Amióta láttam a "Mátrixot", ha déjà vu-m van, rögtön az jut eszembe, hogy valami hiba került a gépezetbe. De mi áll valójában a különös jelenség mögött?
Biztosan veled is előfordult már, hogy egy teljesen új helyen vagy helyzetben úgy érezted: ezt egyszer korábban már átélted. Ilyenkor hiába próbálod felidézni a konkrét emléket, nem megy, mivel az valójában nem is létezik, csak az agyad, a memóriád játszik veled. Ezt a jelenséget nevezzük déjà vu-nek, ami franciálul annyit jelent, „már láttam”. De létezik tudományos magyarázat erre a kissé hátborzongató érzésre, vagy inkább valamelyik sci-fi-film értelmezésében kellene hinnünk?
A Mátrix egyik ikonikus jelenetében a főszereplő, Neo furcsa dologra lesz figyelmes: egy fekete macska kétszer egymás után megy el ugyanúgy, ugyanazon a folyosón. Amikor a tapasztaltabb társainak beszámol a jelenségről, ők megrémülnek, mert tudják, hogy a déjà vu azt jelenti, hiba van a mátrixban, abban a gépek által szimulált világban, amiben az emberek élnek.
A Mátrix-filmek adtak egy új löketet az ősrégi kérdésnek, hogy vajon az, amiben élünk, tényleg a valóság, vagy egy valaki vagy valami által létrehozott mesterséges életet élünk? A Redditen több mint egymillió tagja van a Glitch_in_The_Matrix (Hiba a Mátrixban) subredditnek, ahol olyan történeteket osztanak meg egymással a felhasználók, amelyek a világunk szimulált voltát bizonyítják. Egyesek szerint a déjà vu is egy ilyen jelenség, és a Wachowskik nagyon is rátapintottak valamire a Mátrixszal.
Does anybody else get extremely powerful deja vu?
byu/halloween_fan94 inGlitch_in_the_Matrix
Persze nem ez az egyetlen hátborzongató elmélet a déjà vu körül. Egyes kultúrákban a jelenséget a reinkarnációval magyarázzák, a déjà vu olyan élmény, amihez hasonlót az előző életünkben már megtapasztaltunk. Egy másik magyarázat szerint a jelenség más, párhuzamos univerzumokba enged betekintést. Dr. Michio Kaku elméleti fizikus úgy véli, hogy a déjà vu egyfajta memóriazavar, amely akkor következik be, amikor „az agyban tárolt emlékek töredékei előjönnek, ha olyan környezetben vagyunk, amely hasonlít valamire, amit már átéltünk.” Emellett a tudós a különböző univerzumok közötti ugrásokról is ír a munkáiban, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a déjà vu üzen nekünk arról, hogy és hol helyezkedünk el egy másik univerzumban.
A déjà vu jelenségét persze az orvosok, a pszichológusok és a természettudósok is szeretnék minél jobban megérteni. Az évtizedek során több lehetséges tudományos magyarázat is született, amelyek közül azonban egyik sem 100 százalékosan bizonyítható.
Egy másik népszerű elmélet, a kettős feldolgozás elmélete szerint az agyunk különböző területeire miliszekundumokkal később ér el egy-egy információ, és ezt érzékeljük déjà vu-ként. Bár a déjà vu laboratóriumi körülmények közti előhívása nem egyszerű feladat, több olyan kutatás volt, amely során a tudósok vállalkoztak rá. Az ilyen kutatások a déjà vu-t nem az észleléshez, hanem az memóriához kötik, és azt feltételezik, hogy olyan dolgokkal kapcsolatban tapasztaljuk azt, amelyekhez hasonlót már korábban átéltünk, csak elfelejtettük, mert nem voltak annyira jelentőségteljesek.
ADHD, Stockholm-szindróma, kényszerbetegség: 5 Disney-hercegnő, akik valamilyen mentális zavarban szenvedhettek
2024.6.15 9:31
A jelenleg talán legelfogadottabb magyarázat is a memóriához kapcsolódó jelenségként írja le a déjà vu-t. A skóciai St. Andrews-i Egyetem kutatói 2016-ban végeztek egy érdekes kísérletet a déjà vu megértése érdekében. A kutatás során mesterségesen idéztek elő a résztvevőknél déjà vu érzést úgy, hogy egymáshoz kapcsolódó szavakat mutattak nekik, de kihagyták azt a kulcsfogalmat, ami összeköti őket. Például a résztvevők az alváshoz kapcsolódó fogalmakat láttak, olyanokat, mint az ágy, a párna, az álom, de maga az "alvás" szó nem szerepelt a szavak között. Ezután a kutatók rákérdeztek, hogy láttak-e "s" betűvel kezdődő szavakat (ami az angol sleep - alvás szó kezdőbetűje), erre a résztvevők egyértelműen nemmel válaszoltak.
A kutatás során fMRI-vel vizsgálták az alanyok agyi aktivitását, ebből kiderült, hogy a déjà vu érzékelésekor szokatlanul nagy az aktivitás az agy frontális területén, ami a döntéshozatalért felel. O'Connor úgy véli, az agyunk ilyenkor az emlékeinket ellenőrzi, keresi az eltéréseket a valódi és a vélt emlékek között. Ahhoz azonban, hogy ezt a hipotézist valóban bizonyítani lehessen, további kutatásokra van szükség.
Számos különböző magyarázat hivatott a déjà vu jelenségét végre tisztázni, azonban úgy tűnik, hogy egyelőre még nincs olyan tudományos módszer vagy elmélet, amiről valóban kijelenthetjük: megfejtette végre a déjà vu titkát.
