A hot rodent men trend bár ártalmatlannak tűnik, számos morális kérdést felvet: miért hasonlítjuk embertársainkat negatív megítélésű állatokhoz, és a férfiakat miért ünnepeljük a szépségideáltól eltérő megjelenésükért, míg a nőket ízekre szedjük?
2024 több meglepetést is tartogatott, ami nem volt rajta a bingókártyánkon. Ilyen például az év elején mindent letaroló mob wife esztétika, vagy a napokban egyre nagyobb hírverést keltő „hot rodent men” trend. Ebben az esetben olyan férfi színészekről van szó, akik ugyan nem minősülnek konvencionálisan jóképűnek, sőt, akár rágcsálókra emlékeztető vonásokkal rendelkeznek, mégis van bennük valami vonzó. De mit mond ez el rólunk mint társadalomról, hogy állatokhoz hasonlítgatjuk egymást? És ha nőkről lenne szó, akkor is trendinek számítana a nem konvencionálisan szép külső?
Nem egy Brad Pitt, szokták mondani, és valóban, Brad Pitten kívül senkinek sem adatott meg, hogy Brad Pitt legyen. Bár a Harcosok klubja és a Ha eljön Joe Black színésze lett a férfiszépség etalonja, azért rajta kívül is szép számban akadnak még férfi hírességek, akiknek a maguk jogán sikerült elcsavarnia a női fejeket, például Leonardo DiCaprio, Chris Hemsworth, vagy az idősebb generációból George Clooney és Richard Geere.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak a modernkori görög istenek vinnék sokra Hollywoodban, és az utóbbi időben látványosan megszaporodott azoknak a férfi színészeknek a száma, akik nagy valószínűséggel nem kerültek volna a Bravo magazinba plakátként, hogy a tinilányok a falukra akasszák őket. Sőt, annyira nem előnyös a megjelenésük, hogy kis képzavarral akár még rágcsálókra is hasonlíthatnak, ezzel együtt mégis vonzóak (hello karizma és/vagy siker!). Ők lettek a hot rodent men, és ezen a nyáron nekik áll a zászló.
Mitől lesz valaki dögös rágcsáló?
Hosszú ideje rajongunk a L'ecsóból ismert Remyért és Stuart Little-ért, de mit is jelent, ha egy férfira mondják azt, hogy dögös rágcsáló?
2023 májusában jelent meg egy poszt az X-en, ami a különböző típusú férfiakat az állatokhoz való hasonlóságuk alapján kategorizálta. Míg Ryan Goslingot egy sashoz, Henry Cavillt egy medvéhez, Heath Ledgert egy golden retriverhez hasonlították, addig Timothée Chalamet-nak a hüllők jutottak. Ebből indult ki a Dazed, viszont a hüllőkből náluk rágcsálók lettek, és miután bedobták a köztudatba, a hot rodent men kifejezés futótűzként kezdett terjedni a közösségi oldalakon és a médiában. A definíció szerint
a rágcsálóra hasonlító jóképű férfiak általában inkább karcsúak, mint izmosak, inkább szögletes vonásokkal. Gyakran nem konvencionálisan jóképűek, de ez csak még dögösebbé teszi őket.
men are either eagle handsome, bear handsome, dog handsome, or reptilian handsome pic.twitter.com/or8uPZ7tre
— normal catholic girl (@marieprairiee) April 30, 2023
A dögös rágcsálóember egy olyan férfi hírességre használt címke, aki egyszerre vonzó, de ha hunyorogsz, a vonásaiban valami egy rágcsálóra emlékeztet. A szögeletes arcvonásokon túl az ápolatlan haj, kissé gülü szemek, nagy, elálló fülek jellemzik a kategóriába tartozó férfiakat. A kifejezés rajongói azzal érvelnek, hogy a híresség bája a rágcsáló tulajdonságaiból fakad, nem pedig azok ellenére.
Kik alkotják 2024-ben a rágcsáló ganget?
Jeremy Allen White, aki nemrég A mackó című gasztrodrámával robbant be. Josh O'Connor, aki korábban A koronában a fiatal Károly királyt alakította, most pedig Zendaya oldalán a Challangers filmmel került reflektorfénybe. Barry Keoghan, aki A sziget szellemeivel már felhívta magára a figyelmet, de a Saltburnnel lett igazi ikon. Az Imádlak utálni és a Hitman sztárja, Glen Powell. A már régóta női szíveket hódító rágcsálók közül Adam Drivert és Timothée Chalamet-t (aki a softboi és a hot rodent kategóriákat is kipipálhatja) is megtaláljuk az ilyen összeállításokban. De a kevésbé előnyös megjelenésű férfiak nem most vették be Hollywoodot, hiszen ott van Willem Defoe, akinek arcberendezése tökéletes az ellenszenves és gonosz szerepekre.
