New Music Friday REFRESHER-módra: a Playback Péntekben ezúttal Maier Péter ajánl öt fontos albumot és néhány dalt, hiszen geekeknek nincs nemzeti ünnep.
Albumok
Justin Timberlake: Everything I Thought It Was
Tény, hogy az időzítés nagyon taktikus Justin Timberlake visszatérő albumát illetően, tekintve, hogy a 2000-es évek seggrázós r'n'b-je brutális reneszánszát éli. A Y2K-trend kellős közepébe (végébe?) most a fehérfiú-soul koronázatlan királya is belepuffant egy lemezt, amely valamivel azért több egy öregedő popsztár ízléstelen comeback-albumánál. Jó, nem azt mondom, hogy hamarabb ajánlanám ezt, mint bármelyik friss The Weeknd-anyagot, de vissza-visszatérő kopottságérzet mellett megvannak a maga élénk pillanatai.
Más kérdés, hogy az Everything I Thought It Was PR-anyagnak is felfogható, mert egy olyan momentumban érkezik, amikor Timberlake reputációja nem él meg rózsaszín napokat. Britney Spears vallomása az énekes ráhatásával vállalt abortuszról, illetve az, hogy akkori megmozdulásai egy felvilágosultabb világban mennyire más megvilágítást kaptak, nyilvános bocsánatkérések elé állította. Maga az album is annak hat helyenként, de ez a vallomásosság azért bohókás tud lenni a szexizős-táncizós trekkek mellett. Mindenesetre az átjön belőle, hogy a tehetség nem vész el, és talán sokan szeretjük ennek a műfajank a nosztalgiáját annyira, hogy örömmel ráfüleljünk Timberlake új lemezére. Onnantól meg már eldöntheti mindenki, hogy tudja-e tényleges művészeti produktumként értékelni az Everything I Thought It Wast – összességében azért, némi jóindulattal lehet így hozzáállni.
Four Tet: Three Drums
Inkább chilles, mint táncolható lemezzel érkezett Four Tet, aki az elmúlt két évtizedben azért kezdett sétálni, hogy az elektronikus zene új generációja – köztük a vele mostanság sokat zenélő Skrillex-Fred again.. páros – futhasson. Abban az értelemben biztosan, hogy a most 46 éves Kieran Hebden mindenféle műfaji megkötés nélkül lavírozott a zenei műfajok széles spektrumán, ami ma már a legmenőbb producereknél alapvetés. A Three Drums azért is jó belépő a londoni zenész munkásságába, mert megmutatja azokat a műfajokat, amikben ő karrierje során alkotott. Van egy-két house-os megmozdulás, de ahogy utaltunk rá fentebb, inkább az ambient és a lo-fi uralkodik az albumon, amelyről néhány dalt biztos odakever majd Four Tet augusztusban Budapesten, ugyanis ő a Sziget line-up üdítő elektronikus zenei felhozatalának egyik legnagyobb neve.
Thierra Whack: World Wide Whack
Thierra Whack 2018-ban vált világszinten ismertték, amikor egy, 15 darab egyperces dalból álló mixtape-et dobott ki, amit akkor nagyon értékelt a zenei sajtó. Azóta azonban nem jelent meg stúdióalbuma, csak rengeteg közreműködés meg néhány single, amelyek közül jó pár ott van a philadelphiai rapper-énekes debütalbumként felcímkézett új anyagán, a World Wide Whacken. Whack egy kicsit olyan, mintha Ariana Grande sokkal viccesebb húga lenne, aki rengeteget füvezik és folyton idegesíti a tanulást és a karrierjét nagyon komolyan vevő nővérét. Kicsit úgy szól a lemez, mintha Grande laptopjáról lelopták volna azokat az alapokat, amiket nem használt fel, mert azok már túl experimentálisak voltak neki, de azért a vibe-juk mégis hasonló. Aztán jött a goofy tesó, és megmutatta, hogyan kell ezt csinálni, ha az ember nem veszi túl komolyan magát. Thierra Whack valószínűleg azon előadók sorába csatlakozik, akiket nem érdeklik az iparági elvárások, és akkor adnak ki lemezt, amikor úgy érzik, művészileg itt az ideje. Emellett jó esély van rá, hogy felkerül a neve azok közé is, akik ezt a produktum minőségd miatt meg is tehetik.
egy5egy: El nem álló nagy vihar
Március 12-én jelent meg az egy5egy zenekar második nagylemeze, amelyről az utolsó single még nálunk premierezett a múlt héten. Az Esti Kornél, a 30Y és az Elefánt vendégzenekaraként turnézó fiatal banda az egyik legpotensebb a magyaralter lehetséges új generációjából. Az El nem álló nagy vihar című nagylemezükön alapvetően a melankólia uralkodik. „A dalszövegek majdnem mindegyike valamiféle veszteséget, nehézséget, esetenként kiábrándultságot boncolgat – ezért is döntöttünk az El nem álló nagy vihar cím mellett“ – fogalmaznak az albumról a Lángolónak. Az anyag egyébként a kispálos Dióssy Ákos 'Dió' produceri és hangmérnöki munkájával valósult meg a Petőfi Nagylemez Program keretében, az egyértelmű inspiráció mellett valószínűleg ezért is szólal meg hasonlóképpen, mint a műfaj klasszikusai.
Holly Humberstone: Work In Progress
Holly Humberstone épp végigturnézta Európát, közben meg úgy volt vele, hogy megmutat néhány számot, amik nem fértek rá októberi nagylemezére. A Work In Progress egy négy „fiókdalt“ tartalmazó EP, amely inkább a melankolikus énjét mutatja meg, valószínűleg ezért is kerültek ki a merítésből az „elsővonalas“ lemeze összeválogatásakor, mert inkább lassúak, mint slágeresek. Az viszont biztos, hogy nem azért lettek belőlük loosie számok, mert nem elég jók.
Számok
Beatrick, Co Lee, Miller Dávid: Város
Ez a trió együtt nem ma kezdte. Beatricknek, Co Lee-nak és Miller Dávidnak Angyal című közösükkel már sikerült egy sokat hivatkozott dalt alkotniuk, feltehetőleg ugyanez a terv a most megjelenő Várossal is, amelyben még az „ég a város, ég a ház is“ kezdetű gyerekdal is visszaköszön. Az Angyalnál kevésbé táncolós, ellenben torz, zajos és bólogatós dal lett a Város, és az eddig sem volt kérdés, hogy ezek a srácok ebben is otthonosan mozognak.
Batboy: Bocsi, kösz, nem!
Batboy – akiről már többször is írtunk – mindössze 18 évesen már második albumával készül. Az Ezzel születni kell című lemez első előfutára szerdán érkezett, és így beszél róla a rapper: „A társaságomról szól, arról, hogy már nem teljesen mindegy, kik vesznek körül. Mint mindenki, én is sokat változom, ahogy megy az idő, de a zene által is: magamat is emlékeztetem a szöveggel arra, hogy figyeljek rá, kik vannak körülöttem“ – fogalmazott. Az új album áprilisban érkezik majd.
