A kínai ByteDance tulajdonában álló applikáció, ha nem is alapjaiban, de mégis megváltoztatta azt, ahogyan a híreket fogyasztjuk – ez főként a fiatalokat érinti.
A TikTok kulturális hatása vitathatatlan, és szemlátomást bőven túlnőtte már a rásütött zenés-táncos appocska mivoltot. Ma a trendformáláson kívül jelentős politikai, társadalmi, sőt gazdasági befolyással bír, ez a jelenség pedig nehezen helyezhető egykönnyen a hasznos vagy a káros skatulyába. Mert hát egyfelől végre egy platform, ahol nem csak az alaposan megkomponált és polírozott tartalmak kapnak helyet, és ami (elviekben) demokratikusan működik, tehát anyagi háttértől, külsőségektől és minden manírtól függetlenül felkaphatja a tartalmat az algoritmus, ha az jó. Másfelől viszont rendkívül addiktív, teljesen átkalibrálhatja, hogy mire és mennyi ideig tudunk figyelni, és elég könnyen be tud húzni különböző nyúlüregekbe bárkit, vagyis a gyorsan fogyasztható tartalom miatt utolérheti az embert a radikalizálódás. És egyébként azt is érdemes fejben tartani, hogy hiába a viszonylagos autentikusság, azért a TikTokot sem lehet azzal vádolni, hogy nem a konzumerizmus melegágya. Na, de lássuk, hogyan is alakult mindez, és milyen szerepet látszik ma betölteni a talajvízként feltörő TikTok.
Példátlan népszerűség, példátlan tempó
Míg a 2020-as karanténhullámok idején a TikTok szerepe még inkább a habosított kávé recept és az „I’m a savage” tánckoreográfiák tengelyén mozgott, mára odáig terjeszkedett, hogy széles társadalmi rétegeknek szolgál első számú hírforrásként. A Pew Research 2024-es, amerikai felnőtteken végzett felmérése szerint minden korcsoportban folyamatosan nő azoknak az aránya, akik hírfogyasztásra is használják a TikTokot. Ez a szám a 19 és 29 évesek között tavaly már 39 százalékosra rúgott, a felnőtt társadalmat egészében vizsgálva pedig 17 százalékos. Ez azt jelenti, hogy az amerikai felhasználók majd’ egyötöde támaszkodik a TikTokon megjelenő hírekre, hírmorzsákra, álhírekre satöbbi. Az történt ugyanis, hogy az elmúlt néhány évben hírportálok, politikusok, újságírók, influenszerek, megmondóemberek meg úgy egyáltalán bárki, akiben leledzik némi exhibicionizmus, és van mondandója, rájött, hogy a TikTok bizony nagyot fog menni, ebben a zabolátlan figyelemgazdaságban pedig cselekedni kell, ráadásul gyorsan és határozottan. És igazuk lett.
Bár nehéz lenne megfejteni a TikTok metamorfózisának pontos okait, alapvetően a következő okoknak tulajdonítják, hogy zenés-táncos mulatságból kész hírforrássá lett a platform:
- nem (annyira) részrehajló, mint a hagyományos hírforrások;
- gyorsan és könnyen befogadható;
- autentikus, vizuálisan stimuláló, szórakoztató.
A TikTok ilyen formán történő népszerűsödése (is) azt igazolja, hogy a társadalom zömének kezd elege lenni a tradicionális hírforrásokból, amelyek esetében a lap tulajdonosi köre vagy finanszírozási formája bőven befolyásolja a hírek keretezését. Természetesen a TikTok hírszállítói is lehetnek részrehajlóak – és azok is. Viszont a hagyományos lapokkal szemben teret kap a vélemények ütköztetése és a kétoldalú kommunikáció. Sokakkal rezonál a TikTokon zajló úgynevezett citizen journalism, vagyis a képzett újságírók helyett mindennapi polgárok végezte hírközlés, ami nyersebb, befogadhatóbb és sokak számára hat közelebbinek. A TikTok mindemellett a videós és képi anyagok felhasználása miatt a hitelesség illúzióját is kelti – meglátjuk, hogy ezt a fajta hitelességet mennyire írják felül azok az idők, amikor bárki képes lesz a valóságoshoz megszólalásig hasonlító kamuképek és felvételek generálására a mesterséges intelligenciával.
Végülis akkor hasznos a TikTok?
