- terméket vagy szolgáltatást 18 éven felüliek számára
- szex, meztelenség vagy más felnőtt tartalom
- erőszakos, véres vagy arra érzékenyek számára nem megfelelő tartalom
Tehetős emberek új agymenése vagy tényleges bormozgalom? A natúr borok egyre népszerűbbek, ráadásul még Action Bronsont is rendre megihletik. Utánamentünk kicsit a témának, és még egy rapper-sommelier-t is megkérdeztünk róla.
Nem az első és valószínűleg nem az utolsó jelenség a világon, amit az elit vagy a tehetős középosztály is felfedez magának, miközben pont az lenne a lényege, hogy az emberi efforton, a természetességen, a tökéletlenségen alapul. Habár Budapestről nézve inkább tűnnek hipszter agymenésnek, a natúr borok egyfajta gasztronómiai ellenkultúrát képviselnek, ami még a hiphopkultúrát is megihlette. De mit jelent egyáltalán a natúr bor fogalma? Cikkünkben ennek mentünk utána, és még egy olyan embert is megkérdeztünk, aki egyaránt mélyen benne van a bor- és a hiphopkultúrában is.
Mitől natúr a bor?
A modern világban a konvencionális bornak azért olyan az íze és a kinézete, amilyen, mert rengeteg adalékanyagot, mesterséges hozzávalót használnak fel a készítése során. Ezt tekintjük ma „normálisnak“, pedig ez csak a technológiai fejlődés hozománya, és a borkészítés több ezer éves történetének nagy részében nem léteztek a módszerek és hozzávalók, amikkel ma elkészítik azokat a tiszta színű italokat, amiket leveszünk az áruházak vagy a legtöbb borbolt polcáról.
A natúr bor mozgalom lényege, hogy visszatér az alapokhoz, és – gondos emberi felügyelet mellett – a természetre bízza a borkészítés különböző folyamatait. Ahogy a Vinum Voyage borászcsatornán fogalmaznak, készítésük során kimaradnak a szűrés és derítés fázisok, mert ezek „elvennének a bor természetességéből“. Általában kisebb termelők készítenek natúr borokat, de nagyobb pincék is egyre gyakrabban térnek át ezekre a módszerekre. Természetes permetszereket használnak, amik nincsenek hatással az ital ízére, és kézzel szüretelik a szőlőt fenntartható, organikus vagy biodinamikus ültetvényekről. Fontos különbség van még az erjesztésben is, amit a konvencionális borászattal ellentétben nem mesterségesen indítanak be, hanem vadélesztővel, ami eleve megtalálható a szőlőfürtökön. Ként csak minimális mennyiségben használnak, ha használnak, és egyéb mesterséges adalékanyagokat is kerülnek a borászati folyamatok során.
A végeredmény gyakorlatilag egy teljesen más ital, mint amit mi, a 20-21. század szülöttei borként ismerünk. A natúr bor zavarosabb, az ízvilágát tekintve jóval természetesebb (szkeptikusok inkább azt mondanák: undibb), teltebb. A hívei úgynevezett „nyelési komfortra“ szoktak hivatkozni, mivel a konvencionális borokénál sokkal krémesebb az állaguk.
Miért csinálják, és miért isszák egyre többen?
A legvulgárisabb érvelés a „csökkentett másnaposságról“ szól, ugyanis a különböző mesterséges szerek hiánya miatt elméletileg enyhébb lehet a macskajaj. Ezt azért árnyalnánk azzal, hogy ugyanúgy alkoholos italról beszélünk, tehát, ahogy minden pia esetében, itt is nagyon fontos, hogy ne fogyasszuk túlzó mértékben, ha tényleg jó állapotban szeretnénk felkelni másnap. (Meg egyébként is, száz meg száz másik szempontból is fontos, hogy felelősségteljesen fogyasszunk alkoholos italokat!)
A 10 legbotrányosabb zenei életrajzi film
2025.4.21 9:45
A natúr borok mellett szól, hogy a különböző mesterséges anyagok megkerülése és a biodinamikus vagy organikus szőlőtermesztés miatt jóval kisebb a karbonlábnyoma is, tehát a konvencionális borokénál szignifikánsan kisebb környezetszennyező hatása van az elkészítésüknek.
