A sakkozás a pandémia utáni streaming boomnak és a Vezércsel című sorozatnak köszönhetően a második aranykorát éli, nemrég pedig a magyarok egyik nagy büszkeségéről, a világhírű Polgár Judit életéről készített filmet a Netflix.
A sakk ősi, perzsa-arab stratégiai táblajáték, melynek első változata Indiában született meg, 600 környékén csaturanga néven, amely a mai sakknál jóval egyszerűbb szabályokkal rendelkezett. Indiából először Kínába jutott el, onnan Japánba, ezután érkezett meg szép lassan, 1000-re Nyugat-Európába. 1283-ban már európai sakk-könyv is született, a 16. századra pedig kialakult a napjainkban ismeretes, végleges verziója. 1758-ban jelent meg az első magyar nyelvű sakk-könyv, az ismeretlen szerzőtől származó „Sách, avagy királyos játéknak szabott rend-tartási". Az első hivatalos sakkvilágbajnokságot 1886-ban rendezték meg, amit Wilhelm Steinitz nyert meg.
A sakk a 20. században kiemelt jelentőségű sportággá nőtte ki magát, elsősorban komoly geopolitikai befolyása miatt. A világ legjobb sakkozói egy személyben képviselték országuk, avagy birodalmuk intellektuális nívóját, legyen szó a Szovjetúnióról vagy épp az Egyesült Államokról. Robert James Fischer, ismertebb nevén Bobby Fischer és Borisz Vasziljevics Szpasszkij 1972-es világbajnoki összecsapását világszerte közvetítették a televíziós csatornák; a két nagyhatalom versengése kettejük végletekig menő párharcában csúcsosodott ki. A közvéleményt lázban tartotta a hebrencs, kissé nárcisztikus amerikai csodagyerek és a megfontolt, tapasztalt szovjet zseni mérkőzése, amelyen végül Fischer diadalmaskodott.
A két másik nagyágyú, Garri Kaszparov és Anatolij Karpov öt maratoni világbajnoki meccsen át tartó küzdelme még saját Wikipédia-oldalt is kapott. A sakktörténelmi rivalizálás az 1980-as évek elejétől kezdve húsz éven át tartott. Az említett nevek mellett a 20. század számos ikonikus világbajnok sakkjátékost vonultatott fel: az 1900-as évek első felében a pragmatikus Emmanuel Laskert, a kimért Jose Raul Capablancát, a bohém életvitelt élő támadó géniusz, Mikhail Talt, valamint a modern generációt képvselő Vladimir Kramnikot és Viswanathan Anandot. 2013-tól a sportág teljhatalmú ura az ötszörös világbajnok norvég, Magnus Carlsen.
Polgár Judit élete kísérletként indult, de a világ legsikeresebb női sakkjátékosa lett, akiről a Netflix is filmet csinált
3 nappal ezelőtt
Miután Kaszparov tizenöt évnyi elsöprő dominancia után 2000-ben Vladimir Kramnik ellen elveszítette a címét, a meccsük után egy korszak is lezárult. Eljött az internet érája, amelyben a sakkozás egyre inkább idejétmúlt konstrukciónak tűnt. A tévék felhagytak a közvetítésével, és a sakozzás világméretű értelmiségi sportágból a közvélemény számára niche hobbivá alakult. Kialakult a sztereotipikus percepció, miszerint sakkozni kizárólag idős bácsik, és az anyukájuk pincéjében élő, 40-es férfiak szoktak. Kevesen láttuk jönni, hogy a 2020-as években minden eddiginél gigantikusabb globális boomja lesz, amely a fiatalabb generációkat is magával rántja.
4 tényező, amely a sakkozás második aranykorát eredményezte
A Covid-19 járvány viharos évei alatt kénytelenek voltunk huzamosabb időt eltölteni a lakásunkban, melynek köszönhetően felértékelődött a mindennapokban a társas- és táblajátékok szerepe. 2020 előtt a Ki nevet a végén?, a römikártya vagy a sakktábla padlásról való előkaparása képtelen szituációnak tűnhetett, a végtelen mennyiségű rendelkezésre álló idő okán azonban lehetőségünk nyílt arra, hogy az alapoktól kezdve megtanuljunk sakkozni, vagy leporoljuk megkopott tudásunkat. Ebben az egyre könnyebben kezelhető és egyre profibb online sakk-alkalmazások is segítségünkre voltak, mint például a két legnépszerűbb: a Chess.com és a Lichess.
