Egyre felkapottabb a barátnő- és barátbérlés Japánban, ahol az emberek barátokat, barátnőket kölcsönözhetnek maguknak különféle alkalmakra. A tokyo.rent-kano.net is ilyen szolgáltatásokat kínál. De mi idézte elő a jelenséget, és hogyan működik?
Nem a szexről, a társaságról szól
A barát- és barátnőbérlés folyamata egyszerű: a kliens kiválaszt egy számára szimpatikus profilt a weboldalon találhatók közül, majd lefoglal egy időpontot egy közös programra. Ezután étterembe mennek, várost néznek, vagy buliznak, de nem lépnek át egy bizonyos határt – elvileg.
Az efféle szolgáltatók részletes szerződési feltételeket határoznak meg, és vannak specifikus szabályaik. Például a tokyo.rent-kano.net világosan feltünteti, hogy tilos megosztani a személyes kapcsolattartási adatokat a partnerrel. Ennek megszegése esetén akár 500 000 jenes büntetést is kiszabhat a cég. Ezenkívül a fizikai érintkezés is korlátozott: általában csak kézfogás vagy könnyed ölelés engedélyezett, a csók vagy más intim érintkezés nem (legalábbis a leírtak alapján). Vagyis a hangsúly a társaságon, a barátkozáson van. Ma már egyébként nemcsak barátot vagy barátnőt lehet bérelni Japánban, de hivatásos bocsánatkérőt, középkorú férfit, kis unokát, komplett családot, vagy épp – kapaszkodjunk meg – kecskét is kölcsönözhetnek maguknak a felhasználók.

Kik dolgoznak ebben az „iparágban”?
A barát- és barátnőbérlés piacán általában egyetemisták, színészek, modellek dolgoznak, illetve olyanok, akik másképp nehezen találnának munkát maguknak. Az egyik leghíresebb bérelhető barát Shoji Morimoto, akiről a nypost.com is írt. Ő évente körülbelül 80 ezer dollárt kaszál azzal, hogy mint „do nothing guy”, társaságot nyújt másoknak.

Shihomi, vagy másnéven Shiho-chan, szintén hasonló munkakörben tevékenykedik. A japantoday.com-nak elárulta, hogy az ő cégénél óránként 6 ezer jenbe (kb. 15 300 Ft) kerül egy találkozó, legalább kétórás bérlés esetén (vagyis összesen 12 ezer jenbe kerül egy randi). Az első alkalommal a kliens ingyen kaphat barátnőt, később minden további választás 2 ezer jen pluszköltséggel jár. Shiho nagyjából a díj felét kapja meg fizetésként. Ahogy ő mondja, több olyan férfival is találkozott, akiknek soha nem volt még barátnőjük, illetve sosem randiztak azelőtt.
A Shiho munkáltatója is szigorúan kiköti, hogy az ügyfelek nem léphetnek közvetlen kapcsolatba a bérelt barátnővel, és mivel ez a munkakör nem tartozik a fuzoku kategóriába – ez a kifejezés a felnőtt szórakoztatóiparra utal –, a borravalók és drága ajándékok elfogadása is tilos.
Miért van erre szükség?
Ahhoz, hogy a szigetországban szárba szökjenek ezek a szolgáltatások, több tényező fennállására van szükség. A japán társadalom hosszú ideig zárt és hierarchikus rendszerben működött, ahol a társadalmi szerepek és kapcsolatok szigorúan meghatározottak voltak. A 17. századtól kezdődően, az Edo-korban (1603–1868) a társadalom erősen rétegzetté vált, és az emberek közötti kapcsolatok formális keretek között zajlottak. Ebben az időszakban alakult ki a gésák intézménye is, akik professzionális szórakoztatók és társalkodónők voltak, művészi képességeikkel és társasági készségeikkel nyújtottak kikapcsolódást a férfiak számára.
A modern korban, különösen a második világháború után Japán gyors urbanizációja és gazdasági fejlődése jelentős társadalmi változásokat hozott. A hagyományos családi és közösségi struktúrák meggyengültek, és az egyének közötti kapcsolatok elkezdtek felszínessé válni. A hosszú munkaórák és a társadalmi elvárások sokakat magányba taszítottak. Mindennek az lett a következménye, hogy a japánok nehezen találtak időt vagy lehetőséget a mélyebb emberi kapcsolatok kialakítására. Mindez a mai napig jellemző, így ez a berendezkedés táptalajt ad az olyan kezdeményezéseknek, mint például a barát- és barátnőbérlés.

Az ilyen és ehhez hasonló szolgáltatások egyébként nem csak a szigetországra jellemzőek. Dél-Koreában és Kínában is megjelentek hasonló kezdeményezések, amelyek célja a magány enyhítése és a társadalmi elvárásoknak való megfelelés támogatása (például társasági eseményekre, akár a szülők „megnyugtatására” is bérelhetnek partnert a szingli kliensek).

A jelenség hatása a mentális egészségre
A barát- és barátnőbérlés hatása a mentális egészségre kettős: egyrészt segíthet csökkenteni a magányérzetet és rövid távon javíthatja az egyén hangulatát. Másrészt felmerülhet a kérdés, hogy az ilyesmik hosszú távon nem mélyítik-e a magányt? Ha valaki hozzászokik ahhoz, hogy fizet a társaságért, és ezzel megelégszik, akkor a valódi, mélyebb kapcsolatok kialakításánál gondjai adódhatnak. Emellett az érzelmi kötődés kérdése is bejön a képbe: mi történik, ha a kliens elkezd máshogy tekinteni a bérelt barátra vagy barátnőre, érzései támadnak iránta? Azoknak, akik eleve magányosak és érzelmileg kiszolgáltatottabbak, ez valós kockázatot jelenthet. A bérelt barát/barátnő egy ideiglenes társaság, vele (a leggyakrabban) komoly baráti vagy romantikus kapcsolat nem alakítható ki, és ezt lehet, hogy egyeseknek nehezebb tudomásul venni, elfogadni.
Összességében a barát- és barátnőbérlés innen, Magyarországról nézve talán furcsa, szokatlan, „természetellenes”, sőt, akár tárgyiasító és elítélendő gyakorlatnak hat, de Japánban és Ázsia más részein népszerűbb, mint valaha. Hogy mit hoz a jövő ezzel kapcsolatban, kérdéses, mindenesetre a mesterséges intelligencia izgalmas (vagy ijesztő?) kérdéskörökkel tarkíthatja a barát- és barátnőbérlés jelenségét.