2023.10.7 9:50
Olvasási idő 4:13
Krajnyák Petra

Mi baj történhet, ha a fukusimai atomerőmű vizét az óceánba eresztik? – Japán legvitatottabb tettének vélt és várt következményei

TECH-TUDOMÁNY ATOMERŐMŰ FUKUSIMA JAPÁN KÖRNYEZETSZENNYEZÉS KÖRNYEZETTUDATOSSÁG KÖRNYEZETVÉDELEM NUKLEÁRIS ENERGIA TERMÉSZET TERMÉSZETVÉDELEM

Augusztus 24-én megkezdődött a fukusimai atomerőmű kezelt vízének kibocsátása a Csendes-óceánba, szakértők szerint azonban a művelet radiológiai kockázatait nem mérték fel teljes mértékben az erőmű dolgozói.

Egy hónap telt el azóta, hogy a Tokyo Electric Power Company Holdings (TEPCO) augusztus 24-én megkezdte a fukusimai Daiicsi atomerőműből a kezelt, ám továbbra is radioaktív anyagokat tartalmazó víz tengerbe engedését. Talán éppen a rengeteg megválaszolatlan kérdés, talán a távolság miatt kapott kevés sajtóvisszhangot itthon az elkövetkezendő évtizedek egyik legvitatottabb természeti aktusa. Cikkünkben a kritikus eljárás rizikói, környezetre és társadalomra gyakorolt hatásai körüli köd eloszlatására teszünk kísérletet. Előjáróban leszögezném, nem kell pánikba esve menekülni a nukleáris Armageddon elől. 

Az ALPS (Advanced Liquid Processing System) által kezelt radioaktív víz tengerbe engedésére szolgáló létesítményt készítik elő a Tokyo Electric Power Company (TEPCO) Fukusima Daiicsi atomerőművében 2023. július 21-én Futabában, Fukusima prefektúrában, Japán északi részén. Az atomerőmű a szökőár sújtotta Okuma és Futaba városokban található. Forrás Kimimasa Mayama-Pool/Getty Images

A világ második legsúlyosabb nukleáris balesete következett be 2011-ben, amikor földrengés és szökőár pusztított a japán Fukusimában. A megrongálódott atomerőmű olvadt üzemanyag hűtésére használt vizét 1000 tartályban gyűjtötték össze, és megkezdték a radioaktív anyagok kiszűrését belőle. Bár a legtöbb veszélyes anyagtól sikerült biztonságosabb mértékben megszabadulni, a víz alacsony koncentrációban, de még mindig tartalmaz radioaktív izotópokat, melyek alapvetően nem szoktak a természetben előfordulni. Harminc éven át fokozatosan engedik majd az óceánba az 500 olimpiai medence megtöltésére elengedő, radioaktívan szennyezett vizet.

Hogy mi fog történni valójában ezekkel az anyagokkal, hogyan fognak elkeveredni az óceán vizével, milyen messzire fognak eljutni, hogyan fognak kiülepedni, hogyan fognak utána felhalmozódni az élővilágban, majd az élelmiszerekben, ezzel kapcsolatban valódi tudásunk nincs

– mondta Perger András, a Greenpeace munkatársa. Jövő március végéig további négy körben összesen 31 200 tonna vizet engednek majd ki, a legutóbbi akcióra október 5-én került sor.

Sugárvédelmi öltözékben dolgozó munkások a Japán Atomenergia Ügynökség létesítményében, Narahában, a Fukusima Dai-ichi erőmű közelében, Fukusima prefektúrában 2016. november 29-én. A japán kormány által támogatott Nemzetközi Nukleáris Leszerelési Kutatóintézet (IRID) építette meg az atomerőmű létesítményének valós méretű makettjét, hogy a leszerelési technológiát, többek között a robotokat is vizsgálja és fejlessze. Forrás YOSHIKAZU TSUNO/Gamma-Rapho via Getty Images

Az atomerőmű összesen 1,3 millió tonna szennyezett vizet tárolt idén augusztus 24-ig, míg a japán kormány meghozta a végső döntést  a kiengedésről a limitált kapacitásra és a létesítmény felszámolására hivatkozva. Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse rámutatott, hogy a japán kormánynak lett volna lehetősége tovább tárolni a folyadéktömeget, ám az olcsóbb, gyorsabb módszert választották.

Kiemelt tartalom
98 év a Föld nevű bolygón: David Attenborough csodálatos élete 98 év a Föld nevű bolygón: David Attenborough csodálatos élete 2024.5.8 17:08

A tervet az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) hagyta jóvá, azonban nem vizsgálta az ALPS (Advanced Liquid Processing System) működését, annak radiológiai kockázatait és a felszabaduló trícium, szén-14, stroncium-90 és jód-129 biológiai hatásait. Nem elhanyagolandó tényező az sem, hogy a feldolgozási technológia meghibásodása miatt a víznek körülbelül 70%-át újra fel kell majd dolgozni. A Greenpeace nyilatkozatából kiderül, a NAÜ nem végezte el a nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelő átfogó környezeti hatásvizsgálatot, a szomszédos országokat érintő, jelentős határokon átívelő károkozás veszélye pedig továbbra is fennáll. 

