Szeptember 1-jén indul az új tanév a közoktatásban, ezért ennek alkalmából összeszedtük az Oktatásügyi Minisztérium eddig legfontosabb döntéseit és eredményeit, amelyek alapjaikban határozzák meg a következő évek oktatáspolitikáját.
Az áprilisi kétharmados Tisza-győzelemmel az is eldőlt, hogy 20 év után ismét önálló minisztériumot kap az oktatásügy, amelyet a második Gyurcsány-kormány alatt a kulturális tárcával olvasztottak egybe, 2010 után, a Fidesz hatalomra kerülésével pedig előbb az Emberi Erőforrások Minisztériumába ömlesztették bele, 2022-től a Belügyminisztérium alá tartozott.
Idén májustól viszont újra lehetőség nyílt önálló oktatáspolitikára, egy szakminisztérium létrehozására. Ebből lett az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, amelynek élére Dr. Lannert Judit oktatáskutatót nevezték ki.
Mire az új tanév szeptember elsejével elindul, addigra a minisztérium már közel négy hónapja működik, így ez egy szimbolikus és talán megfelelő alkalom is arra, hogy az oktatás terén történt első lépéseket értékeljük.
Így készülj fel az új tanévre: rendszerezés, tervezés és ötletek az őszi újrakezdéshez
2 nappal ezelőtt
Persze a hosszútávon észrevehető, rendszerszintű változások előkészítéséhez néhány hónap közel sem elég, főleg, ha egy teljesen új intézmény szervezeti kereteit is a nulláról kell létrehozni, ezért nem érdemes irreális elvárásokat támasztani a minisztérium munkájával szemben. Arra viszont elegendő már néhány hónap is, hogy megismerjük az új vezetés szemléletét, azt, ahogyan az oktatásról gondolkodik.
Az oktatásügyi miniszter a Facebook-oldalán rendszeresen posztol arról, hogy éppen milyen civil vagy szakmai szervezetekkel egyeztet, és azt is több bejegyzésében kiemelte már, hogy zajlik egy új alaptanterv kidolgozása, a felvételik és az érettségi rendszerének megújítása, illetve a felnőttképzés, az óvodai ellátás és a felsőoktatás is változásokon megy keresztül.
Természetesen konkrétumok hiányában nem ezekről lesz szó, hanem azokról a döntésekről, és elindított folyamatokról, amelyek már ennek a négy hónapnyi munkának a hozadékai.
Iskolakezdési támogatás
A minisztérium eddigi legjelentősebb és leginkább kézzelfogható döntése egyértelműen a 100 ezer forint értékű iskolakezdési támogatás kiosztása volt a rászoruló gyermekek részére, amely a közel 400 ezer gyermeket érintett. A csomag elfogadásáról még július végén szavazott a parlament, ahol ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadták el azt a támogatást, amely a leginkább hátrányos helyzetű gyereknek és családjaiknak nyújt segítséget.
REFRESHER-KVÍZ: Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
2025.9.28 9:16
Az adómentes támogatást azok a gyermekek kaphatják meg, akik tartósan betegek, súlyos fogyatékossággal élnek, sajátos nevelési igényűek, rendszeresen részesülnek gyermekvédelmi kedvezményben, gyermekvédelmi intézményben, nevelőszülőknél, egyszülős családban, vagy olyan családban élnek, amelyek jogosultak az emelt összegű családi pótlékra. Emellett a Dobbantó program és a műhelyiskolai képzésben résztvevők is jogosultak voltak erre a támogatásra. Azoknak a gyereknek jár ez a támogatás, akiknek a fent felsoroltak közül legalább az egyik feltétel teljesült.
A gyermekek családjainak vagy képviselőinek két részben érkezik meg a támogatás. Az első, 50 ezer forintot készpénzben vagy bankszámlára kapták meg augusztus 24-ig, a második 50 ezer forintot november végéig fogják kiosztani az érintetteknek utalványok formájában, amelyeket szintén a gyerekek oktatási kiadásaira fordíthatnak.
A kormány többször is hangsúlyozta, hogy a jelenlegi jogosultakat egy már meglévő nyilvántartás alapján választották ki, így a családoknak nem kellett külön kérelmet leadni, a támogatások automatikusan érkeznek az érintetteknek.
