Az algériai bokszoló történetéről mindenkinek van véleménye, de ahhoz, hogy tisztábban lássunk, érdemes visszamenni az időben: kik azok a női sportolók, akiknek a sikerei társadalmi perpatvart szültek korábban?
Kevés történettől volt olyan hangos a média a párizsi olimpia ideje alatt, mint Imane Helifétől, aki magyar ellenfelét is legyőzve jutott el a döntőig a 66 kilogrammos női ökölvívók között, ahol meg is szerezte az aranyérmet. A bokszoló sikere rengeteg – olykor szándékos – félreértésnek adott melegágyat, és még Elon Muskot, Donald Trumpot, illetve a magyar politikai életet is megszólalásra késztette, miközben nagyon kevés olyan nyilvános megnyilatkozás volt Heliffel kapcsolatban, amiből megfelelő rálátás sugárzott volna.
Amit biztosan tudunk Helifről az az, hogy a 2023-as világbajnokságról azért zárta ki a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA), mert „férfi kromoszómái“ miatt nem ment át bizonyos teszteken, amely tesztekről nem nagyon tudunk részleteket. A feltételezések szerint Helif interszexuális, de amit viszont biztosan tudunk, hogy férfi karakterisztikái miatt a közvélemény rengeteg olyan témát belekevert a történetbe, aminek semmi köze hozzá.
Mielőtt rátérünk a specifikus témára, arról is fontos szót ejteni, hogy a különleges genetikai adottságok a nemiség kérdésén felül is gyakran befolyásolják a sportteljesítményt: Michael Phelps úgy szerzett 28 olimpiai érmet (23 aranyat), hogy tudósok szerint a teste nagyjából fele annyi tejsavat termel, mint a hétköznapi embereké, így sokkal nehezebben fárad el, és annyit edzett, amennyi a csövön kifért. Phelps sikerének ezen felül is több genetikai komponense van, amiről az emberek sosem „rendellenességként“, hanem mindig inkább a született tehetségének okaként értékeltek, és ünnepelték a „delfinember“ zseniális úszásait.
Máris más a helyzet, ha ezeket a genetikai előnyöket aktuális társadalmi narratívákba lehet helyezni, mint ahogy Helif esetében, akiről semmit nem tudunk azon felül, hogy látjuk maszkulin jegyeit, ez alapján pedig felmerül a kérdés: ő lenne az első „férfias“ női sportoló egy olimpiai sportágban? Ennél olcsóbb álkérdést nehéz lenne feltenni, tudom, hiszen azért készül ez a cikk, mert nem, nem ő az első maszkulin testfelépítéssel rendelkező női sportoló. A modern kori olimpiák történetét gyakorlatilag végigkísérte a kérdés, és a vita a maszkulin jegyeket mutató nőkről több évtizedes történetre nyúlik vissza. Cikkünkben bemutatjuk a legismertebb női sportolókat, akik kereszttűzbe kerültek Helifhez hasonló hátterük miatt.
Stella Walsh
Stanisława Walasiewicz atléta Lengyelországban született 1911-ben, de családja Amerikába emigrált, ahol 1947-ben kapott amerikai állampolgárságot. A '32-es Los Angeles-i olimpián 100 méteres síkfutásban aranyat nyert, majd négy évvel később Berlinből egy ezüstöt hozott.
Ahogy a lengyel Gazeta írja, élete tragikus véget ért, amikor 1980-ban belekeveredett egy rablásos lövöldözésbe, melynek következtében életét vesztette. A boncoláson derült ki, hogy alulfejlett férfi nemi szervekkel rendelkezett, ezek után pedig a közvélemény nyomást gyakorolt az Olimpiai Bizottságra, hogy posztumusz vegyék el az érmeit az ötkarikás játékokról és a világbajnokságokról is. Samuel Gerber orvos végül nyilatkozatot adott ki, hogy az atléta nőnek született, nőként élt és nőként halt meg, a bizottság pedig nem fosztotta meg az eredményeitől.
Zdeněk Koubek
Zdeněk Koubek Csehszlovákiában született 1913-ban Zdena Koubková néven. Nem kell nagy szláv nyelvtudás ahhoz, hogy feltűnjön: munkás családja döntésére gyerekkorától nőnek nevelték.
