Véget érhet a tinik korlátlan internetezésének korszaka.
A múltban mi is írtunk róla, hogy egyre több ország hozott olyan szabályozásokat, amelyek korlátoznák a kiskorúak hozzáférését a közösségimédia-platformokhoz, és az MI-chatbotokhoz. Ausztráliát az elmúlt hónapokban követte Görögország és Dánia is, most azonban úgy tűnik, nemsokára az Európai Unió mind a 27 tagállama hasonló törvényeket hozhat.
A szerdán 483 szavazattal, 92 ellenszavazattal és 86 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező erejű állásfoglalásában az Európai Parlament mély aggodalmának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a gyerekek fizikai és mentális egészségét mennyi ártalmas gyakorlat fenyegeti az interneten. A képviselők a védelem fokozását sürgetik azokkal a manipulatív stratégiákkal szemben, amelyek függőséget okoznak, rontják a gyerekek koncentrálóképességét, és meggátolják az online tartalmak egészséges fogyasztását – olvasható az Európai Parlament sajtóközleményében.
A Parlament több lépést javasolt ahhoz, hogy a szülők a digitális térben is gondoskodni tudjanak gyermekeik biztonságáról, a gyermekek pedig csak az életkoruknak megfelelő online tevékenységekben vehessenek részt. A Parlament az EU egészében 16 éves korhatárhoz kötné a közösségi média, a videómegosztó platformok és az MI-társak használatát. A 13 és 16 év közöttiek kizárólag szülői hozzájárulással férhetnének hozzá ezekhez a tartalmakhoz.
Összeesküvés-elméletből hétköznapi zaklatás a transznemű emberek kárára: mi az a transvestigation?
2026.1.5 15:07
A képviselők támogatják, hogy az Európai Bizottság fejlesszen ki egy uniós appot az életkor ellenőrzésére, és hozzon létre európai digitális személyiadat-tárcákat. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az életkor meghatározásának pontosnak kell lennie, és hogy nem sérülhet a kiskorúak magánélethez való joga. Az ilyen rendszerektől függetlenül továbbra is a platformok felelőssége lenne biztosítani, hogy termékeik és szolgáltatásaik biztonságosak legyenek és megfeleljenek felhasználóik életkorának.
Ami a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet és más vonatkozó jogszabályok eredményesebb betartatását illeti, a képviselők azt javasolják, hogy a platformok felső vezetői tartozzanak személyes felelősséggel a rendelkezések súlyos és tartós megsértéséért, különösen, ha az a kiskorúak védelmét vagy az életkor ellenőrzését érinti.
A jelentés alapjául szolgáló kutatások egyike megállapította, hogy a fiatalok 97 százaléka mindennap használja az internetet, a 13 és 17 év közöttieknek pedig a 78 százaléka legalább óránként megnézi okoseszközét. Minden negyedik kiskorú esetében ugyanakkor olyan „kóros” vagy „diszfunkcionális” okostelefon-használat figyelhető meg, amely függőséget tükröző viselkedésmintákat takar.
Bizarr törvények Európában, amelyekről nem akarjuk elhinni, hogy még léteznek
2025.12.10 15:11
Egy 2025-ös Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak több mint 90 százaléka véli úgy, hogy sürgősen tenni kellene a gyermekek online védelméért, nem kis részben a közösségi média mentális egészségre gyakorolt káros hatásai (93 százalék), az internetes megfélemlítés (92 százalék), és a korhatáros tartalmakhoz való hozzáférés hatékony korlátozásának szükségessége (92 százalék) miatt.
