A nyelv, amely hosszú ideig a tudomány és kultúra közvetítő nyelve volt, sokkal több, mint egy elavult szaktudás. De vajon miért érdemes még ma is foglalkozni ezzel a holt nyelvvel?
Nemcsak össztársadalmi, de valamilyen szinten ez egy ilyen popkulturális megállapodás, hogy holt nyelveket tanulni teljesen felesleges. Össztársadalmilag azért, mert „Hát kivel beszéled?“, hiszen pont azért holt, mert nincsenek anyanyelvi beszélői, azaz orális nyelvhasználatra teljességében alkalmatlan, így pedig ez a fajta tudás abszolúte nem rentábilis. Popkulturálisan pedig körülbelül mindig is viccet csináltak a holt nyelvek, azon belül is leginkább a latin oktatásából: vagy úgy alakították egy adott alkotás történetiségét, hogy a latin nyelv ismerete potenciálisan humorforrásként jelenjen meg, vagy úgy en bloc a társadalmi konvenciókkal szembemenő, „fura“ karaktereknek volt valamilyen kapcsolata egy holt nyelvvel. Csak egy pár példa:
- Szabó Magda Abigél című regényében (és az abból készült filmben is), a sokat cikizett Kőnig tanár úr latint tanított, így az alapvetően már akkor is (az 1940-es évek) valamelyest avíttnak gondolt nyelvet egy igazi „lúzer“ okította – legalább is gondolták a diákok, bár a történet végén kiderül, hogy a férfi az igazi hős;
- a Vasember 2.-ben Tony Stark kételkedik, hogy bármi is igazi lenne Natasha Romanoff karakterében, azt is vitatja, hogy a nő tényleg tud latinul, mire Romanoff csak annyit válaszol: „Fallaces sunt rerum species“. A híres mondás, amit egyébként Lucius Annaeus Seneca római sztoikus filozófus, drámaíró és államférfinak tulajdonítanak, magyarosan körülbelül annyit jelent, „A látszat csal“. Mindenesetre Stark itt is inkább azzal élcelődik, hogy ugyan ki tud manapság latinul;
- vagy ott van az a valamelyest elfeledett 2003-as Eddie Murphy-film, az Elvarázsolt kastély, amiben Murphy lányának latin tudásával sikerült lemenni egy kriptába, hogy megmentse édesanyját, bár a férfi korábban szintúgy feleslegesnek gondolta azt, hogy gyereke megtanulja a holt nyelvet.
@johanssonsaep i hate captions — #foryou #viral #johanssonsaep #natasharomanoff #natasharomanoffedit #scarlettjohansson #blackwidow #fyp #xyzbca ♬ original sound - dev ⧗
És a lista még bőven mehetne tovább. Szót lehetne ejteni arról, hogy a Harry Potter-könyvekben szereplő varázsigék nagy része konkrétan latin szavakból, mondatokból, vagy egyszerűen csak latin szójátékokból épül fel, de felsorolhatnánk olyan világsztárokat is, akik klasszika-filológián, vagyis latin-ógörög szakon folytatták egyetemi tanulmányaikat, vagy csak úgy általában tanulták ezeket a nyelveket. Sőt, igazából ezt most meg is teszem: az előbb emlegetett J. K. Rowling, a Coldplay frontembere, Chris Martin, a Marvel-filmek Lokija és Dr. Stephen Strange-je, Tom Hiddleston és Benedict Cumberbatch, a Narnia krónikái írója, C. S. Lewis, de még A Hobbit-filmekből ismert Sir Stephen John Fry is nagy tisztelője és kultiválója a római és hellén kultúrának.
A nyelvtanár válaszol: így győzheted le a belső blokkjaidat, ha szeretnél megtanulni angolul – Varga Klaudiával beszélgettünk
2025.8.24 9:19
A popkulturális szerepét tehát már ismerjük, de térjünk csak vissza egy pillanatra a fentebb emlegetett általános vélekedésre, miszerint a holt nyelvek azért is haszontalanok, mert senki nem beszéli őket. Ám egészen biztos ez a helyzet?
