Árverésre bocsájtják Banksy "Crazy Horse" installációjának egy szeletét, ami az iraki háború egyik felkavaró esetét idézte fel.
Akár 200.000 dollárt is érhet az autóajtó, ami a street art művész Crazy Horse című installációjának része volt – írja a HypeBeast. A Crazy Horse 2013. október 9-én debütált a művész New York-i tartózkodása alatt, a Better Out Than In (Jobb kint, mint bent) sorozat részeként, és Banksy munkásságához híven erős társadalmi-politikai üzenettel bír. (A cím egyébként Paul Cezanne 19. századi impresszionista festő szavaira utal: „...a műteremben festett képek soha nem lesznek olyan jók, mint a kint festettek.“)
Az street art installáció megvadult lovakat ábrázol, amik egy csapat rémült emberre támadnak. A képet tovább fokozta egy hangkomponens: egy telefonszám, amit tárcsázva a 2007-es bagdadi Apache légicsapás hangfelvételei játszódtak le. A légicsapást végrehajtó katonák hívójele a Crazy Horse 1/8 és 1/9 volt, innen kapta az installáció is a nevét.
Légicsapás Bagdad külvárosában
Az iraki háború egyik legfelkavaróbb esete 2007. július 12-én történt, amikor két amerikai Apache helikopterrel hajtottak végre légitámadás-sorozatot Bagdad külvárosában. A támadások 2010-ben világszerte nagy visszhangot és vitát váltottak ki, miután a WikiLeaks nyilvánosságra hozott egy 39 perces, titkos felvételt. A felvételen, amelynek a WikiLeaks a Collateral Murder címet adta, a katonák egy csoport emberre lőnek, többek életét kioltva (köztük a Reuters két újságírója is az áldozatok között) és gúnyt űzve a civil áldozatokból.
„Ó, nos. Ők (az irakiak) tehetnek róla, hogy a gyerekeiket a csatába hozták“ – hangzott el az egyik katona szájából, amikor figyelmes lett egy fiatal áldozatra. Ezek a sorok a dermesztő közöny rétegeit adják hozzá a Banksy-műhöz.
Újabb rövid életű Banksy-alkotás jelent meg egy tengerparti kisvárosban, nem sokkal később bontani kezdték az épületet
2023.3.16 16:20
Később megerősítették a felvétel hitelességét, ami globális vitát váltott ki a morálisan is eléggé problémás támadások jogszerűségéről. Az USA hadserege kivizsgálta az ügyet, és megállapította, hogy a katonák elvileg a szabályoknak megfelelően jártak el, ellenséges csoporttal szemben jogosan léptek fel, és nem volt információjuk arról, hogy újságírók is lehettek a felkelők között.
