Október harmadikán jelent meg a Magyar Élelmiszerkönyv trappista sajtra vonatkozó fejezete, ami több szempontból is szabályozza, hogy mit hívhatunk így.
Az új rendelet többek között tisztázza, hogy milyen összetevőkből készülhet, illetve, hogy mekkora és milyen formájú lehet a trappista sajt. A Tej Terméktanács közleménye szerint a rendelkezés azért volt fontos, mert az elmúlt években jellemző lett, „hogy pl. Lengyelországból, Szlovákiából és Németországból több ezer tonnányi – náluk kevésbé elterjedt, alig ismert – trappista sajt érkezik Magyarországra úgy, hogy az érintett külföldi tejfeldolgozók nem is gyártanak trappistát”.
Ezentúl hasáb alakú trappistát csak kizárólag szeletelve, vagy reszelve lehet forgalomba hozni, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként gyártható. A rendelet nem érinti a külföldi tömbsajtok importálását, csupán a megnevezésükre hozott új szabályokat.
A rendeletnek azonban nem mindenki örült, az Országos Kereskedelmi Szövetség például élesen kritizálta a szabályozást, mondván „a lex trappista nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit. A fogyasztókét azért nem, mert kiszoríthatja a boltokból az elérhető árú termékeket, így a trappista nélkül maradhat a sajtos-tejfölös tészta. A hazai gyártók számára azonban ez csak egy látszólagos – és minden bizonnyal átmeneti – védőernyő”, írja a 24.hu.
Az OKSZ az új jogszabályt az Európai Unió a kígyóuborkák görbületét szabályozó intézkedéseihez hasonlította, azonban kiemelték, „ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk”. Az OKSZ szerint sokkal nagyobb szükség lenne arra, hogy a magyar agrárpolitika a hazai tejtermelést és állattenyésztést segítse abban, hogy versenyképesebb legyen a piacon.