@americanhighshorts why is latin an option? #americanhighshorts #latin #languages #highschool #sat ♬ original sound - American High Shorts
Mi is az a holt nyelv?
A holt nyelv terminológiájával ettől függetlenül azért vannak problémák, ráadásul nem is kevés. Vegyük csak példának a latint.
Hosszú időn át az ókorban a latin nemzetközi közvetítő szerepet töltött be – ezt nevezzük lingue francának –, majd a középkorban és az újkorban is használták, elsősorban írásban és oktatásban mesterségesen fenntartva az ókori, úgynevezett klasszikus, vagyis aranykori formáját. Viszont az általános elképzeléssel szemben a beszélt latinnal nem ugyanaz történt, mint a dinoszauruszokkal, vagyis hogy egyik napról a másikra tűnt volna el, sőt miközben a presztízsnyelvváltozat továbbélt az iskolákban és a tudományos életben, a mindennapi életben használt latin nyelvjárások továbbfejlődtek és átalakultak. Ezekből a helyi beszélt formákból születtek meg sorra, fokozatosan az újlatin nyelvek, amelyeket ma már több százmillió ember használ világszerte. Ilyen például a spanyol, a portugál, a katalán, a francia, az okcitán, a rétoromán dialektusai, az olasz, a korzikai, de még a román is. Egyébként a latin nem az egyetlen élő holt nyelv, pont ugyanebbe a kategóriába esik az ógörög, de még a szanszkrit is, ami a mai napig ugyanúgy virágzik annak ellenére, hogy továbbfejlődtek.
@vincentius.nguien Basic Latin vocabulary IN THE WOODS #learnlatin #latinlanguage #lingualatina #livinglatin #latinvocab ♬ sonido original - Vincentius Nguien
Szóval a holt nyelvek köszönik szépen, nagyon is jól vannak, és még szóban is a mai napig használják őket. Facebookon csomó latin nyelvű csoportba léphetnek be azok, akik kicsit gyakorolnák a római császárok nyelvét, de Youtube-on is találni megannyi vodcastet vagy csatornát, ahol csak latinul beszélnek.
Heti Horoszkóp: A Nap kedden este belép az Ikrek jegyébe, így a kezdeményezés, az önállóság és bátorság kerül előtérbe
2025.5.19 14:24
És hát bőven megéri egyébként belekóstolni a haszontalannak gondolt holt nyelvekbe, azon belül is elsődlegesen a latinba, és tulajdonképpen ez cikkünk témája is. Szóval összeszedtünk most egy csomó okot azért, hogy miért is éri meg Caesarék nyelvét megtanulni, és hogyan is kamatoztathatjuk ezt a tudást.
1. Mert könnyű
Oké. Az hogy mi könnyű, mi nehéz, igencsak szubjektív, pláne ha nyelvtanulásról van szó. Bár gyakorta szoktuk mondogatni, hogy valakinek vagy van érzéke a nyelvekhez vagy nincs, azért azzal érdemes tisztában lenni, hogy a nyelvérzék mint velünk született képesség nem egy tudományosan alátámasztott adottság. Egyszerűen csak arról van szó, hogy egyesek máshogy, strukturáltabban látnak át lingvisztikai logikai kapcsolatokat, mint mások. Ám ettől, meg a szubjektív nézőponttól is függetlenül azért kijelenthető, hogy a magyarul beszélők számára a latin kifejezetten egy könnyen elsajátítható nyelv. Egészen egyszerűen, mert a latin és a magyar nagyon is hasonlítanak:
- mindkét nyelv névszóragozásokat (latinul: declinatio) használ, azaz ragozza a főneveket, mellékneveket, bizonyos számneveket és a névmásokat nyelvtani eseteken keresztül. Például: puella (a lány), puellam (a lányt), puellae (a lánynak a valamije), puellae (a lánynak), és így tovább. Ám míg a latinban öt eset létezik (vagy hét, ha hozzávesszük a megszólító esetet (vocativus) és a helyhatározós esetet (locativus)), addig a magyarban körülbelül húsz (a nyelvészek még pontosan nem tudtak megegyezni, hogy csak a valódi esetragok számítanak nyelvtani eseteknek vagy a képzős eseteket is számon kell tartani);
- a latin is három igei idővel (praesens – jelen, praeteritum – múlt, futurum – jövő) dolgozik, akárcsak a magyar – bár az előbbinél erősen bejön az igei folyamatosság (imperfectum) és befejezettség (perfectum) kérdése;
- a magyar szókincs jelentős része latin és ógörög eredetű, így szavak szintjén is könnyen tanulható.
