A World Weather Attribution tudósai szerint klímaváltozás nélkül lehet, hogy fele akkora hatása lett volna ezeknek az árvizeknek.
A tudósok szerint Közép-Európa pusztító árvizei a klímaváltozás miatt súlyosabbak, mint amúgy lennének, és reprezentatívak a leggyorsabban melegedő kontinens jövője szempontjából. A Borisz vihar hazánk mellett Lengyelországban, a Csehországban, Romániában, Ausztriában és Olaszországban is pusztított, legalább 24 halálos áldozatot követelt és több száz milliárd fontnyi kárt okozott – írja a BBC.
A World Weather Attribution (WWA) csoport szerint a közelmúltban volt egy négynapos időszak, ami a valaha mért legesősebb volt Közép-Európában. Annak a valószínűségét, hogy ilyen intenzitású esőzés legyen, az éghajlatváltozás megduplázta a tudósok számításai szerint.
Pozitívum, hogy a vihart sikerült előre jelezni, aminek köszönhetően egyes régiók jobban fel voltak rá készülve, ez valószínűleg több halálesetet is elkerülhetővé tett.
A WWA tudósai úgy számítják ki az éghajlatváltozás szerepét egy szélsőséges időjárási eseményben, hogy lemodellezik, hogy az adott vihar, aszály vagy hőhullám milyen súlyos lehetett volna egy olyan világban, ahol az ember közel 200 éve nem éget fosszilis tüzelőanyagokat, és ezt összevetik a megvalósult eseményekkel.
A Borisz vihar által hozott csapadékmennyiség szerencsére még mindig ritka: a jelenlegi éghajlaton, amely az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt mintegy 1,3 Celsius-fokkal melegedett, várhatóan 100-300 évente fordul elő. Ha azonban a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot, a hasonló epizódok 5 százalékkal intenzívebbé és 50 százalékkal gyakoribbá válnak – figyelmeztetett a WWA. Ambiciózusabb éghajlatvédelmi intézkedések nélkül a globális felmelegedés az évszázad végére várhatóan eléri a 3 Celsius-fokot.
„Ilyesmit biztosan sokkal többször fogunk látni a jövőben”
– mondta Friederike Otto, az Imperial College London klímatudományi főelőadója és a WWA tanulmányának társszerzője, aki szerint az elmúlt napok pusztítása az éghajlatváltozás abszolút ujjlenyomata, és nem véletlen, hogy ilyen nagymértékben dőltek meg a rekordok.
A rekordmennyiségű esőzések beleillenek abba a tágabb összefüggésbe, hogy Európa éghajlata hogyan változik a felmelegedő világban. Európa a leggyorsabban melegedő kontinens. Az elmúlt öt év átlagosan 2,3 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a 19. század második fele a Copernicus éghajlati szolgálat szerint.
Ez nemcsak sokkal gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal jár, hanem szélsőségesebb esőzésekkel is, különösen Észak- és Közép-Európa felett. Dél-Európában bonyolultabb a kép a nagyléptékű időjárási minták eltolódása miatt. Az intenzívebb esőzések legegyszerűbb oka az, hogy a melegebb légkör több nedvességet képes megtartani – 1 Celsius-fokonként körülbelül 7 százalékot. Ez a plusz nedvesség nagyobb mennyiségű csapadékhoz vezethet.