Ha jelre vártál, ez az: itt a kupon, ami beenged az online jövedelemszerzés világába
2025.9.24 8:56
Ez persze azt is eredményezhette, hogy a nyilvántartások pontatlansága miatt több olyan gyermek sem kerülhetett be az idei tanév kedvezményezettjei közé, akiknek szüksége lett volna a támogatásra, így a jövőben sor kerülhet a nyilvántartások frissítésére és a kedvezményezetti kör kibővítésére is.
Azt egyelőre nem tudni, hogy ez a támogatás változik-e a következő években, illetve amennyiben igen, akkor hogyan alakul át, a Tisza-kormány szemléletváltásáról mégis sokat mond, hogy az első, nagyobb összegű intézkedésével nem a középosztálybeli családokat, hanem azokat a családokat segítette, amelyeknek valóban szüksége volt egy ilyen mértékű támogatásra.
Levegő az alsó tagozatoknak
Augusztus elején a minisztérium arról is számot adott, hogy Kókayné Lányi Marietta, a közoktatásért felelős államtitkár egy 14 pontból álló javaslatcsomagot juttatott el az általános iskolának „Legyen élmény a tanulás!” címmel, amelynek kitűzött célja, hogy az iskolák alsó tagozatait gyermekközpontúvá tegyék, amely képes jobban alkalmazkodni egy gyerek életkorának megfelelő igényeihez is. A 14 pont címszavakban:
- Gyermekbarát iskolakezdés és napirend
- Rugalmas óraszervezés
- Hosszabb mozgásos szünetek, nyugodt ebédidő és pihenőidő
- Az óraszámok és tanulási tartalmak rugalmas elosztása
- Komplex, tantárgyközi élmény- és projektnapok
- Iskolán kívüli tanulási helyszínek rendszeres használata
- Az alsó tagozatos házi feladat észszerű korlátozása
- A fejlesztő értékelés megerősítése
- A mindennapos testnevelés élményszerű megszervezése
- A művészeti nevelés és a művészettel nevelés láthatóvá tétele
- Tapasztalati természettudományos és matematikai tanulás
- A délutáni idősáv gyermekközpontú újragondolása
- Mindennapos mese, felolvasás és történethallgatás
- Bántalmazásmegelőzés és biztonságos iskolai környezet
Az iskolákat arra ösztönzik, hogy vizsgálják meg, a fenti pontok közül melyek azok, amelyeket akár már a szeptemberben induló tanévben is tudnak alkalmazni. Mind a 14 pont három részre oszlik. Az első az Elérni kívánt célja az ajánlásnak, a második a Javasolt szakmai megoldás, a harmadik pedig a Konkrét intézményi teendőt írja le, vagyis hogy hogyan teremtsék meg az egyes iskolák a kivitelezéshez szükséges feltételeket.
REFRESHER-TESZT: Te a magyar oktatási rendszer melyik rohadó szegmense lennél?
2025.9.6 9:37
A 14 pont teljes leírása a minisztérium oldalán érhető el, összességében úgy lehetne összefoglalni az ajánlatcsomagot, amely azt szeretné, ha az alsó tagozatos diákok biztonságosabb, lazább és alakíthatóbb keretek között tanulhatnának, ahol több idő jut pihenésre, feltöltődésre, közösségépítésre, kísérletezésre, programokra, miközben a lehető legtöbb terhet leveszi a szülő válláról.
Az ajánlatcsomagot több kritika is érte tanárok és szakmai szervezetek részéről egyaránt, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például arról írt, bármennyire is üdvözli az új minisztérium szemléletváltását és a javaslatokat, a gyakorlati megvalósítása komoly nehézségekkel járhat.
Ennek oka egyrészt az erőforráshiány, arról ugyanis nem adott tájékoztatást a minisztérium, hogy a külön programokat, illetve a pedagógusok lehetséges többletmunkáját hogyan fogják finanszírozni, miből lesz forrás számukra. Másrészt azok a tanárok, akik akár évtizedekig hagyományos pedagógia módszerekkel tanítottak, hogyan tudnak átszokni az új keretekhez, kapnak-e megfelelő továbbképzést, szakmai segítséget az ajánlások bevezetéséhez.
