Hétfő délután 140 igen és 21 nem szavazattal elfogadta az Országgyűlés fideszes többsége az Alaptörvény 15. módosítását, Sulyok Tamás pedig sebtiben, még hétfő este alá is írta azt.
Hétfő délután 140 igen és 21 nem szavazattal elfogadta az Országgyűlés fideszes többsége az Alaptörvény 15. módosítását, Sulyok Tamás köztársasági elnök pedig még hétfőn este alá is írta módosítást, így monstantól az alkotmány is kimondja, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, a gyermekek védelme érdekében pedig a gyülekezéshez való szabad jogot is korlátozni lehet. Az Alaptörvényt összesen kilenc ponton módosították.
A szavazást először a Momentum dudálással próbálta megakadályozni, illetve egy Minket kitilthattok, de az igazságot nem feliratú molinót is kiraktak az ülésteremben. A Jobbik képviselői kivonultak a szavazás előtt, de ahogy a Telex írja, több ellenzéki képviselő be sem ment az ülésre. A Momentum később blokádot szervezett a Parlament elé, a tüntetést azonban hamar a Lánchídra terelték, ahol a rendőrség a híd mindkét oldalán elállta a tüntetők útját.
A gyülekezési törvény pár hete elfogadott módosítása szerint a jövőben tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely a nemváltoztatást és a homoszexualitást népszerűsíti, a szervezőket és a résztvevőket pedig maximum akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is sújthatják. Mostantól az Alaptörvény is kimondta, hogy a szabad gyülekezés alkotmányos joga alábbvaló, mint a gyermekek védelme.
A hang veszélyes fegyver: így működik az LRAD hangágyú, és így védekezhetsz ellene
2025.4.2 14:17
„Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz” – áll a most megszavazott Alaptörvény-módosításban. Ezzel a kiegészítéssel a rendőrség betilthatja a június 30-ra szervezett Pride-ot, vagy a későbbiekben bármilyen olyan tüntetést, amely az Alaptörvény szerint sértheti a gyermekek szellemi és erkölcsi fejlődését.
Az Alaptörvény mostantól azt is kimondja, hogy az ember vagy férfi, vagy nő – ezt az ötletet maga Orbán Viktor dobta be februári évértékelőjén. A fideszes képviselők szerint a módosítás megerősíti, hogy az ember születési neme biológiai adottság, amely vagy férfi, vagy nő lehet. Szerintük ez nem támadás azok ellen, akiknek az önazonosságuk nem egyezik meg a születési nemükkel, mert az magánügy, ugyanakkor ha jogilag is engednék a nemváltoztatást, az „olyan kiindulópont lenne, amelyből jogkövetkezmények egész sora következik, amelyek számos jogi és társadalmi bizonytalanságot eredményeznének, például a családjog, a közjog és a szociális ellátórendszer területén”.
Arról, hogy ez genetikailag mennyire nem helytálló rendelkezés, Falus András, akadémikus, genetikus beszélt nemrég a Klubrádióban, szakértői véleménye szerint ugyanis „kijelenteni azt, hogy az ember férfi vagy nő, az ilyen értelemben marginalizál tényleg jelentős számú embert, ami valami hallatlanul igazságtalan, stigmatizáló és nem felel meg a legalapvetőbb biológiai, genetikai ismereteknek”.
„Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.”
A magyar kormány 2013-ban tűzte ki célul azt, hogy 2020-ra teljesen drogmentes legyen, ez az elképzelés azonban nemhogy nem valósult meg, még 2025-ben is rengeteg drogfogyasztó és drogkereskedő él az országban. Az Alaptörvény még szigorúbban lép fel a drogfogyasztókkal és kereskedőkkel szemben, így például bűncselekmény lesz a szintetikus szerek használata is (ez korábban szabálysértés volt), és elterelésre is csak az mehet, aki bevallja, kitől kapta a kábítószert.
Márciusi popkult-pillanatok, amik meghatározták a hónapot: Hófehérke, Pride és Orbán Viktor zebrája
2025.4.1 15:50
Mostantól felfüggeszthető lesz a más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága. Ahogy a Telex írja, ez egy teljesen új lépés a magyar jogrendben, és nemzetközi viszonylatban sincs példa hasonló eljárásra. A javaslat nem érinti az uniós tagállamok és a legtöbb európai ország kettős állampolgárait, csak abban az esetben lehet felfüggeszteni a magyar állampolgárságot, ha az érintett magyar állampolgár rendelkezik legalább egy nem EGT-állam (Európai Gazdasági Térség) vagy nem tagjelölt állam állampolgárságával is, és biztonsági kockázatot jelent.
Bekerült az Alaptörvénybe a települések önvédelemhez való joga is, ez egyelőre főként azokat a Budapest-körüli agglomerációs területeket érinti, ahol az elmúlt években nagy számban nőtt a lakosság, főként a kiköltöző budapestiek miatt. A javaslat szerint a nagy számban beköltözők „elsöprik” a falu- vagy városképet, a település hagyományos szerkezetét, a törvény alapján pedig a települések korlátozhatnák például az ingatlan-adásvételt a nem helyben élők számára, kiterjeszthetnék az elővásárlási jogot, vagy feltételekhez köthetik az ingatlanvásárlást és a lakcímbejelentést, és helyi adózási kötelezettségeket állapíthatnának meg.
Az Alaptörvény szerint korlátozzák a kormány mozgásterét veszélyhelyzetben, a jövőben az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül már nem függeszthet fel a kormány törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől, viszont a kormány hat hónapra felhatalmazást kaphat az Országgyűléstől, hogy meghatározott tárgykörökben, vagy akár általános jelleggel eltérhessen a törvényi rendelkezésektől, és felfüggeszthesse egyes törvények alkalmazását.
Ez a 3 ország tiltotta be a Pride-ot Magyarországon kívül Európában, ami jól mutatja, merre tartunk
2025.4.1 15:27
A Mi Hazánk javaslata is helyet kapott az Alaptörvényben, az ugyanis mostantól kimondja, hogy a tulajdon és az örökléshez való jog mellett a készpénzzel történő fizetéshez is mindenkinek joga van.
Kitolták az ügyészek nyugdíjkorhatárát is, eddig az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, 65 évesen nyugdíjba kellett mennie az ügyészeknek is, ezt most 70 évre emelték.
Az Alaptörvényben rögzítették azt is, hogy a „fogyatékkal élők” helyett a „fogyatékossággal élők” a helyes szóhasználat. A beterjesztők szerint a „fogyatékossággal élő” kifejezés előnyösebb, ugyanis világosan elkülöníti a személyt az általa tapasztalt élethelyzettől, és hangsúlyozza, hogy a fogyatékosság csak egy aspektusa az egyén életének, nem pedig annak meghatározó jellemzője.