Nagy mértékben hozzájárult a sakkozás második aranykorának eljövetelében a Vezércsel című Netflix-sorozat is, amely 2020 októberében került fel a streamingszolgáltató palettájára. A kissé különc, de szerethető erős női protagonista, az Anya Taylor-Joy által tökéletesen megformált Beth Harmon átélhető sztorija popkulturális robbanást eredményezett: az első hónapban világszerte 62 millió háztartásban darálták le a minisorozatot. Mára közel 113 millió nézőt számlál, amellyel még mindig a top 10-ben van a Netflix örökös listáján olyan szériák társaságában, mint a Squid Game, a Wednesday, a Kamaszok, a Szörnyeteg: A Jeffrey Dahmer-sztori vagy a Bridgerton.
A megsokszorozódott otthoni szabadidő, az appok fejlődése és a Vezércsel gigantikus sikere mellett volt még valami, ami hozzájárult a sakk újbóli felemelkedéséhez: a streamelés és az online tartalomgyártás. Összefügg a pandémia okozta bezártsággal, hogy a Twitch-en és YouTube-on való élőzés sokak számára nem csupán hobbivá, hanem munkává vált. A nemzetközi versenyek szünetelése miatt a világ legjobb sakkozói közül jó néhányan elkezdtek streamelni és videózni, és egyre több e-sport jelleggű rendezvényre került sor.
Sajtfutás, lábujjszkander, sakkboksz – Ezek a világ legfurább sportjai
2025.8.29 10:56
Ékes példája a streaming-sakkozásnak Hikaru Nakamura, többszörös amerikai bajnok, aki jelenleg a világranglista második helyezettje. Twitch-en milliók követik, a YouTube-csatornáján úgyszintén. Ugyanígy fest a helyzet napjaink legjobbjával, Magnus Carlsennel is – a lenti videóban látható néhány évvel ezelőtti partijukat például 18 millióan tekintették meg.
A nemzetközi mester (a nagymester előtti fokozat) Levy Rozman, vagyis GothamChess tartalmait döbbenetesen sokan követik, de számos hasonló példát lehet említeni a Botez-nővéreken át, Anna Cramling-en túl egészen Agadmatorig – az online sakkozás közvetítése és az ahhoz kapcsolódó tartalomgyártás fő bevételforrássá vált profi játékosok és lelkes amatőrök számára egyaránt.
Sakkéletről szóló nagysikerű podcastok is vannak, ilyen például Dina Belenkaya beszélgetés műsora, aki nemrég épp Polgár Judittal készített interjút, illetve a C-Squared is nagyot megy mostanság.
Ki a legjobb sakkozó?
A sakkozók közti tudásbeli eltérést az Élő-pontrendszer segítségével mérik, amely Élő Árpád, 1992-ben elhunyt sakkozó, sportvezető és fizikus nevéhez fűződik. Az Élő-pontrendszer a versenyzők egymáshoz viszonyított játékerejének mérésére létrehozott szisztéma. A meglehetősen bonyolult algoritmus annak tükrében súlyoz és oszt pontokat, hogy mekkora annak az esélye, hogy legyőződ az ellenfeled.
Teljesen átírta a profi League of Legendst és az erőviszonyokat a 2025-ös MSI – kivéve a legjobbakat
2025.7.18 11:28
Vegyük alapul Magnus Carlsen, a sakktörténelem során legmagasabb Élő-pontszámmal rendelkező játékos 2882-es ratingjét. Amennyiben kikapna egy 2552-es értékelésű sakkozótól, akkor 9 ponttal csökkenne az Élője, ha pedig nyerne, akkor csupán egyetlen pontot kapna, hiszen nála jóval gyengébb játékost győzőtt le. Ugyanígy, ha megverne egy 2840-es Élővel rendelkező top 10-es játékost, 4 pontot kapna, ha vereséget szenvedne, 5 pontot veszítene. A legjobb játékosok közt ritkán látható számmotevő változás, hiszen a klasszikus időformátumban rengeteg a döntetlen, illetve mivel egymáshoz hasonló az Élőjük, csupán néhány értékkel változik a pontszámuk egy esetleges győzelem vagy vereség esetén.
Az online alkalmazások is ugyanígy működnek. Néhány meccs lejátszása után kialakul egy nagyjából reális pontszám, amely mentén bárki összepárosíthatja magát hozzá hasonló kvalitású sakkozókkal. Természetesen az online Élő-pontszám nem hivatalos, annak megállapítására a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) jogosult, és élőben játszódó versenyeken, bajnokságokon kell részt venni hozzá.
A hivatalos FIDE címek a következők:
- Nagymester - Grandmaster (GM): 2500+ Élő-pontszám (meghatározott számú nagymester legyőzése is szükséges a címhez),
- Nemzetközi mester - International Master (IM): 2400+ Élő-pontszám (meghatározott számú Nemzetközi Mester legyőzése is szükséges a címhez),
- FIDE - mester - FIDE Master (FM): 2300+ Élő-pontszám (meghatározott számú FIDE-mester legyőzése is szükséges a címhez),
- Mesterjelölt - Candidate Master (CM): 2200+ Élő-pontszám.
