A Zara és a H&M pamut termékeihez használt gyapotért eddig több mint 1,5 millió négyzetkilométernyi értékes szén-dioxid-nyelő tűnt el Brazíliában. Mindeközben a boltokban a pamut etikus előállítását igazoló címkékkel árulják ezeket a termékeket.
A divat a második legszennyezőbb iparág, és ebben jelentős szerepe van a felhasznált textíliáknak. Az elmúlt években nagy figyelmet kapott a poliészter,egy friss kutatás azonban most a Zara, a H&M és más fast fashion márkák által a textíliáikhoz használt gyapot sötét titkát tárta fel: Brazíliában az esőerdők kivágásával, erőszakkal és korrupcióval állítják elő az anyagot.
A fast fashion kifejezés a mindennapi szótárunk része, de hallottál már a fossil fashionről?
Jelentése fosszilis divat, utalva arra, hogy az előállított ruhák több mint fele a legfontosabb fosszilis energiahordozóból, azaz kőolajból előállított poliészterből készül. A Changing Markets Foundation adatai szerint a globális olajfogyasztás 1,35%-át a textilipar adja. Szó szerint a bőrünkön viseljük a műanyagszennyezést. 2000-ben a poliészter átvette a vezető szerepet a pamuttól, azóta pedig egyre növekedett a felhasználása, 2020-ban már a 20 évvel korábbi mennyiség duplája volt.
Ennek ellenére egyre többen igyekeznek a természetes anyagok felé fordulni a ruhaválasztás terén is. Azonban van egy rossz hírünk. A pamuttal sem vagyunk igazán kisegítve. Április 11-én hozta nyilvánosságra a brit Earthsight nevű nonprofit szervezet „Fashion Crimes: European retail giants linked to dirty Brazilian cotton”, vagyis „Divatbűncselekmények: kapcsolat az európai kiskereskedelmi óriások és a mocskos brazil gyapot között” című kutatásának eredményeit. Ennek keretében a szervezet 800 ezer tonna, nyugati kiskereskedelmi óriáscégektől származó pamutot követett nyomon egészen a brazil szavannáig, pontosabban a korábban sokszínű természet letarolásával létrejött mezőgazdasági területekig.
A Shein már luxusmárkákkal és azok hamisítványaival is próbálja eladni magát, de egyre kevesebben vevők az olcsóságra
2024.10.16 11:36
A 12 hónapon át tartó vizsgálat során a rendelkezésre álló adatok, bírósági dokumentumok, műholdfelvételek, és a gazdákkal készített interjúk alapján megállapították, hogy két nagy brazil gyapottermelő, a Grupo Horita és az SLC Agricola illegális erdőirtásból profitál Bahia állam nyugati részén, és a Zara és a H&M üzleteiben a „legjobb pamutot” garantáló címke, a Better Cotton (BC) tanúsítvány megszerzésével téveszti meg a vásárlókat.
A kutatás eredményei nagyon élesen rávilágítanak arra, hogy nem kizárólag az anyagfelhasználás a divatipar rákfenéje: a mennyiség az. Jelenleg évente a becslések szerint 100 milliárd ruhadarabot állítunk elő, és készülhetnek azok pamutból vagy akár biopamutból, a bolygó erőforrásai akkor sem fogják bírni ilyen léptékben a kizsákmányolást.
Trópusi szavanna Vs. gazdaság
A Kelet-Brazíliában található Cerrado régiót lélegzetelállító fennsíkok és buja völgyek jellemzik. Biodiverzitás szempontjából ez a világ legváltozatosabb területe, figyelemre méltó módon itt él a világ állatfajainak öt százaléka – köztük az óriás hangyászölyvek, az óriás armadillók és a jaguárok. Ennek a trópusi szavannának – amely Brazília egynegyedén terül el – több mint a felét a nagyüzemi mezőgazdaság földéhsége miatt kiirtották az elmúlt évtizedekben. Tavaly az erdőirtás itt 43 százalékkal nőtt.
Az Earthsight szerint a Cerrado szavannáinak eltűnése egybeesik a brazil exportra szánt gyapottermelés fellendülésével: eddig több mint 1,5 millió négyzetkilométernyi értékes szén-dioxid-nyelő tűnt el. Az előrejelzések szerint pedig az ország 2030-ra a világ legnagyobb gyapotexportőre lesz, megelőzve az Egyesült Államokat.
Az ökológusok azért is kongatják a vészharangot, mert szerintük ezt a kevésbé ismert régiót feláldozzák a híresebb Amazonas megmentése érdekében.
A Cerrado nemzetközileg nem túl ismert. Ha olyan hírneve lenne, mint az Amazonasnak, akkor olyan politikát folytatnánk, amely bioszférája megőrzését szolgálja
– mondta Ane Alencar, a brazil IPAM nonprofit szervezet tudományos igazgatója az év elején.
A brazil kormány becslése szerint a Cerrado növényzetének mezőgazdasági célú kiirtása évente annyi szén-dioxidot termel, mint 50 millió autó éves kibocsátása. A megabirtokokon termesztett gyapot pedig különösen káros a növényvédő szerek nagymértékű használata miatt.