Magyarország ismét jobban teljesít: minden szempontból drasztikusan romlott a magyar fiatalok iskolázottsága az elmúlt 10 évben
2025.3.9 8:46
Illetve mivel ezek nem kötelező, hanem ajánlott lépések, így annak is megvan a kockázata, hogy az iskolák között jelentős eltérések alakulnak ki azok között, akik megtudják valósítani a programot, illetve azok között, amelyek nem.
Az ajánlatcsomag esetében is érdemes lesz figyelni a következő évek oktatáspolitikáját, illetve azt, hogy valóban átalakul-e az alsó tagozatosok oktatása.
Módosul a pedagógusok teljesítményének értékelése
Július elején szavazott arról a parlament, hogy a pedagógusok körében közutálat tárgyának örvendő pedagógus-teljesítményértékelési rendszer (TÉR) teljesen felfüggesztésre kerül a 26/27-es tanévtől kezdve.
A kötelező olvasmányok nem rosszak, és el is magyarázzuk most, hogy miért
2025.2.9 9:57
A rendszerrel kapcsolatban, amely a tanárok béreit is befolyásolta, maguk a pedagógusok és a szakmai szervezetek is többször fogalmaztak meg kritikát, amelynek fő tárgya az volt, hogy a TÉR nem alkalmas a tanárok teljesítményének valódi értékelésére, és rengeteg felesleges adminisztratív munkát jelent a számukra.
„Az értékelés sok esetben csak egy újabb papírmunkát jelentett, és nem segítette a pedagógusok fejlődését és az oktatás minőségének javítását sem.” – fogalmazott a kormány, a minisztérium pedig azt is többször kihangsúlyozta, hogy már folyamatban van egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozása, amelyet szakmai szervezetekkel közösen dolgoznak ki.
Megindulnak a rendszerszintű átalakítások
Júliusban egyből kettő jelentős, a mindennapi működésre hatást gyakorló átalakulásról is döntöttek az oktatásügyben, amelyek szorosan összekapcsolódnak. Az egyik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) szerepének gyökeres átalakítása. Korábban, 2012-es létrehozásától a közoktatás mindennapi irányításának volt a központja, amely a tankerületek munkáját is koordinálta.
A jövő nagy filmesei köztünk járnak: Jön a Cinemira, Magyarország egyetlen gyerekeknek és fiataloknak szóló filmfesztiválja
2024.10.4 14:05
Az új vezetés arról döntött, hogy a Klebelsberg Központ 2027. január 1-jétől a jövőben már nem a központi irányításért fog felelni, hanem kutató, fejlesztő és szakmai háttérintézményként segíti az oktatást, amelynek vezetésére Sinka Editet nevezte ki Lannert Judit.
A döntést azzal indokolták, hogy a központ túlságosan nagy kontrollt gyakorolt a tankerületek és így a tagintézmények mindennapi működésére. A milliósnál nagyobb tételek vásárlását például mindig a központtal kellett egyeztetni, ami hosszú, lassú és agyonbürokratizált beszerzéseket eredményezett. Illetve az önálló minisztérium létrehozásával teljesen feleslegessé vált az irányítószerepe is, hiszen a tankerületek közvetlenül a minisztérium alá kerültek.
A tankerületi rendszer életében is új korszak kezdődött, ugyanis nyílt pályázatokat hirdettek a tankerületi igazgatói posztokra az összes tankerületben. Ennek a minisztérium és Lannert indoklása szerint is az volt a kiemelt célja, hogy az igazgatók szakmai alkalmasságuk miatt kerüljenek be a pozíciókba.
A rendszer bedarál minket, mégis lehajtott fejjel tűrjük: A Fekete pont az iskola világán keresztül tart elénk görbe tükröt
2024.9.7 10:08
Szigorodtak a feltételek is, a tankerületi igazgatónak felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább kétéves vezetői gyakorlattal kell rendelkezniük. Emellett a pályázathoz nemcsak motivációs levelet kell csatolniuk, hanem egy részletes szakmai programot is be kell nyújtaniuk, amelyben bemutatják vezetői elképzeléseiket, és azt, hogyan tervezik az adott tankerületek működtetését, és a tankerület iskoláinak támogatását. A nyílt pályázatokat egyébként szeptember 20-áig várják, az igazgatók kiválasztása ezután kezdődhet.
