt a szavak között. Ezután a kutatók rákérdeztek, hogy láttak-e "s" betűvel kezdődő szavakat (ami az angol sleep - alvás szó kezdőbetűje), erre a résztvevők egyértelműen nemmel válaszoltak.
A kutatás során fMRI-vel vizsgálták az alanyok agyi aktivitását, ebből kiderült, hogy a déjà vu érzékelésekor szokatlanul nagy az aktivitás az agy frontális területén, ami a döntéshozatalért felel. O'Connor úgy véli, az agyunk ilyenkor az emlékeinket ellenőrzi, keresi az eltéréseket a valódi és a vélt emlékek között. Ahhoz azonban, hogy ezt a hipotézist valóban bizonyítani lehessen, további kutatásokra van szükség.
Számos különböző magyarázat hivatott a déjà vu jelenségét végre tisztázni, azonban úgy tűnik, hogy egyelőre még nincs olyan tudományos módszer vagy elmélet, amiről valóban kijelenthetjük: megfejtette végre a déjà vu titkát.
