A kormány tovább csökkentheti a fiatal diplomások számát, mely már most is kiugróan alacsony az Európai Unióban.
„Az alulfinanszírozott, marginalizált magyar oktatási és tudományos szférát csapja arcul a kudarcos hazai oktatás- és tudománypolitika legújabb átgondolatlan, szakmaiatlan intézkedése” – kezdte posztját az Akadémiai Dolgozók Fóruma.
A Magyar Tudományos Akadémiától elszakított kutatóhálózatok tudósainak mozgalmaként működő Akadémiai Dolgozók Fóruma Facebookon hívta fel a figyelmet arra, hogy a 2025 őszén kezdődő tanévtől gyakorlatilag az összes hazai egyetemen hirtelen és jelentősen csökkentik az állami finanszírozású felsőoktatási helyek számát.
Az intézkedés legrosszabbul az országos és nemzetközi szinten is az egyik legjobbnak számító magyar egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet érinti. Az ELTE-n idén 19 százalékkal kevesebb államilag támogatott képzési hely lesz, mint 2024-ben.
A legtöbb alapítványi egyetemet is hátrányosan érinti a döntés, melyek többsége kizárólag állami forrásokból él, és még EU-s támogatásokhoz sem jut a magyar kormány politikája és az ebből következő uniós szankciók miatt. A fórum szerint a Budapesti Corvinus Egyetem például 48 százalékos férőhelycsökkenést szenved el, ugyanakkor továbbra is jelentős anyagi támogatásban részesül az államtól.
Ingyenesen nézhetjük meg fiatal alkotók munkáit a METUSCOPE Online Filmszemlén
2 nappal ezelőtt
A Corvinus azonban a Telexnek küldött kiigazító válaszában azt írta, hogy a 2020-as modellváltás óta az egyetem már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az újonnan felvett diákjainak. A térítésmentes lehetőséget ugyanis az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosította Corvinus Ösztöndíj útján nyújtják.
A fórum észrevétele szerint az egyetlen számottevő nyertes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ugyanis itt 11 százalékkal nőtt az állami finanszírozású férőhelyek száma.
„Az NKE egyik feladata, hogy a többi hazai tanárképző egyetemhez képest alacsonyabb szinten és (alacsonyabb) követelmények mellett, akkreditáció hiányában is átvegye a középiskolai tanárok képzését” – áll a mozgalom posztjában.
A kormány szakpolitikai döntése tovább csökkentheti a fiatal diplomások számát, mely már most is kiugróan alacsony az Európai Unióban: a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már a második legalacsonyabb az unióban.
„A magyar kormány – az egészségügyhöz, a szociális szférához és számos más kulcsfontosságú állami szférához hasonlóan – egyre inkább kivonul a felsőoktatásból is” – írják posztjukban, melyben arra is rámutattak, hogy a tervezett egyetemi férőhelycsökkenés a demográfiai trendeknél lényegesen nagyobb.
