Egy ezernapos emberkísérlet beszámolója.
Természetes fénnyel aludni nem is olyan rossz
Szinte pontosan három éve, az egyetemi alapszakom utolsó évében költöztem el otthonról rendesen (előtte egyszer hat napig laktam kollégiumban, ahonnan idő előtt haza kellett költöznöm, mert bezárták a Covid miatt). Az új szobám bútorozatlan volt, a berendezést vegyesen szedtük össze a családi lakásból, ismerősöktől, Facebook Marketplace-ről. Egy dolog maradt ki, a függöny. Otthon a családomnál minden ablakon volt redőny és többnyire függöny is, az új szobámból viszont ez kifelejtődött, így pusztán egy ablaküveg választott el Belső-Ferencváros egyik forgalmasabb utcájától. Nem emlékszem, hogy mire gondoltam a beköltözéskor, vagy mikor tűnt fel, hogy a sötétítés teljes hiánya nem egy szokványos dolog, de egy mozzanat megmaradt. Egyszer, amikor egy Hollandiában élő ismerősömet szállásoltam el az ünnepek alatt, és valami miatt én hamarabb kezdtem a napomat, mint ő, visszanéztem az ágyamon fekvő barátomra, és konstatáltam, hogy eltűnt a takaró alatt. Mert ugye világos volt, ahogy általában reggel világos van, ezt azonban nem mindenki díjazza. A továbbiakban a függöny nélküli alváson keresztül vizsgálom a saját életmódom változásait, megosztok pár, az alvással kapcsolatos tudnivalót, és kitérek a nyers rukkola fogyasztásának árnyoldalára is.
Mítoszok az alvásról, amik mégis igazak?
Biztos ti is hallottátok már, hogy „az éjfél előtti alvás duplán számít”. Ez az állítás jól hangzik, de a valóság ennél egy fokkal árnyaltabb. Miközben alszunk, az alvás különböző stádiumait éljük át ciklikusan, és fontos, hogy mindegyik állapotból eleget kapjunk. Ebbe beletartozik a mélyalvás, és a REM (Rapid Eye Movement) is, az utóbbi során álmodunk. Ahhoz, hogy elég mélyalvásban legyen részünk, tényleg nem lehet megúszni, hogy lefeküdjünk korán, mert a melatonint, természetes altatóhormonunkat a tobozmirigy akkor és csak akkor bocsátja a vérünkbe, amikor sötét van. Az tehát, hogy mikor érdemes lefeküdnünk, függ az évszakoktól, de olyan mesterséges dolgoktól is, mint például az óraátállítás.
A crushunk emlegetése, káromkodás, bemutatkozás – Miért beszélünk álmunkban?
2025.9.13 9:56
Ami biztos, hogy sokkal egészségesebb, ha a megébredés egy természetes impulzusból jön, mint a reggeli fény, ami magától újraindítja a cirkadián ritmusunkat, azaz a napi biológiai óránkat. A természetes fényhatásokból, és abból, hogyha minden este ugyanakkor fekszünk le, az következik, hogy egy egészséges bioritmusunk alakul ki. A reggeli napfénynek emellett abban is van szerepe, hogy elég D-vitamin jusson a szervezetünkbe. A reggeli természetes fény emellett nemcsak az ébredésünkre, hanem az anyagcserénkre is kihatással van, ami szintén akkor lesz igazán egészséges, ha az agyunk már kicsivel a megébredés előtt elindítja a bélműködésünket.
Szintén fontos téma az éjjeli baglyok és a reggeli emberek közötti különbség. A két csoport között komoly ellentétek húzódnak azzal kapcsolatban, hogy mikor is kéne kezdődnie az iskolának vagy a munkanapnak. Ami biztos, ezek a preferenciák velünk születnek, és kronotípusoknak hívjuk őket. Az emberek nagy része azonban középen van, nem tér el jelentős mértékben az átlagos, „sötétben alszunk, világosban ébredünk” életmódtól. Ami viszont tény, hogy van egy szociálisan elfogadott norma, miszerint a közoktatás reggel nyolckor, és a munka is valamikor 8 és 9 óra között kezdődik el, ami a reggeli ébredés felé tolódó embereknek kedvez. Így ha valakit az a szerencsétlenség ért, hogy genetikailag későbbre van csúszva a biológiai órája, annak könnyen lehet, hogy élete végéig együtt kell élnie azzal a kellemetlen érzéssel, hogy fáradtan kezdi a napot.
