Gyilkos elmék a valóságban: 3 sorozatgyilkos, akik miatt megszületett az erőszakos bűnözők profilozásának tudománya

A megszokott indítékok helyett a gyilkolással járó extázisért és kielégülésért ölő bűnözőkkel az FBI 1977-ben frissen megalakult Viselkedéstudományi Részlegének kutatói, vagyis a profilozók, köztük John E. Douglas és Robert Ressler foglalkoztak. Elsőként elkezdtek börtönökbe járni, hogy interjúkat készítsenek a már elfogott sorozatgyilkosokkal. Viszonylag rövid idő alatt tettek szert sok hasznos információra, mikor olyan rabokat hallgattak ki, mint Ed Kemper, Monte Rissel és Charles Manson. 1983-ra 36 bebörtönzött sorozatgyilkost vizsgáltak ki, és nem kevesebb mint 118 áldozatukról gyűjtöttek be adatokat, melyek már elégnek bizonyultak ahhoz, hogy egy rendszert tudjanak létrehozni az erőszakos bűnözőkről. Azóta a profilalkotás a nyomozás egyik legfontosabb eszközévé vált, ami lehetővé tette, hogy elkapják Ted Bundyt, vagy rács mögé kerüljön David Berkowitz, akit állítása szerint egy több ezer éves démon kísértett. 

A valódi sorozatgyilkosok ugyanis gyakran nehezen felismerhetőek. Nem mindig tűnnek rémisztőnek sőt, sokan közülük kifejezetten karizmatikusak, intelligensek és egyesek még arra is képesek, hogy jól beilleszkedjenek a társadalomba. Mindannyian különbözőek, nincs tehát „recept” arra, hogy miként akadjanak rájuk. Legtöbb esetben közösek bennük viszont a következő vonások: az empátia hiánya (nem érzik az áldozat fájdalmát, nincs bűntudatuk), a nárcisztikus személyiségjegyek (felsőbbrendűségi érzés, gyakran istenkomplexus), a manipulatív viselkedés (kiválóan tudnak másokat befolyásolni), gyermekkori traumák (sokuk bántalmazó vagy elhanyagoló közegben nőtt fel), illetve a homocid vagy más néven Macdonald-triász (gyermekkori állatkínzás, túlkoros ágybavizelés és gyújtogatás). Ezek az ismérvek önmagukban még nem tesznek senkit gyilkossá, de együtt gyakran előre jeleznek valamilyen súlyosabb pszichés zavart, ami akár a sorozatgyilkossá válásig is vezethet.

A kérdés azonban örök: valaki sorozatgyilkosnak születik vagy azzá válik? Ezzel az FBI Viselkedéstudományi és Nyomozástámogató Részlege is sokat foglalkozik, azonban a válasz sokkal összetettebb, hiszen sajnos mindkettőre bőven akad példa. 

Edmund Kemper 

Edmund Emil Kemper nem született szerető családba, szülei ugyanis folyton civakodtak, és egy idő után külön is költöztek egymástól. Először anyjával élt, az viszont lányai életét féltve a fiatal fiút egy ablaktalan pincébe, majd apjához, végül pedig nagyszüleihez költöztette. Kemper gyilkos hajlamai ugyanis már egész fiatalon megmutatkoztak, nővérével „meghalósat” játszott, és a család két macskáját is kegyetlen brutalitással végezte ki. Első gyilkosságait mindössze tizenöt esztendősen követte el, először nagyanyját lőtte le és késelte meg, majd a következményeket mérlegelve úgy döntött, hogy nagyapja életét is kioltja. A kettős gyilkosság miatt egy pszichiátriai intézetbe zárták, ahonnan végül huszonegy évesen távozhatott, de az idő múlásával vérszomja nem csillapodott. Kemper anyja gyámsága alá került, alkalmi munkákból, majd mint autópálya-felügyelő tartotta fent magát. Utóbbi pedig sokak életét követelte.

