Lehetséges, hogy egy-egy olimpiai verseny során a sportolók úgy megéheznek, hogy még egy fémdarabot is be tudnának burkolni, az éremharapás gyakorlata azonban nem emiatt alakult ki.
Javában zajlanak a 2024-es párizsi olimpiai játékok, a lapok a lenyűgöző sportteljesítmények mellett most is előszeretettel cikkeznek kínos sérülésekről vagy érdekes háttérsztorikról, a fotósok pedig rendszeresen örökítik meg azokat a pillanatot, amikor a versenyzők a dobogón a fogaik közé szorítják a fémből készült jutalmat. Az érembe harapó sportolók látványa ősidők óta velünk van, és a gyakorlat mára ikonikussá vált.
A történelem úgy tartja, hogy anno a kereskedők is a fogaik közé vették az aranynak látszó érméket, hogy ellenőrizzék a hitelességüket, azokban az időkben, amikor a nemesfémet még fizetőeszközként használták. Az olimpia hivatalos honlapja arról számol be, hogy a sportolók gesztusa természetesen más tőről fakad, és jóval banálisabb oka van: azért csinálják, mert a fotósok ezt kérik tőlük.
Az Olimpiatörténészek Nemzetközi Társaságának alelnöke, David Wallechinsky a CNN-nek egy korábbi interjúban elmondta: az érembe harapás rituáléja a média kielégítésére szolgál, leginkább a fotósok megszállottsága, mert jól illik a címlapokra. „Szerintem úgy tekintenek rá, mint egy ikonikus felvételre, amit könnyel el lehet adni. Nem hiszem, hogy a sportolók ezt maguktól csinálnák“ – magyarázta.
Mi a fene van abban a kis dobozban, amit az olimpiai dobogósok az érem mellé kapnak?
2024.7.30 15:08
A 2020-as tokiói olimpiai játékok szervezői odáig mentek, hogy viccet csináltak a jelenségből, és közleményben emlékeztettek, hogy az érmek a japánok által adományozott elektronikus eszközök újrahasznosításából készülnek, tehát nem feltétlen kell beléjük harapni.
Szeretnénk hivatalosan is megerősíteni, hogy a #Tokyo2020 érmek nem ehetőek.
A jelenség nem csak az olimpián jellemző: Rafael Nadal spanyol teniszcsillagnak szinte védjegyévé vált, hogy úgy pózol a kupákkal, mintha ki akarna belőlük harapni egy falatot.