A TikTokot nemcsak a szórakoztatás és/vagy informálódás ingyenes és könnyen befogadható eszközeként tartják számon, hanem sokan azt is vallják, hogy az egyetlen demokratikusan működő közösségi platform is, amely valamelyest ellentart a Szilícium-völgy (vagyis az olyan ott székelő amerikai techóriások, mint a Meta vagy a Google) hegemóniájának, és nem monitorozza a tartalmakat amerikai sztenderdek és érdekek alapján. A TikTok például nem shadowbanneli (vagyis az algoritmus nem hanyagolja) a Palesztina-párti véleményeket, míg ez a Metára jellemző gyakorlat. Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy kínai cég lévén az ujgurokat érő diszkriminációról, vagy a kínai kormány kritikájáról már kevéssé szabadosan rendelkezik az app szűrője, így itt nem feltétlen demokratizmusról van szó, hanem az amerikai mainstream érdekeknek való ellentartásról.
@_spencerhudson I pay for my rent, school, and food with tiktok money. This isn’t a joke to me. #foryoupage#ban#taxes#fypage#xyz#xyzbca#xyzcba#xyzabc#governtment#money♬ original sound - Spencer
Ez volt az egyik oka annak, hogy a körülbelül 14 óra erejéig életben levő, a TikTokot az USA-ban betiltó törvényt óriási felháborodás övezte az amerikai felhasználók részéről, akik szerint a (nemzetbiztonsági okokból beiktatott, ám gyorsan felül is írt) törvény a szólásszabadsághoz való alkotmányos jogukat sérti. De egyébként meg tovább erősíti az amerikai techbárók dominanciáját, akik mára egész nyilvánvalóan fonódnak össze a politikai akarattal.
Persze a szólásszabadság heves védelme mellett más tényezők is igen jelentős szerepet játszottak: egyrészt a TikTok hosszú távú betiltása nyomán rengetegen estek volna el jelentős keresettől, ami sokaknál egyet jelent a megélhetésükkel. A TikTok több országban (így Amerikában) is lehetővé teszi, hogy már csak a videó nézettségéből bevételt generáljon a tartalomgyártó, nem beszélve azokról a munkalehetőségekről, amiket a hirtelen jött népszerűség nyújthat. A legnépszerűbb tiktokerek akár évi több millió dollárt is összeszedhetnek a posztolással, de már néhány ezer követővel is össze lehet gyűjteni egy kis zsebpénzt. Másrészről a TikTok természetéből adódóan addiktív, így sokakat a függőségük tárgyának elvesztése töltött el félelemmel, ám mégis csak vagányabb az amerikai alkotmány első kiegészítésére hivatkozni, mint bevallani, hogy fél napot sem bírnak ki görgetés nélkül.
@robmulder88 Why TikTok is so addictive #tiktokaddiction#dopamine#socialmediaaddiction#phoneaddiction#mentalhealth♬ original sound - Rob Mulder
Fontos a mérték
Talán az egyetlen biztosra vehető megfejtés a TikTokkal kapcsolatban, hogy rendben van, ha mértékkel csinálod. Ugyanis tényleg jó kikapcsolódási forma, és egy olyan platform, ahol vannak hiteles információk. Okosan használva rengeteg tudás tárhelye, és az átdigitalizált világban a kapcsolódás egy színtere is lehet. A ló túloldalán azonban komoly veszélyeknek teheti ki magát a felhasználó. A TikTok kifinomult algoritmusa pillanatok alatt képes felmérni, hogy mi rezonál, ha pedig túl sokat kap ebből, akkor könnyen radikalizálódhat. Ez részint okozója annak, hogy ma a gender tengelye mentén ideológiai spektrum is kialakulni látszik, ugyanis a fiatal nőket és férfiakat teljesen különböző nyúlüregekbe húzza le a saját, alaposan összeállított for you page-jük.
@celebritiesdailys Emma on why she deleted Tiktok #fyp#emmachamberlain#emma#chamberlaincoffee#chamberlain#emmachamberlainpodcast#prodcast#tiktok#emmachamberlainedit♬ original sound - Celebrities Daily
A radikalizálódáson túl az sem utolsó szempont, hogy a TikTok kialakítása magában hordozza annak a veszélyét, hogy figyelni képtelen, állandó stimulációra szoruló zombikat faragjon belőlünk, ami sehonnan nézve sem szerencsés. Ahogy az sem, ha alapvetésnek vesszük, hogy a TikTokra feltöltött tartalom mindig autentikus – nem az. Akármennyire határozottan beszél és jó arcnak tűnik egy felhasználó, ez még nem teszi igazmondóvá, ahogy az itt bemutatott életstílusok java sem reprezentációja annak, hogy mi a természetes. A TikTok elhiteti velünk, hogy nem polírozott, ám mindez inkább csak illúzió, egyfajta ügyesen megkomponált káosz, amit jobb fenntartásokkal kezelni.