Vagy iszom, vagy alszom
Amiről semmiképpen sem szabad megfeledkeznünk, az az alkohol hatása az alvás minőségére, hosszára. A saját tapasztalatom az, hogy már akár 2-3 sör után is sokkal fáradtabban kelek másnap, még akkor is, ha időben ágyba kerültem. Ez köszönhető a mentális fáradtságnak, az alkohol okozta dehidratációnak is, ami a másnaposságot is okozza, és annak is, hogy amikor alvás közben elmúlik az alkohol hatása, az agyunk elkezd újra nagyobb fordulatszámon pörögni, ami megzavarja az alvásunk természetes ritmusát. Ahogy fentebb írtam, nagyon sokfélék vagyunk az alvásigényünket és a cirkadián ritmusunkat illetően, és ez a különbözőség megfigyelhető az alkohol ránk gyakorolt hatásánál is. Vannak ismerőseim, akik simán tudnak működni egy átbulizott éjszaka másnapján, mintha mi sem történt volna, én nem tartozom közéjük.
Általában szeptemberben és januárban rám szokott törni az inger, hogy teljes szünetet tartsak az alkoholizálást illetően. Az előbbi esetben ez a fesztiválokkal teli nyarat, utóbbiban az ünnepléssel teli két ünnep közötti időszakot követi. Ilyenkor mindig meglepődve veszem észre magamon, hogy az alvásom szabályozottabb lesz, magamtól kelek reggel az ébresztőm előtt, és sokkal több energiám van az egész nap folyamán. Az okosórám – amit majdnem egy éve folyamatosan hordok – az elmúlt napokban jelzett is, hogy egy héten keresztül kiváló minőségű volt az alvásom, és bár igaz, hogy nem szeretek sok hangsúlyt fektetni arra, hogy mit mondanak rólam random gépek, tény, hogy eddig ilyen értesítést nem kaptam.
Az egészség és a bűntudat
Tavaly elég nagyot ment a magyar interneten Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus, aki interjút interjúra halmozva beszélt táplálkozási és életvezetési tanácsokról, egészséges életmódról. Míg bizonyos szempontból Schwab mondanivalója inspiráló és motiváló volt, egy másfajta érzés is elkezdett felgyülemleni bennem. A legkonkrétabb, amire emlékszem, hogy Schwab szerint a nyers rukkola fogyasztása kis mennyiségben is egészségtelen, mert a gyomrunk nem erre lett tervezve. Ezzel nekem több problémám is volt.
Igen, van értelme tudatosabban étkezni, kevesebb alkoholt inni, hamarabb lefeküdni, de az utolsó dolog, amit szeretnék, hogy ezek miatt a dolgok miatt nyomasztva érezzem magam, vagy bűntudatom legyen. Mondom mindezt úgy, hogy én alapvetően rendszeresen sportolok, normálisan eszem és alszom, de ezt alapvetően azért csinálom, mert így érzem magam jobban. Szörnyű lehet úgy élni, hogyha esetleg elmész mekizni egyet, közben végig azon gondolkozol, hogy az éppen elfogyasztott sajtburgered miatt hány perccel rövidül meg az életed.
Ez az írás tehát nem azért született, hogy embereket arra biztassak, hogy szereljék le a redőnyeiket, vagy hogy fogadjanak teljes absztinenciát. Abban a világban, amelyikben rettenetes mennyiségű stresszel kell megküzdeni mindennap, szerintem bőven benne van, hogy ragaszkodunk minden egyes perchez, amit alvással tölthetünk, és néha megiszunk pár sört, vagy eszünk valami gyorskaját. Szintén fontos megjegyezni, hogy az én cirkadián ritmusom úgy tűnik, jól illeszkedik a szociális normákhoz azzal, hogy alapállapotban korán kelek, korán fekszem. Ettől még szerintem érdemes lehet 1-2 hétig kipróbálni azt, hogy milyen teljesen elhagyni az alkoholt, és a reggeli világossággal kelni, lehet, utálni fogjátok, de az is lehet, hogy nektek is meg fog tetszeni, és találtok magatoknak egy új, sokkal pihentetőbb rutint.