2. Mert könnyű belőle nyelvvizsgát szerezni
Nem tudtad, hogy latinból is lehet nyelvvizsgát tenni Magyarországon? Pedig bizony így van, és ráadásul rettenetesen alacsony az elvárás egy középfokú latinhoz. Nyilván opció az emelt érettségivel való nyelvvizsgamegszerzés is (ugyebár ott 60 százalék felett automatikusan jár a középfokú (B2-es) komplex nyelvvizsga), de tény, hogy az valamivel nagyobb falat lehet.
A pápa nyelve: 10 latin kifejezés, amit mindenképpen hallani a konklávé alatt, de csak kevesen értenek
2025.5.6 15:07
Ám hogyan is néz ki egy latin nyelvvizsga? Elsődlegesen ez a vizsgáztató intézménytől függ, viszont Magyarországon latin nyelvvizsgát csupán az ELTE Origó Nyelvi Centrum kínálja – a vizsga a Debreceni Egyetem Origo Nyelvvizsgahelyén is elérhető. A latin nyelvvizsga kétnyelvű (latin–magyar) rendszerben történik, és három szinten (B1, B2, C1) tehető le. Két részből áll: írásbeli és szóbeli.
Na de egy holt nyelvből hogyan történik a szóbeliztetés? A latin középfokú (B2-es) szóbeli nyelvvizsgán egy kihúzott, körülbelül 300 karakter hosszú klasszikus latin szöveget a vizsgáztatók által biztosított latin–magyar szótár segítségével, mintegy 30 perc felkészülési idő után kell felolvasni helyes, szép kiejtéssel, majd ismertetni annak magyar fordítását. Ezt követően a szöveggel kapcsolatos nyelvtani kérdésekre kell válaszolni magyarul, továbbá a vizsgázónak egy tételsorból kultúrtörténeti tudásáról kell számot adnia szintén a saját anyanyelvén. Ilyen téma például: a görög-római mitológia legismertebb alakjai, Róma városa, Cicero, Vergilius, Horatius, Ovidius élete és művei, a principátus és a császárság (Augustus jelentősége, nevezetesebb utódai), vagy a rómaiak Magyarországon.
A nyelvvizsgakövetelményekről itt tudtok bővebben tájékozódni.
A latin nyelvvizsga beszámítható pluszpontnak a magyarországi felsőoktatásban, de nem minden szakon és intézményben. A felvételi pontszámítási szabályok intézményenként és szakonként eltérhetnek, ezért fontos, hogy a választott egyetem vagy főiskola felvételi tájékoztatójában tájékozódjunk a pontos feltételekről.
3. Mert könnyebben tanulsz majd általa nyelveket
Nyilván itt elsődlegesen az újlatin nyelvekre gondolhatunk, hiszen – ahogy már fentebb írtuk is – a latin számos európai nyelv ősnyelve volt, így ha latinul tud az ember fia, rengeteg szót és nyelvtani szerkezetet felismerhet a franciában, olaszban, a románban és így tovább. A latin ismerete segít az alapvető szókincs gyors elsajátításában, hiszen ezeknek a nyelveknek a nyelvtana nagyrészt a latinból származik. Például a 'szeretni' latinul 'amare', franciául 'aimer', olaszul 'amare', spanyolul 'amar', és portugálul szintén 'amar' – a hasonlóság szembeötlő.
