Nem csak az Amazonas esőerdőt és a Nagy Korallzátonyt fenyegeti a pusztulás az emberek miatt. A Föld napja alkalmából 7 kevésbé ismert, de a bolygó egészsége szempontjából meghatározó ökoszisztémát gyűjtöttünk össze, amelyeket pusztulás fenyeget.
Varázslatos helyek léteznek a Földön, de ezek szinte kivétel nélkül veszélyben forognak az emberiség állandó területéhsége és környezetszennyező tevékenysége miatt. És itt nem csak az Amazonas esőerdőre vagy a Nagy Korallzátonyra kell gondolni. Vannak kevésbé „felkapott” ökoszisztémák, amelyek épp olyan lenyűgözőek, változatosak és fontosak, mint ismertebb társaik, mégsem kapnak annyi figyelmet. A dús erdők, füves szavannák, a növény- és állatfajok garmadája azonban nem kizárólag azért létezik, hogy minket szolgáljon. Ugyanannyi joguk van a Földhöz, mint nekünk, csak ők nem tudják megvédeni magukat a fejszéktől, puskáktól és markológépektől. Pedig ezek a törékeny ökoszisztémák elengedhetetlenek a Föld egészsége szempontjából.
Többek között az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is kritikus szerepet játszanak, mivel segítenek szabályozni a Föld hőmérsékletét azáltal, hogy a szén-dioxidot kivonják a légkörből. A Föld napja alkalmából fedezzünk fel együtt hét kevésbé ismert ökoszisztémát, amelyek jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bolygónk élhető maradjon, és amelyek, ha nem vigyázunk rájuk, pár évtizeden belül akár teljesen eltűnhetnek.
Cerrado szavanna
Ha esőerdőkről van szó, általában az Amazonas jut mindenkinek az eszébe. Pedig a közeli Cerrado, a Brazília több mint 20 százalékát borító erdős-füves terület biodiverzitás és széndioxid-megkötés szempontjából hasonló jelentőségű. Ez a világ legváltozatosabb szavannája, ahol a Föld növény- és állatvilágának mintegy 5 százaléka él. Jaguárok, óriás hangyászok, sörényes farkasok és armadillók járják a buja területet, amely alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokkal látja el a helyi közösségeket, emellett pedig hatalmas mennyiségű szén raktározódik itt a talajban.
A rákkeltő örök vegyi anyagok ott vannak a kontaktlencsében, a samponban és az esőkabátban is, betiltásuk mégis döcögősen megy
2025.3.29 9:05
Az elmúlt évtizedekben a marha- és szójatermelés (a szóját állatok takarmányaként termesztik és nem emberi fogyasztásra!) miatt a mezőgazdaság területigénye jelentős erdőirtáshoz vezetett a régióban. A gyepterületek felszántásával évente becslések szerint 250 millió tonna üvegházhatású gáz szabadul fel – ez 28 milliárd gallon benzin elégetésével egyenértékű.
Miombo-erdő
Elefántok, orrszarvúak, zsiráfok, zebrák és számos más vadon élő állatfaj népesíti be a Miombo-erdőt, amely Afrika középső és déli trópusi részén terül el. Ez az egyedülálló ökoszisztéma, amely a terület miombo fáiról kapta a nevét, körülbelül kétszer akkora, mint Alaszka, és trópusi füves területekből, szavannákból és bozótosokból áll.
Bár a Miombo még viszonylag érintetlen és ritkán lakott, ezt a természetes bioszférát egyre inkább veszélyezteti a gazdasági tevékenység, így a mezőgazdaság, az állattenyésztés és faszéntermelés miatti fejlesztések. Amikor a fákat kivágják és elégetik, az általuk megkötött szén-dioxid a légkörbe kerül, ráadásul a bolygó szénelnyelőképessége is csökken a faállomány ritkulásával.
