Lehet nők millióinak kedvenc filmje vagy felszínes feminista propaganda, a Barbie alig három hét alatt elért sikerei és több mint egymilliárd dolláros bevétele mind vitathatatlan tények. A film tele van easter eggekkel, mutatunk párat.
Ha a siker receptjét papírra lehetne vetni, 2023-ban minden bizonnyal a rózsaszín 50 árnyalata és a műanyag játékbabák is ott lennének az összetevők között, legalábbis filmes bizonylatban biztosan. A Greta Gerwig rendezésében készült Barbie majdnem Avatart megszégyenítő módon tör gejzírszerűen felfelé a legnagyobb bevételt hozó filmek történelmi listáján: három héttel a bemutatót követően már több mint egy milliárd dollárt hozott a Warner Bros. és a Mattel kasszájára, ezzel pedig jelenleg a kétezres évek 45. legnézettebb filmje olyan produkciókat maga mögött hagyva, mint a Harry Potter és a Bölcsek köve, a Batman – A sötét lovag vagy a Bohemian Rhapsody.
Barbie úgy hódítja meg most a világot, ahogy anno 1959-ben tette: van, aki imádja, és a filmre is egyfajta útmutatásként tekint, de van, aki utálja, sőt egyenesen falra mászik a felszínes feminista manifesztumként aposztrófált ál kapitalizmus-ellenes mozitól. Nos, „kedves” olvasó, mivel idekattintottál, te valószínűleg inkább az előbb említett táborba tartozol, így mutatunk neked pár érdekességet, easter egget és popkulturális utalást, amit nem biztos, hogy észrevettél abban a 114 lilaködös percben, amíg Margot Robbie-t nézted.
2001: Űrodüsszeia
Az első jelenet minden filmben kulcsfontosságú, a Barbie esetében pedig az egyik legnagyobb filmklasszikushoz, Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiájához nyúltak hozzá a készítők. Az 1968-as műben egy csapat emberszabású lel rá egy hatalmas, lapos monolitra, a titokzatos jelenség pedig új világot mutat be a hominidáknak, nevezetesen, hogy hogyan lehet akár egy elhullott állat csontját is fegyverként használni. A Barbie-ban majd' fél tucat játékbabával játszó kislány lel rá a manökenalkatú klasszikus játékbabára, ezek után pedig a porceláncsecsemőknek már nincs maradásuk. Ahogy az Űrodüsszeiában a csont egy éles vágásra modernkori szatelitté, úgy a játékbaba az égbe hajítva válik az ikonikus Barbie logóvá.
A Barbie Mátrix
A Kate McKinnon által játszott furcsa Barbie választás elé állítja sztereotíp Barbie-t: marad a biztonságot és komfortot jelentő illúziónál, amit a rózsaszín magassarkú szimbolizál, vagy a valóságot választja-e egy Birkenstock papucs formájában? Bár Barbie-nak igazából nincs döntési lehetősége, mindenképpen ki kell ugrania a való világba, hogy megússza a narancsbőrt és a sötét gondolatokat, a jelenet szintén egy másik filmklasszikusra utal. Az 1999-ben bemutatott Mátrix című filmben Keanu Reeves karaktere, Neo választhat a kék és a piros pirula közül: marad a szimulációban, vagy bemászik a fehér nyúl üregébe?
Óz, a nagy varázsló
Újabb filmes utalás, ráadásul egy gyerekek számára is kedves klasszikusból. Barbie nem a sárga, hanem a „biztonságos”, rózsaszín köves úton megy végig Barbie Landből a valóságba és a valóságból vissza.
Már a film második jeleneténél is találkozhatunk az Óz főszereplőivel, ahogy ugyanis Barbie végighajt Barbie Land főútján babarózsaszín C1 Chevrolet Corvette-jével, láthatjuk őt elhajtani egy mozi mellett, ahol a plakátokon az Oroszlán és a Bádogember köszön vissza a nézőkre.
Ének az esőben
Gerwig számos filmre hivatkozik a Barbie-ban: A keresztapa, a Grease és a Zack Snyder-féle Igazság ligája egyaránt megjelennek a történetben, a nagy harc során azonban egy egész jelenet épül az ötvenes évek legismertebb zenés-táncos filmjéhez, az Ének az esőbenhez.
