D’Angelo, a legendás R&B-énekes, aki úttörő szerepet játszott a neosoul stílus megformálásában, 51 éves korában elhunyt.
A Brown Sugar, aVoodoo és a Black Messiah albumok legendás előadója nemcsak zenét csinált, hanem új érzékenységet teremtett a férfiasságról, intimitásról és hitről. Most az egész zenei világ gyászolja a művészt, aki soha nem alkudott meg.
A zenész családja a Varietynek adott közleményben erősítette meg a hírt:
„Családunk ragyogó csillaga elhalványította fényét ezen a világon… Hosszú és bátor küzdelmet követően a rákkal szemben, megtört szívvel jelentjük be, hogy Michael D’Angelo Archer, akit a világ D’Angelóként ismert és szeretett, ma, 2025. október 14-én eltávozott közülünk. Szomorúak vagyunk, hogy mostantól csak az emlékeink maradnak vele kapcsolatban, ugyanakkor örökké hálásak leszünk azért a kivételesen megható zenei örökségért, amit ránk hagyott. Arra kérünk mindenkit, hogy ebben a nehéz időszakban tartsák tiszteletben a magánéletünket, ugyanakkor csatlakozzanak hozzánk abban, hogy gyászunk mellett ünnepeljük is azt a csodálatos ajándékot, amit a zenéjén keresztül adott a világnak.”
D'Angelo 1974. február 11-én, Michael Eugene Archerként született, Virginiában. Gyerekként már a templomi kórusban zongorázott, később pedig a hiphopból indult.
1995-ös debütáló albuma, a Brown Sugar hozta meg számára az áttörést:
ebből született a neo-soul, az a hangzás, ami azóta Erykah Badu-tól Frank Oceanig mindenkit megérintett.
Az album címdala és a Lady az R&B új aranykorát indították el. D’Angelo a kilencvenes évek végére már nemcsak énekes, hanem egy jelenség volt.
2000-ben jött a Voodoo, a lemez, ami beírta magát a zenetörténelembe. A How Does It Feel videójában félmeztelenül, kamerába nézve énekelt, és ezzel akaratlanul is a kor egyik legnagyobb szexszimbóluma lett. 2001-ben elnyerta a Legjobb R&B album (Voodoo) és a Legjobb férfi R&B énekes előadásért (Untitled (How Does It Feel) a Grammyt, ezekkel a díjakkal D’Angelo végleg az ezredforduló soul-ikonjává vált.
De a valóság egészen más volt. A hírnév súlya, a testképnyomás és a média figyelme miatt D’Angelo évekre eltűnt. Alkoholproblémákkal, depresszióval és identitásválsággal küzdött, miközben mindenki visszavárta a színpadra.
„A világ D’Angelót akarta, miközben én csak Michael akartam lenni.”
- nyilatkozta D’Angelo egy 2012-es interjúban.
2014-ben végül megtört a csend: megjelent harmadik és egyben utolsó albuma, a Black Messiah. A lemez politikusabb, nyersebb és dühösebb volt, mint bármi, amit korábban csinált. A Fergusonban történt rendőri erőszak és a Black Lives Matter mozgalom közepette a Black Messiah nemcsak zenei, hanem társadalmi üzenet is lett. A Really Love és maga az album is Grammy-díjat kapott.
Az utóbbi időben egészségügyi problémákra hivatkozva teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, fellépéseit is lemondta, köztük a 2025-ös Roots Picnic fesztivált.
2025. október 14-én, 51 évesen hasnyálmirigyrákban elhunyt.
A hír hallatán zenésztársai - köztük Questlove és Erykah Badu - közösségi oldalaikon búcsúztak tőle, „a soul fényeként”, „az utolsó igazi mesterként” emlegetve őt.