Amur-Heilong régió
Kelet-Mongólia, Északkelet-Kína és Délkelet-Oroszország találkozásánál terül el az Amur-Heilong régió, amely a világ egyik biológiailag legváltozatosabb mérsékelt égövi erdeje. A vegyes erdő-gyepterületű táj ad otthont a világ legveszélyeztetettebb nagymacskájának, az amuri leopárdnak, valamint a veszélyeztetett szibériai tigrisek még szabadon élő legnagyobb populációjának. Amellett, hogy figyelemre méltóan változatos a flóra és fauna ezen a területen, a táj magában foglalja az Amur folyó 380 millió hektáros vízgyűjtő területét – a keleti félteke leghosszabb gát nélküli folyóját.
A mélytengeri púpos horgászhal, akiért az egész TikTok sír: mit jelenthet a fekete tengeri ördög felbukkanása?
2025.2.21 10:45
Az erdőirtások és az infrastrukturális fejlesztések következtében azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik a tájra, ami a helyi vadvilág fennmaradását veszélyezteti.
Nagy-Mekong alrégió
Kevés olyan sokszínű és ökológiai szempontból fontos hely van a Földön, mint a Nagy-Mekong alrégió. A Tibeti-fennsíktól Vietnám partjaiig húzódó, változatos ökoszisztéma ritka vadon élő állatok sokaságát, a part menti közösségeket védő mangroveerdőket és a világ legnagyobb tigris élőhelyét öleli fel. A világon itt a legjelentősebb a belvízi halászati tevékenység, amely a folyómedence 70 millió lakosa számára jelent alapvető élelmiszer- és bevételi forrást.
Az elmúlt 50 évben azonban a Nagy-Mekong alrégió a mezőgazdasági terjeszkedés és a gazdasági fejlesztések következtében elvesztette erdeinek több mint egyharmadát. A régió erdeiből mára kevesebb mint 250 millió hektár maradt meg, miközben az előrejelzések szerint 2030-ra további több tízmillió hektár fog eltűnni. A régió törékeny folyórendszereit az olyan infrastrukturális projektek is súlyosan veszélyeztetik, mint például a vízenergia hasznosítására szolgáló gátak, amelyek az édesvízi fajok pusztulásához vezethetnek és tönkretehetik azokat az emberi közösségeket, amelyek élete a folyóra épül.
Új-Guinea erdejei
A maga 73 millió hektárjával az Amazonas-medence és Kongó után Új-Guineában található a világ harmadik legnagyobb esőerdője. A sziget a bolygó szárazföldi területének kevesebb mint 1 százalékát foglalja el, ennek ellenére a fajok legalább 5 százaléka él itt, ezek kétharmada pedig csak ezen a helyen található meg a Földön. Ilyenek például a fára mászó kenguruk, óriásgalambok és több orchideafaj. Új-Guinea időjárása kiszámíthatatlan: heves esők zúdulhatnak rád, a nagy hőség és a páratartalom miatt válhatsz tehetetlenné, de az sem kizárt, hogy egy hóviharban rekedsz. Valószínűleg sehol máshol a világon nem találni ennyire különböző éghajlatot egyazon helyen.
Bár Új-Guinea erdeinek 80 százaléka még érintetlen, az olyan haszonnövények, mint a kakaó, a kávé és a pálmaolaj növekvő termesztése 2030-ra 17 millió hektár erdő kiirtásához vezethet az előrejelzések szerint.
Kelet-Ausztrália erdői
Bár Ausztrália nagyrészt sivatag, az ország keleti partvidékén található trópusi és mérsékelt égövi erdők, szavannák és bozótosok a Föld biológiailag legváltozatosabb régiói közé tartoznak, ahol több ezer növényfaj és több mint 150 féle emlős-, kétéltű-, hüllő- és madárfaj él, amelyek sehol máshol a bolygón.
