Az 1914 és 1916 között készült, Elisabeth Lederert ábrázoló szóló portré díjakkal együtt 236,3 millió dollárért talált új gazdára.
Rekordáron ment el Gustav Klimt Elisabeth Lederer-portréja a Sotheby’s New York-i aukcióján – írja A mű.
A 150 millióról indított licit 20 percig tartott a hatláb (kb. 1,8 m) magas vászonért. Volt, hogy akár 5 milliós ugrásokkal emelkedtek a tételek, míg végül díjakkal együtt 236,3 millió dollárért (közel 78 milliárd forint) kelt el a Sotheby’s New York-i aukcióján, ezzel a modern művészet legdrágább, aukción elkelt darabjává vált. A végső ajánlatot telefonon adták le.
Az alkotás előző gazdája a júniusban elhunyt milliárdos, Leonard A. Lauder volt, aki a magyar származású üzletasszony, Estée Lauder örököse.
A festmény ezzel a második legértékesebb műalkotás lett, amit valaha árverésen értékesítettek, megelőzve Andy Warhol Sage Shot Blue Marilyn (1964) című festményét. Azt 2022-ben a Christie’s New York-i aukcióján 195 millió dollárért adták el díjakkal együtt. Elisabeth Lederer portréja egyben a Sotheby’s által valaha eladott legértékesebb alkotás is, megdöntötte Klimt egy művének aukciós rekordját, a Dame mit Fächer (Hölgy legyezővel, 1917) című festményét, ami 85,3 millió fontért kelt el (díjakkal együtt) egy 2023-as londoni árverésen. Az aukción eladott műalkotások rekordját egyébként továbbra is a Leonardo Da Vincinek tulajdonított Salvator Mundi tartja, amit a Christie’s 450,3 millió dollárért adott el 2017-ben.
A hipnotikus mosoly, ami rabul ejtette az emberiséget – A Mona Lisa viharvert útja a világszenzációig
2025.10.26 9:46
Ahogy A mű írja, a portré nem csupán a piaci értéke miatt kiemelkedő. Elisabeth Lederer apja August Lederer volt Klimt fő mecénása, anyja, Serena, pedig szintén kitüntetett helyet foglalt el a bécsi művészeti körökben. A kép különös jelentőséggel bír a történelem szemszögéből is: Elisabeth a náci megszállás idején azzal védekezett, hogy Klimt a valódi apja – a festő-befolyásos kapcsolat olyan erős volt, hogy ez segítette őt abban, hogy elkerülje az üldöztetést. A második világháború alatt a képet elvették, majd a háború után visszajuttatták a családnak; végül Lauderhez került, aki az 1980-as évektől saját otthonában, és a National Gallery of Canada kölcsönzésében tartotta.