1972. május 7-én Mary Ann Pasce és Anita Luchessa estek áldozatául, mikor a két diáklány mit sem sejtve beült autójába. A férfi agyonszúrta őket, majd a holttestekről polaroid képeket készített, és felboncolta őket. A hullákat zsákokba csomagolta, a testeket elásta, a fejeket pedig egy szakadékba hajította. Következő áldozatát szeptember 14-én csalta csapdába, a gimnazista Aiko Koot megfojtotta, közösült a holttesttel, majd otthonában ismét „boncasztalra” fektette. Érdekességképp megjegyezzük, hogy a pszichiáterek ekkor épp megállapították róla, hogy már nem ön- és közveszélyes. Talán ez azért is lehetett, mert átlag feletti, 145-ös IQ-val rendelkezett. Aiko holttestének feje a vizsgálat során is csomagtartójában hevert. A gyilkolást január 9-én folytatta. Cindy Schall diáklányt pisztollyal kényszerítette a csomagtartóba, lelőtte, hazafuvarozta, holttestét megerőszakolta, felboncolta, testétől megszabadult, fejét pedig anyja szobájának ablaka alá temette. Egy hónappal később újabb kettős gyilkosságot követett el, akkor Rosalind Thorpe és Alice Liu voltak az áldozatai.

Kemper nagyszombaton végül úgy döntött, ideje végeznie anyjával is, akire álmában támadott rá. Egy kalapáccsal addig ütötte az őt egész életében sanyargató nőt, míg meg nem halt. Fejét levágta, a testet pedig megerőszakolta. A férfi még ekkor sem nyugodott meg, vacsorára hívta anyja barátnőjét, Sally Hallettet, akit szintén hasonló módszerekkel végzett ki. A nyolc gyilkosság után úgy döntött, ő maga adja fel magát. Másnap felhívta a rendőrséget, bevallotta bűneit. Kemper halálbüntetést kérvényezett, de ezt megtagadták tőle, jelenleg hetvenhat éves és már ötvenkét éve ül börtönben, ahol nyolcadrendbeli előre megfontolt szándékos emberölés miatt nyolcszoros életfogytiglani büntetését tölti. Kemper egész életében traumákkal küszködött, anyja iránti haragja pedig folyamatosan újabb és újabb rémtettek elkövetésére sarkallta, fiatalkori tetteiről tudva kijelenthető, hogy mindig is veszélyes volt a társadalomra.

Charles Manson

Manson Ed Kemperhez hasonlóan nem tudhatott maga mögött valami szép gyerekkort. A világ egyik talán leghíresebb gonosztevőjét egy tizenhat éves prostituált hozta világra, azonban mivel az anya gyakran ki-be járt a börtönökből, a neveléssel vallásos nagynénjét és szadista nagybátyját bízta meg, innen pedig gyermekotthonokba és javítóintézetekbe került. Manson ezzel a nem éppen idilli háttérrel maga mögött hamar a bűn útján találta magát. Betörések, okirat-hamisítások, lányok futtatása, lopások és súlyos testi sértések is lajstromára kerültek. Persze ezek a hatóságok figyelmét sem kerülték el, így többször elítélték, viszont 1967-ben mégis feltételes szabadlábra helyezték őt, ami végül azokhoz a brutális gyilkosságokhoz vezetett, amelyeket máig nehéz felfognunk.

Manson San Franciscóba utazott, hogy ott élvezhesse a „szerelem nyarát”. A karizmatikus és intelligens fiatalember a partokon lebzselő tizenévesek szellemi vezetőjévé vált. Több mint ötven nő és férfi itta minden szavát, a hamarosan eljövő apokalipszisről, egy új világrendről és faji háborúkról prédikált. Egy igazi vezérré nőtte ki magát, aki az alvás- és táplálékmegvonás, a kábítószer és szex eszközeivel szinte teljes kontrollt szerzett követői elméje felett. Szerinte csak ő válthatta meg a világot, és szavai persze mindig értő fülekre találtak, így követői, hogy lenyűgözzék vezérüket 1969. augusztus 9-én betörtek Roman Polanski és akkor kilenc hónapos terhes felesége, Sharon Tate Beverly Hills-i villájába. A rendező ugyan üzleti úton volt, viszont Tate és négy vendége (Abigail Folger, Jay Sebring, Voytek Frykowski és Steven Parent) otthon tartózkodtak. A Manson család mindüket lemészárolta, áldozataik vérével üzeneteket festettek a falakra és a holttestekre, majd orgiát rendeztek.