Ezenfelül viszont a latin elsajátítása segít más nyelvek grammatikájának megértésében is, különösen azokéban, amelyek szintén ragozó nyelvek – ilyenek a germán és a szláv nyelvek. Általa elsajátítjuk az etimológia és a morfológia alapjait (ez utóbbi baromi hasznos például a magyar érettségihez), és úgy en bloc megtanít minket a nyelvekről gondolkodni, ami baromi fontos lenne, és pont ez az, amiben a magyar oktatás annyira gyenge.
@babbel Romanian 🇷🇴 vs. Latin & other Romance languages! #romanianvslatinvsromance #romanianvslatin #romanianlanguage #romancelanguages #latinlanguages ♬ original sound - Babbel
4. Mert fejleszti a memóriát és a koncentrációt
A latin nyelv grammatikai és szintaktikai szabályai rendkívül szigorúak és következetesek, ami segíti a memorizálást, sőt egy 2024-es tanulmány szerint a latin nyelv tanulása az anyanyelvi készségeket is javítja. A kutatás azt mutatta, hogy a latin nyelvet tanuló diákok a kompetenciaméréseken is jobban teljesítenek, ez pedig arra utal, hogy a latin nyelv tanulása elősegítheti a kognitív fejlődést.
Tényleg megváltozik a személyiségünk, amikor nem magyarul szólalunk meg? A tudomány szerint a válasz egyértelmű
2025.1.31 13:16
Ez annak is köszönhető, hogy tulajdonképpen latinul tanulni egy kicsit egyet jelent a folyamatos magolással, de ez sokkal egyszerűbben és gyorsabban megy, mint azt az ember elsőre gondolná. Szóval a hosszútávú memória treníroztatására tökéletes. Továbbá segít abban, hogy a tanulók fejlesszék az analitikus gondolkodásukat, mivel folyamatosan szövegmaradványokkal dolgoznak, a jelentések kibogozása és az összefüggések átlátása pedig fókuszált munkát igényel.
5. Mert nem beszéljük
Bár fentebb azt írtam, hogy a latin élőbeszédben még ma is megállja a helyét, viszont vitathatatlan, hogy az a fajta latin oktatás, ami számunkra Magyarországon elérhető, az maximálisan írásközpontú. De ez a latin magyarországi helyzetének inkább előnye, mintsem hátránya, hiszen így már eleve úgy tanuljuk a nyelvet, hogy azt ne használhassuk orálisan, vagyis valamelyest könnyített a terep, hiszen a szavaknak csak a szóalakiságát kell elsajátítanunk úgy, hogy ne fejben (szájban) építsünk mondatokat, hanem írásban.
@arumnatzorkhang Beginning of the Aeneid in Latin. #linguistics #language #latin #ancientrome #rome #classics #aeneid ♬ original sound - Arum Natzorkhang (COMMS OPEN)
6. Mert egyszerűen baromi menő
Azért ízlelgessük a tényt, hogy latint tanulva eredeti történelmi szövegeket tehetünk magunkévá. Számomra ez a reveláció az emelt latin érettségim írásbeli részénél vágott belém, amikor felfogtam, hogy fordítandó szövegnek Iulius Caesar Commentarii de bello Gallico (röviden csak: De bello Gallico) című munkájának bevezető szakaszát kaptam. Egy szöveget, ami azon a ponton minimum 2060 éves volt. És értettem!
A római kultúra, irodalom, történelemtudomány baromi izgalmas, és hál' istennek már minden elérhető a neten, szóval egy jó és stabil latin tudással könnyen kedvünkre csemegézhetünk az eredeti ókori szövegek között. Aztán a latinnál meg sem áll a menet, hiszen adekvát átugrani az ógörögre, ami – a cikk írója szerint – sokkal összetettebb és nehezebb, de izgalmas kihívást jelent, és egyáltalában nem lehetetlen megtanulni.