Sajnos a kontinens erdőit mostanában gyors ütemben irtják, hogy minél több területet szabadítsanak fel az állattenyésztés és a mezőgazdaság számára. De ez nem csak a fák számára rossz hír. Amikor a fákat és más növényzetet eltávolítják, az üledék, a műtrágya és a növényvédő szerek gond nélkül eljutnak a közeli Nagy-korallzátonyhoz, ahol a korallzátonyok pusztulását okozzák és szennyezik a törékeny tengeri ökoszisztémákat. A természetes talajtakaró ilyen mértékű megzavarása az éghajlatváltozást is elősegíti, ami az óceánok hőmérsékletének emelkedéséhez és a korallok kifehéredéséhez vezet.
Amerikai préri
Kétszáz évvel ezelőtt még 60 millió bölény kószált az észak-amerikai síkságokon - villásszarvú antilopok, fekete lábú görények, rókák és madárrajok tömegeivel egyetemben. Ahogy azonban a 19. században és a 20. század elején a telepesek nyugatra költöztek, az Egyesült Államok természetes füves területeiből több százmillió hektárt alakítottak át szántófölddé és városokká.
Idén is megmutatkozott, hogy a klímakatasztrófa nem a jövő, hanem a jelen
2024.12.21 9:20
Napjainkban ez a táj tovább fogyatkozik. Az elmúlt években az amerikai préri több természetes élőhelyet veszített el, mint az Amazonas térsége, ezzel évente több mint 100 millió autónak megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz szabadul fel és kerül a légkörbe.
Mit tehetsz TE a veszélyeztetett ökoszisztémák megmentéséért?
Bár rendkívül távoliak ezek a területek, ne gondold, hogy te nem veheted ki a részedet a védelmükből. Hoztunk pár tippet, te miként járulhatsz a hozzá veszélyeztetett ökoszisztémák megóvásához.
Edukáld magad és másokat
Az edukáció az első lépés. Sokszor ijesztő a rengeteg negatív hír a bolygó állapotáról, az információ és a tudás azonban a kulcs a változáshoz. A példamutatás szintén segíthet abban, hogy az emberek lássák, ők a saját szintjükön mit tehetnek a közös ügy érdekében. A sok kis erőfeszítés pedig összeadódik.
Ezt többféle módon is megteheted:
- Ossz meg tényeken alapú információkat, cikkeket ismerőseiddel a közösségi média felületeiden, hogy ezek minél több emberhez eljussanak.
- Vegyél részt a környezettudatosság növelését célzó eseményeken. A Föld napja (április 22.) alkalmából is számos rendezvény valósul meg, de nem csak ezen az egy napon szerveznek ilyeneket. Légy nyitott, és vidd el egy barátodat is!
- Beszélgess a barátaiddal, családtagjaiddal, munkatársaiddal és más másokkal ezekről a kérdésekről.
Csökkentsd a fogyasztásodat, használd újra, amikor csak tudod, és vásárolj fenntartható termékeket
Számos tippet találsz a neten, miként lehetsz zöldebb, azonban az első és legfontosabb a fogyasztáscsökkentés. Nincs szükséged egy huszadik fehér pólóra a Zarából, nem kell megvenned a legújabb sminkterméket és a Temuról rendelt kacatoktól sem leszel boldogabb. Vásárolj olyan tárgyakat, amikre tényleg szükséged van és hosszú időn át használni fogod őket. Ma már szinte mindent lehet kapni másodkézből, így érdemes először körülnézned, hátha így is hozzá tudsz jutni az adott termékhez.
Az akkumulátorgyártók úgy szennyezik a környezetet, mintha érinthetetlenek lennének – Interjú Simon Gergely vegyianyag-szakértővel
2024.8.24 11:10
Törekedj arra, hogy amikor csak lehet, fenntartható és etikus termékeket vásárolj. Keresd a megbízható környezetbarát címkéket, például az EU ökocímkéjét vagy a Fairtrade védjegyet.
A pénzed szavazat: ne támogasd az erdőirtást pártoló bankokat és vállalatokat
Tájékozódj, hogy a bankod milyen vállalatokkal áll kapcsolatban, milyen befektetései vannak. Támogasd a környezetbarát gyakorlatok iránt elkötelezett vállalkozásokat.