A hot rodent jelző népszerűsége onnan eredhet, hogy tűpontosan rámutat arra, amit eddig nehéz volt megragadni: vannak férfiak, akik nem jóképűek, mégis vonzóak. Tapsoljunk, sokan most fedezték fel a kisugárzás erejét.
Tényleg rágcsálókhoz hasonlítunk embereket?
Eddig, ha egy férfira azt mondtuk, hogy olyan, mint egy patkány, akkor az negatív kontextusban történt, a vállalhatatlan, aljas, szemét viselkedése miatt. Például olyan esetben használjuk ezt a jelzőt, ha egy férfit három év együttlét után a siker és csillogás annyira elvakít, hogy elhagyja barátnőjét és pici babáját, akkor valóban megállja a helyét ez a jelző. Most azonban néhány arcvonásnak köszönhetően pozitív töltetett kapott a rágcsálóság.
A hírességeknek persze több kritikát kell elviselniük egy átlagembernél, hiszen a nyilvánosságból élnek, de nem lehet, hogy ezzel túllőttünk a célon? Több kutatás foglalkozott azzal, hogy milyen pszichológiai hatása van, ha embereket vagy embercsoportokat állatokhoz hasonlítunk. Volt olyan tanulmány, ahol fekete embereket majmokhoz hasonlítottak, egy másik kutatás pedig azt találta, hogy azok a férfiak, akik erősebb automatikus asszociációkat mutattak a nők és az állatok között, azoknál nagyobb volt a nők szexuális zaklatására és bántalmazására való hajlam.
Társas lényekként arra vagyunk beprogramozva, hogy együttérezzünk embertársainkkal, és kényelmetlenül érezzük magunkat, ha valakit szenvedni látunk. Ha valakit egyszer dehumanizálnak, általában megtagadjuk tőle azt a figyelmet, együttérzést és empátiát, amit más embereknek általában megadunk. Végső soron ez lazíthatja az agresszióval és erőszakkal szembeni ösztönös ellenérzésünket. A tanulmányok alapján, ha valaki egyszer dehumanizált egy másik embert vagy csoportot, kevésbé hajlamos figyelembe venni a gondolatait és érzéseit.
Persze ez a trend is csak figyelemhajhászás, vélhetően nem fog erőszakhoz vezetni, mégis fontos a dehumanizációs aspektusa, hogy a hírességekre nem érző-gondolkodó lényként tekintünk.
Kettős mérce
Játszunk el egy pillanatra a gondolattal, hogy megfordítjuk a helyzetet, és férfiak helyett nőkről van szó. Egyrészt a női társadalom azonnal kikérné magának, hogy rágcsálókhoz hasonlítsák a tagjait, másrészt egy ilyen szcenárió teljesen elképzelhetetlen. Ha egy nőnek három hajszála rosszul áll, a média azonnal darabjaira cincálja, hát még ha valakinek a klasszikus szépségideától eltérő vonásokat adott a genetika!
Túl magas, túl vékony, túl kövér, túl csontos, túl nagy a szeme, túl húsos az ajka, túl vastag a szemöldöke, túl vékony a szemöldöke, túl kicsi a melle, túl nagy a melle, lapos a feneke, túl nagy a feneke, ráncos, őszül, elhagyta magát, miért nem dobta le gyorsabban a várandóság alatt felszaladt kilókat... A lányokat kiskoruktól arra kondicionálja a külvilág, hogy a társadalom figyelő szeme folyamatosan hibák után kutatva pásztázza őket, ezért jobb, ha odafigyelnek magukra. Erre most azt mondják, hogy ha férfiaknak mindent el lehet nézni. Egyáltalán nem arról van szó, hogy bántani kellene őket, azért, hogy milyen füllel vagy szemekkel születtek, de a kettős mérce itt is tetten érhető.
Mi lenne, ha végre leszállnánk egymás külsejéről, és az embereket a tehetségük, teljesítményük és az alapján ítélnénk meg, ahogy másokkal bánnak? Akkor a világ talán egy boldogabb hely lenne.