A nyár toplistáit olyan dance-pop slágerek uralták, amelyek a 2008 környéki recessziós pop korszakát idézik meg. Utánajártunk, mi állhat a gyorstempójú popmelódiák felemelkedésének hátterében.
2024 elején halottnak deklaráltuk a „clean girl aesthetic”-et, amit gyorsan felváltott a szétcsúszottságot romanticizáló indie sleaze nosztalgia. A közhangulatot jellemző elvágyódás és múltba való menekülés tökéletes táptalajául szolgált Chappell Roan vagy Charli XCX toplistákat leuraló dance-pop melódiáinak, amelyek megidézik a „recession pop”, azaz recessziós pop fogalommal fémjelezett 2008-as gazdasági világválság környéki popslágereket.
Válság idején kénytelenek vagyunk belekapaszkodni az élet apró örömforrásaiba, miközben eszünkbe sem jut, hogy ezekkel a mindennapi tendeciákkal akár a mainstream zenei trendek alakulására is hatással lehetünk. Egy @goosefraud nevű felhasználó Charli XCXClub Classics című számára készített TikTok-videót, amelyet a következő felírattal látott el:
„Abból érezheted, hogy egy újabb gazdasági válság felé tartunk, hogy mennyire jó kezd lenni a popzene.”
@goosefraud i’m no economist but it sounds like recession pop out here #brat#bratsummer#charlixcx♬ Club classics - Charli xcx
A poszt néhány órán belül meghaladta a 100 ezer kedvelést és a 400 ezer megtekintést, ezzel online diskurzust indítva a gyors tempójú hyperpop számok népszerűségének és a fiatal korosztály anyagi szorongásának kapcsolatáról.
De mit is nevezünk pontosan recessziós pop-nak?
Ez a jelenség alapvetően az olyan kései 2000-es évekbeli house és elektropop hangsúlyos partihimnuszokat foglalja magába, amelyek a mindennapi problémák levetkőzését és a pillanat nyújtotta élvezetek hajszolását propagálják. A 2008-as gazdasági világválság idején a zeneipar egyértelműen felismerte a megnövekedett igényt a magasabb tempójú, feledésre tökéletesen alkalmas klubslágerekre. Ennek eredményei olyan dance pop szerzemények lettek, mint Britney SpearsBlackout című “pop bibliának” titulált lemeze, Lady GagaJust Dance című klubklasszikusa, vagy a The Black Eyed PeasI Gotta Feeling című slágere, amit valószínűleg álmodból felkeltve is azonnal el tudsz dúdolni.
A recessziós pop legkorábbi gyökerei egyébként a hetvenes évek amerikai klub-szcénájához vezethetőek vissza, ahol a disco térhódítása szintén erős összefüggést mutatott az 1973-as olajválsággal. A disco olyan szociális és kulturális forradalammá nőtte ki magát, amely egyfajta szimbolikus menedéket nyújtott a fiatalság számára az infláció, munkanélküliség és lakhatási válság terheivel szemben.
Krízisben a pénztárcánk = upbeat popzenék a toplistákon
Már korábban írtunk arról, hogy az itthoni 18-34 éves korosztályban milyen gyakori a pénzügyi problémák miatti szorongás, ez azonban nemcsak a magyar ifjúságot érinti. Az USA-ban például hivatalos nyelvújítás során bekerült a szótárba a „vibecession” kifejezés, amely az ország stabil gazdasági helyzetétől független szubjektív anyagi krízis megélésére utal. A CNBC cikke szerint annak ellenére, hogy nincs az országban hivatalos gazdasági válság, az alacsony jövedelmű háztartások képtelenek lépést tartani a rohamosan növekvő inflációval.
A pop-ipar hihetetlen gyorsasággal reagál ezekre a társadalmi és gazdasági változásokra, így talán nem is véletlen, hogy hosszú hiátus után 2024-ben olyan recessziós pop ikonok jelentkeztek friss zenével, mint Kesha, Katy Perry vagy az LG7 címmel új lemezt ígérő Lady Gaga. Arról viszont sajnos fogalmunk sincs, hogy mennyire kell megzuhannia a gazdaságnak ahhoz, hogy egyszer Rihanna is visszatérjen.