Mi is az a Gender Studies, amivel a kormány évek óta riogatja a magyar társadalmat? – Interjú Steve On Gender Studies kutatóval
2024.8.25 11:05
Tehetséges futóként 800 méteres futásban nyújtott nagyszerű teljesítményével hívta fel magára a sportvilág figyelmét – írja róla a cseh Lidovky. Az 1934-es világjátékokon többek között aranyérmet nyert, és 800 méteren meg is döntötte a világrekordot. Ezt követően úgy döntött, magára fókuszál, mindig is inkább férfinek érezte magát, így orvost keresett, majd 1936-ban nemátalakító műtéten esett át, és a nyilvánosság elé állt transzneműségével.
A rá nehezedő nyomás miatt úgy döntött, hogy szemétbe dobja érmeit, az atlétikai bizottság pedig megfosztotta a rekordjaitól. Koubek egyébként végül el is engedte a dolgot, hazaköltözött Prágába, a Skodánál dolgozott, és boldogan élt feleségével 1986-ban bekövetkezett haláláig
Dora Ratjen (Heinrich Ratjen)
Az 1918-ban született Heinrich Ratjen világra jöttekor a szülésznő azt mondta a szülőknek, hogy fiúk született, majd pár perccel később helyesbített: „Végülis lány“. A szegény sorból származó család az elmondások szerint nem kérdőjelezte meg mindezt, és a gyermeket Dora névre keresztelték. Egész gyermekkorában lány ruhákat viselt, és úgy bántak vele, mintha lány lenne. Felcseperedve ő maga is furcsállni kezdte ezt, de sosem kérdezte meg szüleit, miért nevelték így.
Akit kiskorú elleni nemi erőszak miatt ítélnek el, ne szerepeljen olimpián: a Steven van de Velde-botrány
2024.8.10 10:09
Az 1936-os berlini olimpián német színekben negyedik helyezést ért el magasugrásban a nők között, majd két évvel később egy Európa-bajnokságon világrekordot döntött. A korábbi csúcstartó Dorothy Tyler-Odam már akkor azt mondta róla, hogy valójában férfi.
1939 szeptemberében aztán egy kalauz leszállította a vonatról, és kihívta a hatóságot, hogy egy női ruhába öltözött férfi utazik a Bécsből Kölnbe tartó járaton. Ratjen bemutatta az igazolványát, amin nőként volt adminisztrálva, de egy orvosi vélemény azt állapította meg, hogy férfi, hozzátéve, hogy alulfejlett férfi nemi szervével lehetetlen lenne közösülnie.
A német állam elvette tőle az érmét. Mint utólag kiderül, a 2008-ban, 90 évesen elhunyt Ratjen – aki onnantól Heinrich néven élt – világ életében férfiként tekintett magára, állítása szerint azonban a náci német vezetők arra kényszerítették, hogy a nők között induljon, mert úgy jobbak voltak az éremesélyei.
Caster Semenya
Időben közelebb áll hozzánk a dél-afrikai futó, Mokgadi Caster Semenya, aki 800 és 1500 méteren is rekordokat döntött, előbbi számban pedig Londonban és Rióban is aranyérmet szerzett. A nemi hovatartozásáról szóló vita viszont már korábban, 2009-ben elindult, amikor az atlétikai bizottság arra kérte, hogy végezzen nemi teszteket.
A tesztek eredményeit sosem tették közzé hivatalosan, de az biztos, hogy az érmeit megtarthatta. 2018-ban pert indított a Nemzetközi Atlétikai Szövetség ellen a 2010 és 2015 között szedett tesztoszteronelnyomó gyógyszerek által okozott fizikai és mentális problémák miatt. Az ügy évekig húzódott, és az atlétikai szövetség a mai napig ragaszkodik ahhoz, hogy nem sértette meg a sportoló emberi jogait, és a törvényeknek megfelelően járt el.
Meztelen versenyzők, spontán csatlakozó maratonisták és szokatlan versenyszámok – A legőrültebb események az olimpiák történetéből
2024.8.9 13:05
Mivel a mai korban már jóval fejlettebb az orvostudomány, ezért a fent említett atlétákhoz képest az ő esete tudományos szempontból egyértelműbb: Semenya interszexuális, ha csak külső nemi szervét nézzük, akkor nő („Ha látni akarjátok, hogy nő vagyok, megmutatom a vaginámat“ – fogalmazott az HBO Real Sports című műsorában), ugyanakkor belső heréi is vannak, amelyek háromszor annyi tesztoszteront termelnek a szervezetében, mint amennyivel egy átlagos nő rendelkezik, ez pedig fizikai előnyökkel járhat más női versenyzőkhöz képest.
A most 33 éves dél-afrikai futó Imane Helif ügyében is felszólalt, és nekiment a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, hogy sokkal átláthatóbb és következetesebb szabályrendszert kellene kialakítaniuk a nemiség tekintetében.