Ken Balboa
Ken látogatása a való világba felnyitja a szemét: a patriarchátus csodálatos találmánya az emberiségnek, hiszen odaát mindent a férfiak irányítanak! (Itt engedjetek meg egy kis kitérőt: ez a film nem arról szól, hogy a férfiak szörnyű lények, sőt, éppen az a lényeg, hogy az lenne a normális, ha egy férfi ugyanúgy felvállalhatná gyengeségeit, megélhetné érzelmeit úgy, hogy attól még igazi férfi maradna.) Ken Barbie világába visszatérve megágyaz a férfiuralomnak, átváltozását pedig mi sem szimbolizálná jobban, ha nem Rocky (Sylvester Stallone) hatalmas szőrméje?
Beszélnünk kell Allanről
Allan Ken legjobb barátja, ráadásul minden ruha, amit Ken hord, Allanre is jó. Ha ezen az aprócska infón túltesszük magunkat, érdemes arról is említést tenni, hogy bár Allant csak 1964 és 1966 között gyártották, a kilencvenes években éppen egy Alan nevű fiú volt a terhes Barbie, vagyis Midge párja. Szóval miért is akar Allan elszökni Barbie Landből? Nos, ezt mindenkinek a képzeletére bízzuk a továbbiakban.
Michelangelo és Barbie teremtése
Ruth Handler, vagyis Barbie megálmodójának jelenléte a filmben minden szempontból emlékezetes és meghatározó. Ruth szelleme a Mattel 17. emeletén tart fenn irodát, ahova maga Barbie is betér, igaz ekkor még nem tudja, kivel is van dolga. Megvan az a jelenet, ahol Ruth egy csésze teát nyújt át Barbie-nak? A kép, a fények, na és persze a mozdulat később, Barbie emberré válásának pillanatában is visszatér, a jelenet pedig egyértelmű utalás Michelangelo freskójára, az Ádám teremtésére.
Ruth karaktere (bár szellem, így még könnyebben tud térben és időben mozogni) Barbie Landbe is látogatást tesz, ahol bevallja, nincs olyan ember a világon, mint Barbie, a tökéletes alak és külső nem létezik, ő maga pedig hiába volt a Mattel anyja, („Én magam vagyok a Mattel”), nem volt tökéletes az élete: adócsalással vádolták, később pedig mellrákkal küzdött, felépülése után pedig olyan céget alapított, amely a mellrák túlélőinek gyártott protéziseket.
Az "utálatos" Bratz babák
Barbie felkeresi állítólagos játszótársát, a tinédzseréveit töltő Sashát, aki barátaival együtt számonkéri a játékbabát, amiért az tönkretette nők millióinak testképét, erősítette a kapitalizmus erejét és különben is, minden mozdulatában fasiszta. Nos, bár nincs rá bizonyíték, hogy Sasha és barátai maguk a konkurens Bratz babák lennének, pont úgy néznek ki, ahogy a Bratzok.
Ann Roth tiszteletére
A producerek kivágták volna, a film egyik legkedvesebb jelenete azonban mégis az, amikor Barbie a buszmegállóban ülve odafordul egy idős hölgyhöz, majd egyszerűen csak annyit mond neki: gyönyörű vagy. A hölgy nem más, mint Ann Roth, aki az 1996-os Az angol beteg és a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című filmekért is elnyerte a legjobb jelmeztervezőnek járó Oscar-díjat.
Greta Gerwig bár tudta, Barbie és a hölgy találkozása nem viszi előre a történetet, mégis úgy gondolta: „Ha kihagytam volna ezt a jelenetet, nem tudom, mi értelme lenne ennek a filmnek.”
Az Álomház
Barbie álomháza egy zsákutcában található, azonban nem akármilyen helyen. Ha jobban megnézzük, az álomház pontosan a Barbie Land felirat szívében, az i pontján helyezkedik el, ezzel szimbolizálva, hogy az amúgy szívbe zárt Barbie-világ közepét maga sztereotip Barbie foglalja el.
A titkos Barbie – Oppenheimer kapcsolat
Nemcsak a közös premierdátum és marketingstratégia köti össze Barbie-t és Oppenheimert: megvan az a rész, amikor Barbie majdnem visszaszáll a dobozába, majd egyszer csak valami olyasmit mond, hogy a doboz illata egy Proust-i emléket idéz fel benne, amit már régen nem érzett. Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényében ugyan nem Barbie dobozának illatát, hanem a gyermekkorára emlékeztető teába mártogatott madeline sütemény ízét idézi fel.
Visszatérve a dobozos jelenethez, mikor Barbie kimondja a francia író nevét, a Mattel vezérigazgatója rögvest megjegyzi, hogy a Proust Barbie nagyon rossz eladásokat produkált. Bár Proust Barbie sosem létezett, ki nem találnánk, kinek volt a kedvenc írója Marcel Proust? Bizony, Robert Oppenheimernek.
