Az ír írónő a könyveiből, illetve azok BBC-adaptációiból befolyó szerzői jogdíjait is a betiltott Palestine Action nevű szervezetnek ajánlja fel.
„Támogatom a Palestine Action-t. És ha emiatt ‚a terror támogatójának‘ tekintenek a brit törvények alapján, hát legyen” – írta Sally Rooney a The Irish Timesban közölt állásfoglalásában.
Az ír bestselleríró bejelentette, hogy a könyveiből, köztük a Normális emberek és a Baráti beszélgetések című regényekből, illetve azok BBC-adaptációiból befolyó szerzői jogdíjait a Palestine Action nevű szervezetnek ajánlja fel, melyet az Egyesült Királyságban terrorista szervezetnek nyilvánítottak.
„Egyértelműen kijelentem, hogy szándékomban áll a munkáimból származó bevételt, és általánosságban a közösségi platformjaimat is arra felhasználni, hogy továbbra is támogassam a Palestine Actiont, és a népirtás elleni közvetlen akciókat, amilyen módon csak tehetem” – fogalmazott Rooney.
A The Guardiannak nyilatkozó jogi szakértő szerint a brit terrorizmus elleni küzdelemről szóló törvények értelmében az írónő ellen büntetőeljárás indulhat, amennyiben a véleményét olyan eseményeken is hangoztatja, mint mondjuk egy brit könyvfesztivál.
A liberális mainstream megint megmutatta, hogy semmihez nem ért úgy, mint az aránytévesztéshez – Vélemény a Kneecap-szituációról
2025.8.10 10:39
A brit miniszterelnök szóvivője a lapnak az nyilatkozta, hogy egy betiltott szervezet anyagi támogatása bűncselekménynek minősül, és a rendőrség a terrorizmusellenes törvények megfelelően fog eljárni. Hozzátette, hogy különbséget kell tenni egy betiltott szervezet támogatása és egy jó ügyet szolgáló tüntetés támogatása között. Rooney ugyanis közleményében kritikával illette a brit kormányt, amiért augusztus 9-én egy Palestine Action-hez kapcsolódó békés tüntetésen több mint 700 embert letartóztattak a terrorizmusellenes törvényre hivatkozva.
A Palestine Actiont júliusban minősítették terrorista szervezetnek, miután aktivistáik betörtek a Királyi Légierő (RAF) egyik bázisára, ahol két repülőgépet lefújtak festékkel. Rooney szerint az aktivisták „tisztában voltak azzal, hogy tettük illegális”, de „a szüfrazsettektől a melegjogi mozgalmakon át az apartheid rendszer elleni harcig minden őszinte politikai ellenállás magába foglalt valamilyen tudatos törvénysértést”.