A népszerűségükben persze ott van annak a fogyasztói igénynek a kialakulása és terjedése is, ami a természetességen, a valódiságon alapszik, és ami azt várja a bortól, hogy olyat nyújtson, amire az egyén nem számítana. Hogy lepje meg. Mivel sokkal kisebb vegyi kontroll alatt van tartva (annál több szakmai munkát kíván meg a borásztól), ezért simán lehet olyan, hogy ugyanattól a termelőtől, ugyanazon név alatt teljesen más ízeket kóstolhatunk, két külön palackban. A vadsága, ami miatt a konvencionális borok hívei megvetik, sokaknak erény, mert „valódibb” annál, mint amit a sorozatgyártott italok esetében megszoktak.
Playback Péntek: Playboi Carti utolsó pillanatos dropja mellett Clipping és Circuit des Yeux albumaival ünnepeljük a zajos zenét
2025.3.14 14:23
A natúr borok megvásárlása már csak azért is statement, mert az esetek többségében kisvállalkozókat, vagy ha nem is a kicsiket, de fenntartható módon működő pincéket támogat vele a fogyasztó. Nem beszélve arról a kultuszról, ami kialakult körülötte, és bármilyen meglepő, ebben a kultuszban a hiphopzenének is szerepe van.
„Don't drink gin and tonic / Only natural wine to be honest”
Áprilisi sneakerjelentésünkben meséltünk Action Bronson egyik új New Balance-kollabjáról, amit Sébastien Dervieux, más néven Babass borásszal készült videóban mutatott be. Dervieux a natúr bor mozgalom egyik kiemelkedő ikonja, aki a franciaországi Anjouban, egy kis organikus szőlőföldön készít vörös- és fehérbort.
Bronson a kortárs underground rap egyik legkedveltebb egyénisége, amihez hozzájárult gasztronómiai érdeklődése is. A queensi emszí már hosszú évekkel ezelőtt is készített natúr borról szóló riportokat, például járt Franciaországban egy Clovis nevű figuránál, aki nemcsak borász, de maga is rapper.
De nem kell messzire utaznunk, hogy találjunk olyan embert, aki a hiphopnak és a boroknak is mestere. Ha otthon vagy a budapesti underground rapben, akkor biztos nem fog újat mondani Paizs Dávid, azaz Layerson neve, akit a Zïp zenekarból is ismerhetünk. A rapper polgári állását tekintve sommelier, így nem nagyon fordulhattunk volna jobb emberhez, aki mélyen jártas a hiphop- és a borkultúrában is.
PREMIER: „Amíg benn tartom a levegőt, az idő lábujjhegyen táncol” – Megérkezett Janet Gruber és Ótvar Pestis közös klipje
2025.3.7 16:00
Paizs hamarabb kezdett el szövegelni, mint hivatásszerűen borokkal foglalkozni. Nem szereti annyira összemosni a kettőt, de tartott már kifejezetten olyan borkóstolót, ahol csak hiphop szólt zenei aláfestésként, és az éppen kóstolt borhoz választott zenéket. „A Tribe Called Quest például jól működik pinot noirral” – meséli.
„Az utóbbi 4-5 zenekaros elvonulásunkon is központi szerepe volt a boroknak meg a hozzájuk passzoló finom ételeknek. Én alapvetően tíz év konyha után/közben kezdtem el a borokkal foglalkozni, úgyhogy az étel legalább annyira fontos nekem. A kettő között szerintem pont a szöveg az átjárás. Ez a közös érték. Mindkettőben ott a storytelling, meg hogy valahogy átadd a tudást, kell hozzá szépérzék és jó ízlés. A választékos szóhasználat is fontos, hogy mindig tudnod kell, mit hogyan prezentálj, hogyan nyilvánulj meg, legyél szórakoztató, érezd a közönséged. Akár a pályán, akár a színpadon, a maximális vendégélményre kell törekedni mindig” – fogalmaz.
A rappert arról is kérdeztük, miért lehetséges az, hogy a hiphop és natúr borok világa keresztezi egymást. Szerinte főleg azért, mert mindkettő egy underground szubkultúra.