Két nappal később a vérengzés folytatódott, akkor már maga Manson volt a felbujtó, a „család” következő áldozatai Leno LaBianca üzletember és felesége, Rosemary voltak. A vezér később elmondta, hogy a gyilkosságokban ő maga nem vett részt, hiszen csak feltételesen engedték ki, nem kockáztathatta szabadságát, viszont mikor már a holttestek megcsonkítására került sor, ő is a helyszínen tartózkodott. A lebukáshoz a család egy tagjának bebörtönzése kellett, a nyomok nehezen, de végül elvezették a rendőrséget Mansonhoz, akit négy társával együtt halálra ítéltek. A büntetés végrehajtása előtt Kalifornia állam viszont eltörölte a halálbüntetést, így az ítélet életfogytiglani szabadságvesztésre módosult. Manson többször kérvényezte szabadlábra helyezését, ezt azonban mindig elutasították, így 2017-ben, nyolcvanhárom éves korában a börtön falai közt hunyt el. Máig komoly viták folynak arról, hogy a rettegett szektavezér sorozatgyilkos volt-e vagy sem, hiszen a férfire egy gyilkosságot sem tudtak rábizonyítani, mégis sok ember vére tapad a kezéhez. Nem jelenthető ki, hogy a körülmények áldozatává vált volna, hiszen a gyilkosságoknak táptalajt adó körülményeket nagyban ő teremtette meg, viszont sok szakember szerint Mansonban eredendően nem volt meg a „gyilkos hajlam”.

David Carpenter

David Carpenter az előzőekhez hasonlóan igencsak zűrös családból származott, anyja folyamatosan verte őt, míg apja lelkileg terrorizálta. Mindennek ellenére igencsak magas IQ-ja volt, viszont önbecsülésén sokat rontott, hogy nagyon dadogott. Carpenter esetében a homocid triász két eleme is megjelent, ágyba vizelt és állatokat kínzott. Ahogy Kempert és Mansont, úgy őt is elítélték már a gyilkossági sorozat előtt is. Carpenter korábban késsel és kalapáccsal támadott egy nőre, aki szerencsére meg tudott szökni előle.

Házassága megromlása után a férfi a San Franciscó-i-öbölnél kezdett tombolni, célpontjai a fiatal kiránduló nők lettek. Első áldozatára, a 44 éves Edda Kane-re 1979. augusztásában találtak rá. A nő futni indult, ám másnap lemeztelenített holttestére akadtak rá a keresőcsapatok, Kane-t tarkón lőtték. A következő év márciusában újabb holttest került elő, a huszonhárom éves Barbara Schwarzcal több késszúrással végeztek, majd októberben a huszonhat esztendős Anne Alderson kapott halálos fejlövést. Novemberben Shauna May holtteste került elő (huszonöt éves volt) majd decemberben Diana O'Conell (22) maradványainak közelében bukkantak rá az első férfi áldozat, Richard Stowers (19) és menyasszonya, Cynthia Moreland (18) tetemeire. Márciusban újabb áldozatot találtak, lelőtte Ellen Marie Hansent (20), vőlegényét pedig súlyosan megsebesítette. Május 1-jén a húszéves Roxanne Scaggs eltűnése és a hibátlanul elkészített profil vezette el a hatóságokat a lány iparművészet-tanárához, az ötvenéves David Carpenterhez.

A férfit kézre kerítették, és megszűntek az erdei gyilkosságok. Carpenter priuszában ekkora már hat szabadságvesztés szerepelt, melyet mind szexuális bűncselekmények miatt róttak ki rá. A gyilkost egy öt hónapos tárgyalás után, 1984-ben halálra ítélték és a halálsorra küldték, ahonnan ugyan többször nyújtott be fellebbezést, mégsem enyhítettek ítéletén. Carpenter 2019-ig a San Quentin állami börtön halálsorán töltötte büntetését, mindaddig amíg Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom moratóriumot nem hirdetett a kivégzésekre. A bűnöző jelenleg kilencvenöt éves, és ítélete jogilag máig érvényben van.

A történet sokak számára ismerős lehet, Douglas Mindhunter című könyvéből ugyanis David Fincher készített sorozatot a Netflixre, amely jó pár év kényszerpihenő után hamarosan újra visszatérhet a képernyőkre.