Rólatok, de nem nélkületek
Az egyik legélesebb váltás az Orbán-kormányok, illetve a Tisza-kormány és személyesen Lannert Judit oktatáspolitikája, oktatásfelfogása között az, hogy hogyan gondolkodnak az oktatásban részt vevő diákokról, pedagógusokról, és azokról, akik munkájukkal hozzájárulnak az oktatási rendszer működéséhez.
Cipősdobozok és kitiltott készülékek, 45 perces sorbanállás a tanítás végén: így telt az első telefonmentes hét az iskolákban
2024.9.7 9:54
Míg az elmúlt 16 évben az oktatás egy központosított, egyirányú parancsuralmi rendszerként működött, ami a rendszerrel elégedetleneket meghurcolta és a szakmai szervezeteket semmibe vette, addig már az elmúlt néhány hónap munkájából is érződik az új filozófia, ami a szakmai és diákszervezetek bevonására épül, és olyan fajta részvételi kultúra megalapozását tűzi ki célul, amely minél szélesebb társadalmi spektrumból igyekszik bevonni a tudást és a tapasztalatot az oktatásról szóló diskurzusba.
Lannert Judit minden második posztja arról szól, hogy éppen melyik szervezettel egyeztet, ami egy oktatásügyi miniszter esetében természetesen nem kellene, hogy meglepő legyen, mégis felemelőnek tűnik az előző kormányok hozzáállásához képest.
Persze, továbbra is kérdés, hogy melyik szakmai vagy éppen diákszervezet milyen módon szólhat bele az oktatás átalakításába, illetve, hogy milyen szempontok lesznek kiemelve és ez milyen szempontokat érint ez hátrányosan, az már most is tisztán látszik, hogy a kormány és a minisztérium komolyan veszi az oktatáshoz valamilyen formában kötődő szervezeteket és a diákokat is.
7 gyakori szexszel kapcsolatos tévhit, amit lehet, hogy te is rosszul tudsz
2024.8.11 10:13
A minisztérium nemrég tájékoztatást adott, hogy szeretnének lehetőséget biztosítani a szakmai, tudományos, kulturális, civil és érdekképviseleti szervezeteknek, hogy bekapcsolódhassanak az oktatási és gyermekügyeket érintő szakmai párbeszédbe, ehhez pedig egy nyílt regisztrációs lehetőséget is biztosítanak.
Valamint ezt erősíti a „Gyermekek és diákok hangja 2026” program is, aminek célja, hogy az iskolában még az ősszel olyan projektnapokat tartsanak, ahol a diákoknak lehetősége nyílik elmondani, hogy milyen óvodába vagy iskolába szeretnének járni, milyen elképzeléseik vannak. A projektnapok eredményeit az iskolák pedig november 15-éig küldhetik be a minisztériumnak, és ezekből a javaslatokból készül majd el egy összefoglaló jelentés. Bár egyelőre azt még nem tudni, hogy a jelentés eredményeit milyen formában tervezik felhasználni a továbbiak során.
Megindult a felsőoktatás reformja is
Lannert Judit saját közösségi oldalán arról is posztolt, hogy a felsőoktatásban érintett szakmai szervezetekkel is megkezdődtek az egyeztetések a felsőoktatás átalakításról, konkrét lépések vagy ígéretek természetesen még nem történtek, egy igazán fontos kivétellel, ami a felsőoktatási intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (röviden KEKVA) rendszerét érinti.
Van értelme még két évet rohadni az iskolapadban? – Megnéztük, kifizetődő-e mesterképzésre menni
2024.7.13 9:45
A KEKVA a Fidesz egyik csodatalálmánya volt a 2020-es évek legelején, amelyek lényegében olyan speciális jogi személyek, amelyek egyszerre látnak el hozzájuk rendelt közfeladatokat, amihez jó sok közpénzt kapnak, de emellett gazdasági tevékenységet is folytathatnak, például befektethetnek, és külön jogszabályok vonatkoznak rájuk. Ráadásul a kormány a kuratóriumaiknak tagjait élethosszig nevezte ki, és a tagok dönthetnek arról, hogy csere esetén kit válasszanak egy-egy tag utódjának. Ezek a monstrumok pedig tökéletesek voltak pénzmosásra, vagy állami vagyonok kimentésére.