Hogy érzékeltessük, milyen nehéz valójában elérni ezeket a címeket, világszerte kb. 1900 nagymester, 4 ezer nemzetközi mester, 9 ezer FIDE-mester és 2400 mesterjelölt sakkozó van.
Íme a top 10 legmagasabb Élő-pontszám valaha:
-
Magnus Carlsen - 2882
-
Garry Kasparov - 2851
-
Fabiano Caruana - 2844
-
Levon Aronian - 2830
-
Wesley So - 2822
-
Shakhriyar Mamedyarov - 2820
-
Maxime Vachier-Lagrave - 2819
-
Viswanathan Anand - 2817
-
Vladimir Kramnik - 2817
-
Veselin Topalov - 2816
Az első magyar a listán a 28. helyen szereplő 29 éves Rapport Richárd a 2716-os Élő-pontszámával. 2022-ben volt a csúcson, akkor a világranglista 5. helyén állt, 2776-os ratinggel, amellyel megelőzte Lékó Péter csúcsát is. A lenti videóban Rapport épp a világelső Carlsent győzi le, mindössze 23 lépésben.
A legnagyobb magyar sakkozók
A jelenleg 88 éves Portisch Lajos az 1960-as évek eleje és az 1980-as évek vége közt az egyik legerősebb sakkozó volt, a világranglista 2-3. helyén is állt. Almási Zoltán a 2000-es évek eleji fénykorában a világranglista 18. fokán szerepelt, a legerősebb Élő-pontszáma 2726 volt, amelyet 2011-ben ért el. A magyar köztudatban talán legélénkebben élő sakkozó Lékó Péter, aki 2004-ben híresen alulmaradt Vladimir Kramnik ellen a sakkvilágbajnoki címért folytatott küzdelemben. Se előtte, se utána nem került ilyen közel hazai versenyző a sakkvilág legpatinásabb titulusához. Lékó legmagasabb Élő-pontszáma 2763 volt, amelyet 2005-ben ért el.
It is ok not to be ok
by inchess
A korábban említett Rapport Richárd bár az utóbbi néhány évben lecsúszott az élmezőnyből, még így is a világelithez tartozik. Az unortodox, szokványostól eltérő stílusa és megnyitásai miatt máig fontos tényezőnek számít.
Polgár Judit a valaha élt legmagasabb Élő-pontszámmal rendelkező női sakkozó volt: 2005-ben eljutott a 2735-ös csúcsig. Polgár híres volt arról, hogy a férifak uralta sportágban nemcsak nőkkel, hanem a toplistás férfiakkal mérkőzött meg. Sosem szeppent meg, harcias, agresszív támadó stílusának köszönhetően több alkalommal is legyőzte az ijesztően domináns szovjet játékosokat, például Kaszparovot, de még Magnus Carlsent is. Polgár legendás státusza máig töretlen, és jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy egyre több kislány és nő kezdjen el sakkozni – amely tendencia a legnépszerűbb tartalomgyártók közt is megfigyelhető.
Nővére, Polgár Zsuzsa 2577-es csúcspontszámával szintén a világ élvonalához tartozott. 1984-ben, mindössze 15 évesen lett a női világranglista vezetője, és 23 éven keresztül az első három hely valamelyikén állt. Ő volt egyébként az első nő, aki kvalifikálta magát a férfiak között a világbajnokjelöltek versenyébe. A lenti videóban Judit épp Kaszparovot győzi le, az Oroszország vs. Világválogatott meccsen, 2002-ben.
A sakkozás hosszútávú jövője egyértelműen az e-sport irányába mozog, ezt az Esports World Cup döntője is jól mutatja, amelyet milliók követték figyelemmel online. Mint az élet legtöbb területén, a jövőben várhatóan kisebb hangsúly helyeződik majd az élőben megtartott bajnokságokra, és a fabábuk helyett a topjátékosok is valószínűleg egyre gyakrabban veszik majd kézbe a számítógép egerét. A fiatalabb generációk számára is sokkal vonzóbb ez a formátum, mint a kevésbé pörgős, öltönyös, fatáblás megoldás. Ha beletekergetsz a videóba, világossá fog válni, miért terelődik szélsebesen az e-sport irányába a sakkozás. A több mint 1500 éves táblajáték tehát folyamatosan fejlődik, evolválódik, és úgy tűnik, még legalább ennyi ideig velünk fog maradni.