Szöul, Dél-Korea - július 05.: Dél-koreai tüntetők Kishida japán miniszterelnök és Yoon Suk-Yeol dél-koreai elnök maszkjait viselik a japán kormány azon döntése elleni tiltakozáson, hogy a megsérült fukusimai atomerőmű radioaktív szennyvizét a Csendes-óceánba dobják a japán nagykövetség közelében 2023. július 05-én, Szöulban, Dél-Koreában. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kedden közölte, hogy Japánnak az a terve, hogy a fukusimai atomerőműben tárolt kezelt radioaktív vizet a tengerbe engedje, összhangban van a biztonsági előírásokkal. Japán a katasztrófa sújtotta Fukusima Daiicsi atomerőműből származó kezelt vizet a nyáron a Csendes-óceánba engedi, ázsiai szomszédai felháborodása ellenére. Forrás Chung Sung-Jun/Getty Images

A NAÜ-nek nem feladata a tengeri környezet védelme, de nem bátoríthat egy államot annak megsértésére. Perger András hangsúlyozta, hogy a szervezetet az 1950-es években azért hozták létre, hogy áramtermelés céljából ösztönözze az országokat a nukleáris energiafelhasználásra, illetve meggátolja a nukleáris fegyverek és az ahhoz kapcsolódó információk, technológiák és anyagok szabadon áramlásának meggátlására.

Kiemelt tartalom
Bevezetés a japán szubkultúrákba: a polgárpukkasztó gjaru, ami mindenkit megfertőzött a lábszármelegítő őrületével Bevezetés a japán szubkultúrákba: a polgárpukkasztó gjaru, ami mindenkit megfertőzött a lábszármelegítő őrületével 2024.5.3 19:29

A tudósok több alternatívát is javasoltak a szennyvíz feldolgozására, köztük a bioremediációt. Az eljárás során a szennyvizet planktonokkal táplálkozó osztrigafajokkal teli tartályokon keresztül pumpálják át, a radionuklidok beépülnek a kagylóhéjba, ezzel is felgyorsítva a folyamatot. A másik felmerülő, többszörösen kedvező opció a kezelt víz utak betonjához való felhasználása lehetne: ez a módszer belföldön is kivitelezhető, ráadásul a halászati ipart sem érintené negatívan. 

Környezetvédelmi civil szervezetek koalíciója a japán termékek bojkottjára szólít fel, hogy megállítsák a fukusimai nukleáris sugárszennyezett víz óceánba való kibocsátását 2023. szeptember 18-án a dél-koreai Szöulban. A nem kormányzati szervezetek koalíciója sajtótájékoztatót tartott a szöuli Sejong Center for the Performing Arts előtt, és korlátozta a japán termékek bojkottját, azt állítva, hogy a japán közvélemény megváltozna, ha a japán termékek bojkottja Koreában és Kínában eredményt hozna. Forrás Chris Jung/NurPhoto via Getty Images)

A trícium biztonságosan a betonban ragadna, megelőzve a sugárterhelést, na meg jelentős mennyiségű édesvíz is megspórolható lenne. A legegyszerűbb, ám legidőigényesebb módszer a várakozás. A trícium bomlásának felezési ideje 12,3 év, így 40-60 év múlva a trícium több mint 90 százaléka eltűnne a szennyezett vízben is.

Ám, ahogy arra Perger András felhívja a figyelmet, a szóban forgó problémahalmazt nagyon sok pénzbe került volna kezelni, ráadásul az eljárás műszakilag is meglehetősen nehezen lenne kivitelezhető. A végső döntés leginkább pénzügyi megfontolásból született nem törődve azzal, hogy ez pontosan mit okoz a természetben és a társadalomban.

Nem a biztonság a fő szempont, hanem az, hogy meg kell szabadulni az anyagtól, mert nagyon drága foglalkozni vele a továbbiakban. Gyakorlatilag lett volna lehetőségük tárolni, meg kellett volna találniuk azt a műszaki megoldást, amivel megbízhatóan, megfelelő mértékben lehet kiszűrni ezeket az anyagokat, mely után a víz már visszaengedhető a természetbe. Ahogy elvárható, garantáltan biológiai, kémia szennyezettségtől mentesen. 