„Szokták mondani a natúr borokra, hogy funky. Amikor lebegő seprővel palackozzák le, szűretlenül. Hazy, cloudy, egész más aromák vannak bennük sokszor, mint a konvencionális borokban. Talán ezt a zabolátlanságot, kicsi punkságot látom közös nevezőként. Kitörni a megszokott korlátok közül, lázadni”
– fogalmaz, hozzátéve, hogy attól, hogy natúr a bor, az nem hatalmazza fel a készítőjét, hogy hibásan dobja piacra. „A borhiba nem lehet erénye a bornak véleményem szerint. Nem kell könnyen értelmezhetőnek lennie, de legyen tiszta. Egy másik zárójelben pedig ugyanez igaz a rapre is. Ott is bőven van érvénytelen, „ezt most tulajdonképpen minek is csináltad, drága barátom”-kategória. Másik oldalról szokták mondani, hogy ízlésről nem lehet vitatkozni.“
Arra a kérdésre, hogy szerinte kik számítanak a rap műfaj natúr és konvencionális borának, Layerson diplomatikusan úgy válaszolt, „mivel gyakorlatilag már a hip-hop a mainstream zene nagyon nagy százalékát teszi ki, így inkább azt mondanám, hogy bizonyos alstílusokhoz, előadókhoz inkább natúr bort, míg másokhoz inkább klasszikus borokat képzelnék el”. Egy Bëlga-idézetet is hozzácsatolt: „Mi van itt, nézzük! Milyen a hangulatod? / Kóstoljunk rá fajtát és évjáratot! A cuvée arra jó, a kadarka amarra jó”.
PREMIER: „Önmagunk ismerete nem létezik az elveszettség érzése nélkül” – Hallgasd meg nálunk Gently Da Spittah’ új EP-jét!
2025.2.28 16:00
Ahogy fentebb írtuk, az efféle szubkultúrák esetében mindig van egy nehezen feloldható ellentmondás, hogy a „szellemi tőkéjüknek” hála, épp azok sajátítják ki, akiknek az életvitelével megy kvázi szembe az adott mozgalom, legyen szó zenéről, egyéb művészetekről, vagy akár gasztronómiáról is.
„Abszolút látok párhuzamot, de nekem itt is az a bajom, hogy a borsznobizmus egy vékony jég. Nekem ez a kisujjeltartós túltoltság a halálom. Lehet ezt lazán és fesztelenül is csinálni. És kialakult egy natúrborsznob réteg is, akik például, ha kiraksz eléjük egy hibás natúrbort meg egy tiszta konvencionálist, inkább megisszák a hibás natúrt, mert hogy abban nincsen kén. Ezt szerintem nem fogom tudni soha megérteni. Szerintem pont a nyitottság a lényeg, a natúr boron szocializálódottak is legyenek nyitottak az újra és fordítva”
– fogalmaz Layerson, aki leginkább a fenntarthatóságban és a vegyszermentes, biodiverzitást védő, természettel egységben történő szőlőművelésben hisz, ezek szerinte ugyanis sokkal előrébb való dolgok annál, hogy rak-e valaki ként a borba vagy sem. „Nem az a plusz 10mgl kén lesz az, ami kárt tesz a borban vagy az emberben” – mondja, utalva arra, hogy a natúrborizmus is át tudod menni az észszerűség határán. Hozzáteszi: „Vannak kénérzékeny emberek, de a hibás boroktól sokkal rosszabbul lehet lenni, mint a kénnel kezelttől.”
Egyébként a natúr borok magasabb osztályok általi kisajátítása sem magától értetődő szerinte:
„Én személy szerint pont azt tapasztalom, hogy a magasabb társadalmi osztályok még mindig a nagy címkéket keresik a klasszikus híres termelőktől, klasszikus ízvilággal. Az más kérdés, hogy ezek közül a pincészetek közül is már sok kezd átállni bio- vagy biodinamikus művelésre. Mindeközben a világ borfogyasztása drasztikusan csökken, de az alkoholmentes fermentált italoké például exponenciálisan növekszik. Én csak arra bátorítok mindenkit, hogy legyen nyitott, kísérletezzen, ismerje meg önmagát és az ízlését.”