Illegális fakivágás
Bírósági ítéletek és a brazil hatóságok által kiszabott bírságok alapján a jelentés három szerzője arra a megállapításra jutott, hogy a fent említett két vállalat – az SLC Agrícola és a Grupo Horita – olyan földeket művel, amelyeket illegális földtisztítással hoztak létre. Bahia állam nyugati részén az SLC Agricola, Brazília vezető gyapottermelője 44 ezer hektárnyi gyapotültetvényt üzemeltet. A Grupo Horita állítólag 140 ezer hektárral rendelkezik a régióban, ahol felváltva termesztenek gyapotot, kukoricát és szóját (mielőtt valaki a vegánokat hibáztatná, utóbbi kettő takarmány lesz a haszonállatoknak).
Az akkumulátorgyártók úgy szennyezik a környezetet, mintha érinthetetlenek lennének – Interjú Simon Gergely vegyianyag-szakértővel
2024.8.24 11:10
Ezek a vállalatok Brazília két leggazdagabb családjának tulajdonában vannak. Az Earthsight szerint bírósági végzések, korrupciós ítéletek és a több millió dolláros bírságok bizonyítják, hogy semmitől sem riadnak vissza, ha profitról van szó.
Mi köze ehhez a Zarának és a H&M-nek?!
Az Earthsight által megszerzett szállítási nyilvántartások szerint a Horita Group és az SLC Agrícola 2014 és 2023 között legalább 816 ezer tonna bahiai gyapotot exportált közvetlenül külföldi piacokra.
A szálak nyolc ázsiai ruhagyártóhoz vezetnek, akiknek megbízóik között olyan divatmárkákat találni, mint a H&M és az Inditex (a Zara tulajdonosa). Az indonéziai PT Kahatex volt a legnagyobb vevője ennek a „piszkos” gyapotnak, amiből aztán több millió pamutzokni, short és nadrág formájában a H&M és a Zara üzleteinek polcain landolt. Összesen 250 millió ruhadarab készülhetett az anyagból.
A vásárlók egyre inkább igénylik a környezettudatos megoldásokat a márkák részéről, ezért a két fast fashion óriás is csatlakozott a Better Cotton (BC) nevű, nonprofit formában működő etikus ellátási-lánchoz, tanúsítási rendszerhez. A cégek termékeinek többsége BC tanúsítvánnyal ellátott pamutból készül, így ők a világ legnagyobb BC-minősített pamutfelhasználói. A probléma az, hogy az összes olyan gyapot, amelyet az Earthsight a környezeti állapot romlásával és az emberi jogok megsértésével hozott összefüggésbe Bahiában, viselte BC a címkéjét.
Hozzátették, hogy brazíliai stratégiai partnere, a Brazil Pamuttermelők Szövetsége felülvizsgálja szabványainak egyes elemeit, hogy azokat összhangba hozza a Better Cotton szabványaival.
Mit válaszolt a Zara és a H&M?
„Üdvözöljük az Earthsight elkötelezettségét ezekben a kérdésekben, és rendkívül komolyan vesszük ezeket az állításokat” – mondta a H&M a megállapításokra reagálva. „Szoros kapcsolatban állunk a Better Cotton tanúsítvány tulajdonosával, aki alapos vizsgálatot indított a konkrét állítások ügyében.”
A vegánok nevetségesek, a testnek szüksége van húsra, és egyébként is: avokádó – Ezek a húsfogyasztók leggyakoribb kifogásai
2024.7.8 17:56
A H&M – amelynek testvérmárkái közé tartozik a COS, a Monki, az & Other Stories, az Arket és a Weekday – elmondása szerint már 2020-ban elérte a célját, hogy a pamut 100 százalékát újrahasznosított, organikus vagy fenntarthatóbb forrásból (például BC pamut) származó forrásokból szerezze be. De mennyire lehet nekik hinni azok után, hogy ők voltak azok, akik egyszerűen elégették az el nem adott ruháikat, és a bolti textilhulladék-átvevő programjuk sem az, aminek látszik?
Több mint tíz éve működnek a H&M boltjaiban a leadópontok, ahova a feleslegessé vált ruhadarabokat helyezhetik el az emberek. Az ígéret az volt, hogy az így leadott ruhákat, ha még hordhatóak, eladományozzák, a többit pedig újrahasznosítják. Azonban a textilújrahasznosítási technológiák még mindig nem elég fejlettek, hogy megoldást jelentsenek a problémára. Tavaly nyáron pukkadt ki a lufi, amikor megvádolták a céget, hogy valójában ezek a ruhák szeméttelepeken vagy égetőkben kötnek ki.
Az Inditex – amely a Berksha, a Pull&Bear, a Massimo Dutti, valamint a Zara tulajdonosa – az Earthsightnak elmondta:
Nagyon komolyan veszünk minden olyan információt, amely a textiliparban alkalmazott helytelen gyakorlatokra vonatkozik. Miután megkaptuk az önök levelét, megosztottuk annak tartalmát a Better Cotton céggel, akik megerősítették nekünk, hogy helyszíni partnerükkel, az ABRAPA-val együttműködve vizsgálatot indítottak.