A kibocsátás kezdete óta folyamatosan vizsgálják az erőmű közelében a tengervizet és a halakat is. A japán környezetvédelmi minisztérium bejelentése szerint az elmúlt öt hétben többször is mintát vettek, melyekben a trícium koncentrációja mind a 11 helyszínen a kimutatható alsó határérték alatt volt. A tengervíz trícium-koncentrációának eddigi legmagasabb értéke 10 becquerel/liter volt. Ez messze a 700 becquerel/liter, a kibocsátás felfüggesztéséhez meghatározott szint alatti érték. A halak elemzései során szintén 10 becquerel alatti értéket mértek. 

A Halászati Szövetkezetek Országos Szövetségének vizsgálója ellenőrzi a Japánból származó tengeri keszeg radioaktivitását a Noryangjin halpiacon 2023. július 05-én Szöulban, Dél-Koreában. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kedden közölte, hogy Japánnak az a terve, hogy a fukusimai atomerőműben tárolt kezelt radioaktív vizet a tengerbe engedje, összhangban van a biztonsági előírásokkal. Japán a katasztrófa sújtotta Fukusima Daiicsi atomerőműből származó kezelt vizet a nyáron a Csendes-óceánba engedi, ázsiai szomszédai felháborodása ellenére. Forrás Chung Sung-Jun/Getty Images)

A Japán kormány túlfűtött nemzetközi támadások kereszttüzében találta magát, és fontolgatják, hogy panaszt emelnek, amiért Kína minden japán tengeri termék behozatalát betiltotta. A szankciókhoz csatlakozott Dél-Korea és Oroszország is, ez pedig veszélyezteti azokat, akiknek az óceán jelenti a megélhetésüket.

Több tízezer résztvevő kiabál jelszavakat egy tüntetésen, amely a japán Fukusimából származó, nukleárisan szennyezett víz tengeri kibocsátásának megszüntetését követeli 2023. augusztus 26-án a dél-koreai Szöulban. Forrás Chris Jung/NurPhoto via Getty Images

A japánellenes hangulat odáig fajult, hogy téglákkal dobálták meg a pekingi japán nagykövetséget, mely napi 20 ezer prank-hívást kap. Csingtao és Sudzsó japán nyelvű iskoláit tojással dobálták meg, a kínai turisták és utazási irodák tömegesen mondják le japán utazásaikat. A Japán Külügyminisztérium honlapja azt javasolta a Kínában élő japánoknak, hogy ne beszéljenek japánul nyilvánosan, és húzódjanak meg. A szigetországban egy kínai vlogger rendőrt hívott, miután egy „Minden kínai váráslónak: az étterem minden étele Fukusimából származik” kiírással találkozott.

Észak-Korea ENSZ-nagykövete, Kim Szong az ENSZ Közgyűlésen kijelentette, hogy Japán nukleárisan szennyezett vizet engedett az óceánba, ezzel visszavonhatatlan károkat okozva az emberiség biztonságában és a tengeri ökológiai környezetben. 

Sino Micuko, ENSZ-képviselő ezt elutasította, és kijelentette: Japán soha nem fog megengedni semmilyen kibocsátást, amely károsan befolyásolná az emberi egészséget vagy a környezetet.

Dél-Koreában tömegével vonultak emberek az utcára augusztusban. Forrás Chung Sung-Jun/Getty Images)

Perger András a japán politikushoz hasonlóan megnyugtató választ adott a hazánkat érintő fogyasztói aggályokkal kapcsolatban. 

„Nem sok olyan fizikai, kémiai, biológiai folyamatot tudnék megnevezni, melynek köszönhetően a kikerült sugárzó anyagok egyhamar megjelennének itthon. Néhány száz, ezer év múlva már lehetséges. Az persze előfordulhat, hogy egy halkonzervben Fukusimából kifogott hal van, de ennek a jelentősége csekély.”

Hozzátette, akárcsak Japánban, Magyarországon is szigorú előírások mentén forgalmazhatók az élelmiszerek, bízva a japán és a magyar hatóságokban nem lehet probléma a japán termékekkel sem. A biztonságot övező mítoszok eloszlatására a japán miniszerelnök Kisida Fumio és három másik kabinet tag jól dokumentált lakomát fogyasztott el Fukusimánál kifogott halakból, ezzel is ösztönözve a vásárlókedvet. Egyes iskolákban például ingyen fésűkagylót esznek ebédekbe a diákok a helyi halászati szövetkezet jóvoltából.

Ahogy arra a GreenPeace munkatársa felhívta a figyelmet, ha halkonzervet szeretnénk venni, akkor közelebbi, fenntartható halászatból származót válasszunk. Mindenkit a helyi termékek fogyasztására bátorít, legyen az hal, zöldség vagy bor, a klímaváltozás szempontjából sokkal üdvözítőbb, mint a többtízezer kilométerről importált termékek fogyasztása.

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!