2021-től a magyar felsőoktatási intézményeket is ilyenekbe szervezték ki, néhány olyan kivétellel, mint mondjuk az ELTE, viszont az új kormány ezen politikai céllal létrehozott alapítványok megszüntetésén dolgozik. Azokat a KEKVA-kat, amelyek egyetemeket működtetnek még nem szüntetik meg ebben a tanévben, hogy biztosítsák az intézmények zökkenőmentes működését, viszont várhatóan jövőre ezeket is megszüntetik.
Addig viszont már is történt két fontos lépés ezügyben, hiszen minimálisra csökkentették az alapítványok jogköreit és július elején nyílt meg a lehetőség pályázni ezen alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira szintén egy nyílt pályázat keretében.
Végül néhány napja jelent meg a hír, hogy 168 pozíció betöltéséről született döntés, vagyis a korábbi tagok 98%-át lecserélték erre az átmeneti időszakra.
Mi lesz ezek után?
Az említetteken túl több más intézkedés is történt még az elmúlt hónapokban, például megszüntették a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) egyeduralmát a tankönyvek piacán, és az új gyakorlathoz hasonlóan nyílt pályázat keretében vált lehetőség kiadványok tankönyvvé nyilvánítására. 210 ilyen kérelem érkezett, amiből 145-öt már jóvá is hagytak, így ezeket már ebben a tanévben is rendelni lehet.
A Harmadik Hullám: egy iskolai kísérlet a fasizmusról, ami rosszul is végződhetett volna
2024.6.8 10:17
Emellett az uniós pénzekből is csurran-cseppen az oktatásba, a kormány egy augusztus eleji sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy 54 milliárd forintnyi, már megvalósított fejlesztést számolhat el a kormány a helyreállítási terv forrásainak terhére, valamint egy 151 milliárd forintos keret is elérhetővé vált, amit a hivatalos kommunikáció szerint arra fordítanak, hogy a tanulók és a pedagógusok egyenlőbben férjenek hozzá a digitális oktatáshoz, bár ennek részleteit egyelőre nem ismerni, így nem tudni, ez a gyakorlatban mit fog jelenteni.
Az elmúlt szűk négy hónap elég volt arra, néhány fontos és szimbolikus lépés megvalósulhasson a TÉR megszüntetésétől, az alsó tagozatos javaslatcsomagon és az iskolakezdési támogatáson át a strukturális átalakítások első fázisáig, de az oktatás valódi reformjához évekre lesz szükség, arra, hogy ezek hosszútávú eredményeket hozzanak, ahhoz pedig ennél is többre.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkáját nem az első hónapok alapján kell megítélni, a változások mégis már most szembetűnők az előző rendszer oktatáspolitikájához képest. A minisztérium és a kormány előtt álló jelenlegi legnagyobb akadály a rendszerszintű átalakítások kidolgozása mellett a pedagógusok és iskola dolgozók béreinek rendezése.
Kiváltságos kiutak az összeomló közoktatásból: így működik az elitképzés Magyarországon
2024.5.20 10:53
A Tisza Párt ugyanis 25 százalékos bérrendezést ígért, amely eddig nem történt meg, emiatt az új tanév elején már több intézmény is sztrájkra készül, a PDSZ pedig azt is kiemelte, hogy a 25 százalékos bérrendezés is mindössze rövidtávú kompenzációra alkalmas, hosszútávon ennél nagyobb emelésre van szükség a bérek tényleges rendezéséhez.
Eközben továbbra is kérdés, hogy a bérrendezéssel milyen terveik vannak ebben a ciklusban, hiszen hivatalos kommunikációban erről nem foglaltak még állást. Lannert Judit egyedül arról beszélt augusztus 31-én Nagykanizsán, hogy a NOKS-munkatársak, vagyis a nevelést és oktatást közvetlenül segítők körében jelentenek be hamarosan béremelést, ennek részleteit vélhetően később fogja kommunikálni a kormány.
